A SZEMÉLYES MÁRKA HATALMA
Az elmúlt időszakban számos hazai vezetőt sikerült támogatnom pozíciójának újragondolásában, a róluk kialakult imázs alakításában, személyes márkájuk építésében. Függetlenül attól, hogy éppen egy energetikai területen d
Az elmúlt időszakban számos hazai vezetőt sikerült támogatnom pozíciójának újragondolásában, a róluk kialakult imázs alakításában, személyes márkájuk építésében. Függetlenül attól, hogy éppen egy energetikai területen dolgozó vezetővel, egy pénzintézet első emberével vagy egy művésszel, dolgozom együtt, legalább egy közös pontja van az együttműködéseknek, nevezetesen, hogy a partnerben teljesen más kép alakult ki a problémáról, mint ami a valós probléma maga.
Ügyfeleim jellemzően valamilyen kommunikációs nehézséggel keresnek meg. Úgy érzik, hogy a kommunikáció hatékonytalan szervezése, félrecsúszása, esetlegesen hiánya okozza azt, hogy sem az általuk irányított szervezet, sem az ő személyes érvényesülésük nem olyan irányban és dinamikával halad előre, mint ahogyan azt ők elképzelik, elvárják.
A valós okokat ugyanakkor jellemzően rosszul azonosítják. Általában ugyanis nem a szervezet, hanem éppen saját kommunikációjuk elégtelen a személyes céljaik támogatásához. Nincs tudatosan kialakított személyes márkájuk, amelynek mentén a külvilág hozzájuk a személyes céljaiknak megfelelően viszonyulni tudna. („Márkakezdeményeket” egyébként néha fel lehet fedezni, de ez egy ösztönös, és általában nem végigvitt tevékenység eredménye.)
Iván, a szakember vezető
Tipikus példája ennek ügyfeleim közül Iván (a nevet természetesen megváltoztattam), aki harmincas éveinek végén járó első számú vezető egy nagy magyar vállalatnál. Az általam csak szakember vezetőnek nevezett típus jellemző képviselője: 15 éve van a pályán, karrierje – elsősorban iparági és szakmai hozzáértésének köszönhetően – töretlenül ívelt felfelé az elmúlt években, tehetséges és ambiciózus. Amikor hozzám fordult, másfél éve volt az adott vállalat első embere, ahova a tulajdonosok azért nevezték ki, hogy az új stratégiának megfelelő irányba állítsa a vállalatot. Elmondása szerint az első egy évben minden remekül haladt, azóta viszont úgy érzi, valami megtorpant.
Ő maga röviden így írta le a helyzetet.
„Eleinte jól alakultak a dolgok. A folyamat elején mindennek tudtak örülni, ám egy idő után ez átcsapott egy kimondatlan neheztelésbe, amelynek nem értem az okát. Ma ott tartunk, hogy igazából fogalmam sincs, hogy mi van. Nem értem őket, nem tudom, mit akarnak.”
Attitűd és soft-skill
Az első beszélgetésünkön már tudtam, hogy komoly baj van. Tisztán kirajzolódott ugyanis, hogy a megtorpanás elsősorban az ő saját attitűdjéből és kommunikációs soft skill-jeinek hiányából fakad. Iván nem volt képes a számára fontos személyek irányában, egy tudatos, szervezett személyes brand mentén, felépíteni magát. Nem volt képes a tulajdonosokat, motivációikat, vele szemben támasztott elvárásaikat megérteni, majd visszafordítani.
Iván ugyanis tipikusan az a fajta CEO – és egyébként a felső vezetők 30-35 százaléka ebbe a csoportba tartozik –, aki kiváló szakember, de eszközrendszeréből személyiségénél fogva hiányzik az őt körülvevő interakciós térben, kapcsolati hálóban való navigáció képessége. Az ilyen vezetők szerint persze a networking felesleges energiapazarlás, hiszen a szakmai teljesítményük önmagáért beszél.
A következmény világos: a számukra fontos célcsoportok tagjai (jellemzően a tulajdonosok és CEO társak) elismerik ugyan a teljesítményüket, ám személyes kötődés az informális kapcsolatok hiánya miatt – a külső partnerek és tulajdonosok általában egy merev, megközelíthetetlen, „nem közéjük való” személyiségként azonosítják őket –, nem tud kialakulni.
A „kiközösítettség” érzése sok esetben tovább rontja a helyzetet. Iván esetében például elindított egy védekezési mechanizmust, amely egy roppant szarkasztikus, csipkelődő, picit önelégültnek tűnő kommunikációs stílusban csúcsosodott ki. Ez azután öngerjesztő spirálként gátat szabott a kapcsolatépítésnek, megölte a networkingre önállóan tett halovány kísérleteket.
Egy teljesen új világ nyílik fel
Ivánnak, és a hozzá hasonló vezetőknek elsősorban abban kell segíteni, hogy felismerjék: a körülöttük kialakult helyzet elsősorban bennük gyökeredzik, és nem a külső percepciókból fakad. A külvilág azért nem fogadja be őket, mert nincsenek minőségi kapcsolataik és kötődéseik. Mert nem hangolódnak rá a számukra fontos emberekre. Mert nem építenek fel egy olyan konzisztens képet, személyes márkát, amely megfelel mindannak, amit ezek a fontos emberek tőlük várnak.
Ha ezt felismerik, és korrigálni szeretnének, akkor jellemzően képesek lesznek elsajátítani azokat a technikákat és módszereket, amelyeket tudatosan alkalmazva újradefiniálhatják, újraformálhatják elsőként saját viselkedésüket és attitűdjüket, majd informális és formális kapcsolataikat is. Képessé válnak arra, hogy megértsék kapcsolataik – rájuk irányuló – motivációit, és azoknak megfelelően, tudatosan alakítsák interakcióikat. A folyamat révén gyakorlatilag egy teljesen új világ nyílik fel előttük, amelyben – tapasztalataim szerint – nagyon gyorsan otthonossá válnak.
A folyamat nem kíván önfeladást sem. Ivánt is sikerült úgy újraformálni, hogy kapaszkodóit megtarthatta. Az építkezés alapja a számára biztonságot nyújtó szakmaiság volt, erre húztuk fel személyiségének új rétegét, illetve személyes brandjét. Sikerrel, hiszen Iván mindmáig vezeti a céget, és kapcsolata is rendeződött a tulajdonosokkal.
A Beyourbrand oldalán további bejegyzéseket olvashat a personal branding témakörében, valamint ha érdekli a személyes tanácsadás, itt tudja felvenni velem a kapcsolatot.