SZEMÉLYESMÁRKA-ÉPÍTÉS A GYERMEKSEGÉLYEZÉSÉRT
A személyes márka üzleti életben betöltött központi szerepéhez ma már nem férhet kétség, non-profit szektorbeli jelentőségéről azonban csak a legritkább esetben esik szó. Lynnette Nolan kutatása szerint, amely az egyes közhasznú
A személyes márka üzleti életben betöltött központi szerepéhez ma már nem férhet kétség, non-profit szektorbeli jelentőségéről azonban csak a legritkább esetben esik szó. Lynnette Nolan kutatása szerint, amely az egyes közhasznú intézmények vezetőinek Twitter jelenlétét vizsgálta, a jól felépített személyes márka legalább olyan fontos e szervezetek vezetői esetében, mint a vállalati szférában. Mindez olyan közösségi célok eredményesebb elérésében játszhat kulcsszerepet, mint például a gyermekvédelem vagy a gyermekétkeztetés.
A blogok, honlapok és a különféle közösségimédia-csatornák a marketing és PR-kommunikációs kampányok szerves részeivé váltak az elmúlt évek, évtizedek során. Ezzel párhuzamosan általánossá vált az a stratégia, amelynek jegyében a cégvezetők saját személyes kommunikációjuk útján igyekeznek népszerűsíteni az általuk képviselt intézményt, és ebben a Facebooknak, a Twitternek és a hozzájuk hasonló platformoknak kulcsfontosságú szerepük van.
A marketingszakirodalom szerint a márkázás lehetővé teszi a megszólítani kívánt célcsoportok hatékonyabb elérését, illetve az adott márka iránti elköteleződés kialakulását. Ennek jelentőségét a non-profit szervezetek vezetői is érzékelik, azonban Nolan eredményei szerint mégsem használják ki a közösségi média kínálta lehetőségek teljes spektrumát. Így, ha van is működő profilja az adott szervezet vezetőjének, akkor sem élnek a releváns postok és értekezések megosztásával, hogy szofisztikált, erős online személyes márkát építsenek fel.
A közhasznú szervezetek vezetőinek legfőbb feladata e tekintetben az intézmény missziójának, víziójának és fő értékeinek közvetítése lenne, megerősítendő az intézmény imázsát és reputációját. Mindez akkor válik lehetségessé, ha az adott vezető nem csak felvett szerepet játszik el, hanem hiteles nagykövetévé válik az intézménynek. Ez megköveteli, hogy a vállalat és vezetője között olyan érték- és hitvallásbeli harmónia legyen, amely minél tökéletesebb azonosulást tesz lehetővé a két fél között.
A jelenlegi trendek felmérésében Nolan a Forbes 2013-as „Top Charities” listájából a húsz legtöbb like-kal rendelkező, azon belül is a hét gyermeksegélyezéssel foglalkozó non-profit intézményt vizsgálta. Nolan öt hónapon át követte a hét intézmény vezetőinek Twitter-jelenlétét az aktivitás gyakorisága és tematikája szempontjából. Az eredmények szerint azok a vezetők, akik rendszeresen tettek közzé olyan tartalmakat, amelyek a képviselt szervezet értékeit és céljait hordozták magukban, ugyanakkor illeszkedtek saját karakterükhöz is, jóval több követővel bírtak, mint akiknél ezek a feltételek nem teljesültek.
A kutatás igazolta, hogy a non-profit szférában a jól felépített személyes márka legalább olyan fontos, mint az üzleti életben, a siker kulcsa pedig ez esetben sem más, mint hogy az erős és kifejező személyes márka harmóniában legyen a szervezeti márkával az értékek és a misszió terén. A jól felépített online személyes márka hatékonyan és autentikus módon alakíthatja a külső szemlélőkben a képviselt szervezetről kialakuló összképet.
