Borealis-beszélgetések: a jövő kreativitása

A beszélgető robottól az önvezető autóig.

Ambiciózus célt tűztünk magunk elé a Borealis-beszélgetések 11. rendezvényén: a jövő kreativitását igyekeztünk megérteni, körbejárni, emészthetővé tenni a mesterséges intelligencia (MI) - amelyet ezúttal elsősorban a beszélgető robot (chatbot) képviselt -, a Big Data és az önvezető technológia tetemre hívásával.

Hogy miért voltunk elég merészek ekkorát meríteni? A Borealis Consultingnál a jövő különösen hangsúlyos szerepet kap: merünk gondolkodni róla, merünk szembenézni vele, merjük alakítani. Mert az biztos, hogy a jövő eljön, a kérdés az, hogy mi hol leszünk, amikor ő itt lesz…

Mi magunkat és ügyfeleinket is arra kondicionáljuk, -különösen a Jövőálló Szervezet Programunk keretein belül- hogy legyenek a jövő alakításának aktív részesei. Mert megjósolni ugyan nem tudjuk, mi lesz, de alakítani igen. Egyebek között ezt a célt, ennek a fajta gondolkodásnak a meggyökeresítését szolgálják a Borealis-beszélgetések.

A február 16-i eszmecsere témájának kibontásában kiváló szakértők voltak segítségünkre:

Bőgel György, a Közép-Európai Egyetem docense, A BIG DATA ökoszisztémája című könyv szerzője,

Csillag Péter angyalbefektető, a Magyarországon piacvezető big data cég, a Starschema (ma HCL Hungary Kft.) társalapítója és több mint egy évtizedig ügyvezetője,

Deliága Ákos, a Talk-A-Bot startup alapító-ügyvezetője és

Kis István, az autóipari beszállító Harman Becker Kft. ügyvezetője.

 

Esszé, szerelmes levél, prédikáció

Az első témánkat nem volt nehéz kiválasztani, hiszen az utóbbi időben a csapból is az OpenAI által kifejlesztett beszélgető robot, a ChatGPT volt, amelyről Bill Gates azt nyilatkozta, hogy 2023 legforróbb témája lesz, még akár az internet feltalálásánál is nagyobbat szólhat. És szól is, ugyanis a ChatGPT alig két hónappal az indulása után már 100 millió havi aktív felhasználót tudott felmutatni. Ha kell esszét ír, szerelmes levelet fogalmaz, prédikációt állít össze vagy éppen megmondja, melyik csapat nyeri meg a Premier League-t.  Miben más ez az eszköz, mint az elődei? Az eddig a piacon lévő chatbotok miért nem kavartak ekkora vihart? – kérdeztük szakértő vendégeinktől.

Ez ténylegesen egy korszakváltás, nem véletlen, hogy ekkora felzúdulás van körülötte – kezdte a válaszadást Deliága Ákos. Ha nem is a semmiből – utalt a Microsoft támogatására –, de az OpenAI nevű cég létrehozott egy olyan eszközt, amely élményt ad, első blikkre úgy tűnik korrekten válaszol a kérdéseinkre, és viszonylag jól kiküszöbölte az előző rendszerek hibáit.

Kis István szerint is zseniális a technológia (neki egyébként a különleges tudakozó jutott eszébe róla, ahol egy lexikonokkal körbe bástyázott operátortól kérdeztek mindenféléket az emberek), kérdés, milyen formában tudjuk ezt hatékonyan, valóban az emberek érdekében, megfelelő erkölcsi értékrend alapján pozitívan alkalmazni. használni. (Csak zárójelben jegyezzük meg: ez más technológiáknál is kérdés volt, és a még nem ismerteknél is az lesz; és ez a történet sohasem a technológiáról, mindig az emberről szól.)

Csillag Péter úgy vélekedett, hogy minden ilyen nagy technológiai újítás előtt teljesülnie kell egy csomó technológiai és gazdasági feltételnek. A ChatGPT megjelenését megelőzték kisebb lépések, és létrejött egy olyan technológiai szint, amely gazdaságossá tette a beszélgető robot piacra lépését.

A ChatGPT-t rendkívül egyszerű használni, könnyű hozzáférni, úgyhogy ez az eszköz a technológia demokratizálódását is lehetővé teszi – hangsúlyozta Bőgel György, hozzátéve, hogy az MI felhasználásának számos egyéb területe is van, a mezőgazdaságtól az egészségügyön át a meteorológiáig.

 

Sok adatból Big Data

Mikor lett a sok adatból Big Data? És a Big Data mennyiségi, technológiai, informatikai vagy üzleti vonatkozású fogalom-e? – e kérdések mentén fordultak rá a beszélgetőpartnerek az eszmecsere következő részére.

Bőgel György 2008-at jelölte meg fordulópontként, amikor a világon szintet lépett az adatmennyiség. Két nagy nemzetközi tudományos folyóirat is ebben az évben jelent meg a Big Data-ról szóló összeállítással. A Big Data nem csupán mennyiségi fogalom, hanem az adatok rendkívüli változatosságára is utal, hiszen a legkülönbözőbb területeken keletkeznek adatok, amelyek folyamatosan áramlanak, és a feldolgozásukra nagyon rövid idő áll rendelkezésre. Mennyiség, sokféleség, azonnaliság, megbízhatóság – ezek a Big Data ismérvei.

Csillag Péter számára a Big Data egy nagyon egyszerű gazdasági kérdés: abban a pillanatban, amikor az adatok tárolása és feldolgozása olcsóbbá vált, mint amennyi hasznot egységnyi adatból ki lehet nyerni, már nem érte meg kidobni az adatokat, hanem érdemes volt felhalmozni és feldolgozni őket. Az adatok mindig is jelen voltak a rendszerben, csak korábban nem tárolták el őket, hanem kidobták, mert sokba került a tárolásuk.

Kiss István megjegyezte, hogy korábban raktárakat béreltek az adatokat tartalmazó kartonoknak. De akkor az adatok nem azért kellettek, hogy valamilyen előremutató következtetést levonjanak belőlük, hanem azért, hogy gond esetén elő tudják keresni, mi történt. Ma viszont nagyot fordult a világ: a gyártási folyamat minden adata tárolható, visszakereshető, de ami a legfontosabb: értékelhető, trenddé tehető, gazdasági előnyre váltható az adatokból kinyert információ.

Egy kis cégnek, mint amilyen a Talk-A Bot azért zseniálisak az olyan fejlemények, mint a „felhő” vagy a Big Data – mondta Deliága Ákos –, mert lehetővé teszik, hogy a vállalkozásnak ne kelljen infrastrukturális vagy adatfeldolgozási kérdésekkel foglalkoznia, hanem az értékteremtésre, az adatok üzleti célú felhasználására tudjon fókuszálni.

 

Meseautó

Egy látványos példa a Big Data és a mesterséges intelligencia összekapcsolására az önvezető autózás. Hol tart, és milyen irányba halad ez a technológia?

Az autózásban az egyik fő trend a biztonság, és ebbe az irányba tart az önvezető autózás is – hallhattuk Kis Istvántól.  Ami megnehezíti az önvezető technológia gyors elterjedését, az az, hogy a technológiának nem csupán az elsődleges szabályokra (KRESZ) kell figyelnie, hanem értékelnie kell a másodlagos információkat is. Ez utóbbiak valószínűségeket jelentenek (gondoljunk például arra, hogy egy sofőrnek mennyi információt kell mérlegelnie vezetés közben, ami általában valószínűségek becslését jelenti – pl. mi a valószínűsége annak, hogy a zebrához közeledő gyerek hirtelen futni kezd, és ezért hamarabb ér az átjáróhoz). A technológia készen van, a kérdés a szabályozás és minden olyan tényező, amely az önvezető autón kívül helyezkedik el.

Deliága Ákos azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy ha 50-100 évre nézünk előre, akkor egy ember akkor valószínűleg már nem vezethet autót, mert az nagyon veszélyes, ha az ember autót vezet.

Csillag Péter üzleti alapról indulva fejtette ki az önvezető autózással kapcsolatos gondolatait: Amikor olcsóbb lesz legyártani és tömegesen alkalmazni egy önvezető technológiát, akkor ki fogják majd venni a sofőröket a rendszerből. Ez csak Európában sok millió embert jelent. Ha így alakul, akkor földindulás lesz – emelte ki.

Mit mondhatnánk a beszélgetés összegzéseképpen? Örülni kell annak, hogy fejlődik a technológia, és sok-sok új lehetőséget tár fel az ember számára. A technológia – erkölcsi értelemben – se nem jó, se nem gonosz. Az ember kezében válhat ezzé vagy azzá. Az embernek önmagán kell(ene) tehát sokat dolgoznia, hogy az új találmányokat, az új technológiai vívmányokat pozitívan, az emberek jól-létének növelése érdekében használja.