Stratégia a bizonytalanság korában

A bizonytalanság és a lehetőségek közötti kapcsolat 3 fő tényezője

Ahogy a bizonytalanság korába lépünk, a cégek kétségbeesetten keresik az eszközöket, hogy lépést tarthassanak a gazdasági és környezeti kihívásokkal. Sok cég kapkodva igyekszik agilissá válni és átalakulásra szólítja fel a szervezeteit. A probléma az, hogy a legtöbb meglévő keretrendszerünk, amelyet egy stabilabb időszakban fejlesztettünk ki, nem működik igazán jól dinamikus körülmények között. 

Ez nem jelenti azt, hogy a régi keretrendszerek és a hozzájuk tartozó eszközök teljesen irrelevánsak. Mindig szükség lesz arra, hogy megértsük az iparági szerkezetet, vagy arra, hogy erőforrásainkat új előnyök megteremtésére használjuk, de amikor a világ gyorsan változik, más eszközökre van szükségünk.

Szerencsére a helyzet nem annyira rossz. Az előttünk álló bizonytalanság új lehetőségeket rejt magában. A bizonytalanság és a lehetőségek közötti kapcsolatot vizsgálva három fő tényező rajzolódik ki: 

1. Az egyén képessége hogy megbirkózzon a bizonytalansággal

A szervezeteket emberek hozzák létre, működtetik és vezetik. A szervezetek hatékony működése és vezetése érdekében az embereket olyan területeken képezzük, mint a marketing, a pénzügy és a vezetés. A bizonytalanság azonban különleges kihívást jelent, mivel közülünk kevesen kaptak képzést, a bizonytalan helyzetek kezelésére. Ennek eredményeként, bár innovációt, átalakítást és változást szorgalmazunk, a legtöbb ember meghátrál már a változás kockázatainak jeleitől is, és olyan viselkedési csapdákba esik, amelyek korlátozzák a szervezetek növekedési és alkalmazkodási képességét. A kihívás az, hogy 

minden növekedés, változás és átalakulás elkerülhetetlenül bizonytalansággal párosul. 

Át kell mennünk a bizonytalanságon, hogy elérjük a lehetőséget.

A vezetőket meg lehet tanítani arra, hogy szembenézzenek a bizonytalansággal, és átvezessenek másokat az ismeretlenen, növelve az egész szervezet képességét, hogy új növekedési forrásokat találjanak vagy hozzanak létre. Jó példa erre a Louis Vuitton, Moët Hennessy és az SMCP akik a bizonytalanság kezelési képesség fejlesztésébe fektetnek, mely a csapattagok azon képessége, hogy kreativitással és előszeretettel kezeljék a bizonytalanságot.

Noha számos területen egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az emberek megtanulhatják kezelni a bizonytalanságot, a képzés módja még mindig kialakulóban van. A kutatások azt mutatják, hogy ez négy fő elemből épül fel:  

• először, a bizonytalanság átkeretezése a veszteség forrásából az új lehetőségek kapujává; 
• másodszor, önismeretünkön keresztül felkészítjük magunkat és a szervezetet arra, hogy ellenállóbbá váljon a bizonytalansággal szemben; 
• harmadszor a megfelelő gyakorlatok alkalmazása a cselekvéshez, például a bizonytalanság apró lépésekre bontása és a kognitív rugalmasság alkalmazása; és 
• negyedszer, megőrizni a magunkba vetett hitünk, robusztus érzelmi és értelmi higiéniával a csalódások és a változások ellenére. 

Ezek mind elsajátítható, tanulható készségek.

2. A szervezet kísérletezési képessége

Ehhez több alapvető elemre van szükség. 

Először is, a vállalatoknak lehetőség szerint képessé kell tenniük az embereket arra, hogy tudásukat és intelligenciájukat a munkájukban személyesen őket foglalkoztató problémák megoldására használják. Ez szinte mindig sokkal jobb eredményesebb, mintha irányítanák a munkájukat, aminek következményeként nem érzik magukénak a feladatot és a problémákat. 

Másodszor, a vállalatoknak át kell térniük a hosszú, tervezésen alapuló ciklusokról a rövid kísérletekre, hogy teszteljék változtatásokat és azokból gyorsan tanulhassanak. 

Harmadszor olyan szervezeti struktúrákat kell létrehozniuk, amelyek lehetővé teszik, nem pedig blokkolják az embereket a kísérletezésben. Az az igazi varázslat az olyan keretek mögött, mint az agilis, hogy képessé teszik az embereket arra, hogy használják natív intelligenciájukat. Ösztönzik, hogy rövid ciklusokban kísérletezzenek, hogy megtalálják a megfelelő lépéseket, majd lehetővé teszik számukra, hogy a tanultak alapján változtassanak anélkül, hogy ehhez tucatnyi jóváhagyásra lenne szükségük. A vezetőknek továbbra is fontos szerepük van abban, hogy feltegyék a nagy kérdéseket, és segítsenek az embereknek rámutatni a legfontosabb megoldandó problémákra, de 

a bizonytalanság korszakára készen álló szervezet kísérletezésre és alkalmazkodásra épül.

A kísérletező szervezet létrehozása kulcs lehet a sikerhez. A kísérletezés költségeinek csökkentése pedig tovább növeli a kísérletek számát ezzel drasztikusan növelve az innovációt és a fejlődést.

3. Fel kell ismerni, hogy a stratégia alkotás ma már egy dinamikus és kreatív feladat 

A stabilabb környezetben a stratégiai kialakítása és végrehajtása olyan mint egy várépítés (pl. Michael Porter öt erő keretrendszere) ezzel szemben a dinamikus környezetekben a stratégia alkotás inkább a szörfözéshez hasonlít, ahol a szervezet igyekszik agilis lenni és felkészült arra, hogy elkapja a lehetőségek hullámait. De van egy plusz tényező: 

bizonytalan környezetben nem csak meglovagoljuk a hullámokat, hanem létrehozzuk azokat. 

A stratégia, mint alkotás új piacok létrehozásáról, alakításáról és meghatározásáról szól.

Természetesen ez a három elképzelés – a bizonytalanság kezelésének képessége, a kísérletező szervezet és a stratégia, mint teremtő folyamat csak példái a feltörekvő új megközelítéseknek melyek a bizonytalan környezetben kiegészítik a stabilabb környezetben használt stratégia alkotó eszközöket.

A bizonytalanságtudomány nem érvényteleníti a korábbi stratégiai kereteket, de határvonalat húz, azzal érvelve, hogy ha növekedést, változást vagy átalakulást akarsz létrehozni, akkor az ismeretlen területén vagy, és ezért más eszközökre van szükséged. A bizonytalanság korszakában a megfelelő eszközök megléte elengedhetetlen azon cégek számára, akik iparáguk élvonalába szeretnének tartozni.

A teljes cikk itt elérhető: Strategy in an Age of Uncertainty – by Nathan Furr