Fizetés nélküli szabadság esete az egészségügyi szolgáltatási járulékkal
munkáltatók és munkavállalók számára a 2020-as év legnagyobb kihívása kétségtelenül az új típusú koronavírus elleni küzdelem, amely lassan az összes iparágban érezteti hatását. A munkáltatók nagy részét egyértelműen váratlanul érte a vírus ilyen mértékű terjedése, ráadásul a munkajogban sincsenek speciális előírások pandémiás helyzetekre.
Azokban az esetekben, amikor a munkáltató nem tudja biztosítani a megfelelő, biztonságos munkakörülményeket, és az otthoni munkavégzés nem lehetséges, – a jelenlegi munkajogi szabályozás mellett – a rendes szabadságok kiadása és a fizetés nélküli szabadság merülhet fel alternatívaként.
A fizetés nélküli szabadságról mind a 2012. évi I. törvény (Munka törvénykönyv), mind pedig az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) rendelkezik. Bizonyos esetekben, a Munka törvénykönyvben nevesített szabályok alapján jár a fizetés nélküli szabadság, egyéb esetekben a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezésén alapul a fizetés nélküli szabadság. A Munka törvénykönyve alapján a munkavállalót alanyi jogon megilleti a fizetés nélküli szabadság az alábbi esetekben:
- a gyermek gondozása céljából (főszabály szerint a gyermek harmadik életévének betöltéséig)
- hozzátartozója tartós ápolásának időtartamára, de maximum 2 évre
- önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára
A fizetés nélküli szabadság jogcíme alapján viszont hatással lehet a munkavállaló társadalombiztosítási jogállására. A Tbj. alapján főszabály szerint a fizetés nélküli szabadság ideje alatt a társadalombiztosítás szünetel, az alább felsorolt eseteket kivéve: