Munkahelyteremtő bérköltség támogatás

2020. május 18. napjától a munkáltatók vissza nem térítendő munkahelyteremtő bérköltség támogatást igényelhetnek, amennyiben az állami foglalkoztatási szervnél nyilvántartott álláskeresőt foglalkoztatnak.

A veszélyhelyzet miatt kialakult gazdasági nehézségek enyhítésére igénybe vehető csökkentett munkaidős foglalkoztatás bértámogatása – melynek részleteiről korábbi blogunkban tájékozódhat – a veszélyhelyzet alatt csökkentett munkaidőben megtartott munkavállaló számára vehető igénybe, míg a munkahelyteremtő bérköltség támogatás a kérelem benyújtásakor álláskeresőként nyilvántartott új munkavállalók felvételéhez nyújt a munkáltatónak támogatást.

A csökkentett munkaidős támogatás mellett munkahelyteremtő támogatást is igénybe vehet a munkáltató, azonban ugyanazon munkavállaló vonatkozásában nem lehet mindkét támogatást megállapítani.

Fontos megjegyezni, hogy azon munkavállalók is részt vehetnek ebben a programban, akik jogviszonyát megszüntetni kényszerült a munkáltató a veszélyhelyzet miatt, amennyiben a támogatási feltételek fennállnak.

A támogatás igénybevételéhez a megjelölt munkavállalónak nyilvántartott álláskeresőnek kell lennie a járási (fővárosi kerületi) hivatalnál.

A támogatás időtartama

A támogatás 6 hónapos időtartamra igényelhető, de további 3 hónap foglalkoztatási kötelezettséget kell vállalnia a munkáltatónak.

A támogatás mértéke

A támogatás a foglalkoztatót terhelő bruttó bér és szociális hozzájárulási adó 100 %-a, de legfeljebb 200 ezer Ft havonta. A támogatás igénybevétele nem zárja ki egyidejűleg ugyanazon személy foglalkoztatásával összefüggő más adókedvezmény érvényesítését, így például szociális hozzájárulási adóból is érvényesíthető adókedvezmény esetén a ténylegesen megfizetett összeget kell figyelembe venni.

A veszélyhelyzet alatt járulékkedvezményben részesülő munkáltatók is igénybe vehetik a támogatást, viszont a járulékkedvezmény megszűnése miatt nem változhat a maximum kifizethető támogatási összeg.

Létszámtartási kötelezettség

A munkaadónak vállalnia kell, hogy a 6+3 hónap foglalkoztatási kötelezettség alatt nem szünteti meg a programban résztvevő munkavállaló jogviszonyát sem közös megegyezéssel, sem pedig a munkáltató működésével összefüggő ok miatti felmondással, ez utóbbi felmondási mód az azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra is kiterjed.

Létszámbővítési kötelezettség

Az álláskereső foglalkoztatásának a munkavállalói létszám növekedését kell eredményeznie azzal, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás is 1 főnek számít. Támogatás akkor adható, ha a kérelem napján meglévő létszám legalább annyi, mint a kérelem benyújtását megelőző 6 havi nettó átlagos statisztikai állományi létszáma. Amennyiben a vizsgált időszakban a meglévő statisztikai állományi létszám kisebb, mint a 6 havi átlagos létszám, akkor le kell vonni a támogatás útmutatójában definiált úgynevezett megengedett módon megszűnt jogviszonyokból számított 6 havi átlagos statisztikai létszámot. Az így kapott 6 havi (nettó) átlagos statisztikai létszámot meghaladó létszámfelvétel eredményez nettó létszámnövekedést.

A foglalkoztatás bővítését célzó bérköltség támogatás „de minimis” támogatásnak minősül.  Az igénybe vehető „de minimis” támogatások összeghatára három egymást követő év alatt általános csekély összegű támogatásnál 200 000 eurónak, a közúti kereskedelmi fuvarozásnál 100 000 eurónak megfelelő forint lehet.

A támogatást igénylő munkaadónak többek között nyilatkoznia kell a létszámbővítésről, folyamatban lévő „de minimis” támogatás iránti kérelmekről, a foglalkoztatni kívánt személy után érvényesített szociális hozzájárulási adókedvezményről, valamint a köztartozás mentességről, melyről a NAV által kiadott 30 napnál nem régebbi közokiratot is csatolni kell.

A munkáltató köteles a be- és kilépőkről nyilvántartást vezetni, úgy, hogy a munkaviszony megszűnésének oka megállapítható legyen. A munkáltatónak változás bejelentési kötelezettsége van, ha a támogatást megalapozó körülményekben változás következik be. A munkáltatónak tájékoztatási kötelezettsége van amennyiben a szervezetét felszámolási eljárás alá vonták.

A kérelmeket a foglalkoztatást megelőzően kell az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz benyújtani. A kérelmet az elektronikus ügyintézésre kötelezett munkaadónak elektronikusan kell benyújtania. Az elszámoláshoz csatolni kell az alátámasztó dokumentumokat, mint például bérjegyzék vagy bérlista, a bér és járulék kifizetést igazoló bizonylatokat, munkaidő nyilvántartást (jelenléti ívet).

A bérköltségtámogatással kapcsolatos részletes leírások, tájékoztatók megtalálhatók a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján.

További kérdések esetén állunk rendelkezésére, keressen minket!

Folyamatosan beszámolunk minden életbe lépő változásról, érdemes követni blogunkat. Olvassa el korábbi cikkeinket a témában!