A CHN a WBECS-ről jelenti: Az agilitás fejlesztése, nemcsak vezetőknek
A WBECS-ről jelentjük – a világ legnagyobb online coach képzési fóruma – itt minden előadásról beszámolót adunk hétről hétre.
Jeff Hull 25 éves tapasztalattal bír klinikai pszichológusként és executive coach-ként. Előadásában bemutatja a vezetői agilitás előhívásában fontos három fő területet: az agyi, az érzelmi és a szomatikus (tesi vagy fizikai) fókuszt és azokat a dimenziókat is, amelyben az ezekkel a területekkel folytatott munka eredményt tud hozni a coaching folyamat során.
Agilitás, az ismerős ismeretlen fogalom
Az agilitás egyaránt jellemzője lehet egy szervezetnek, csakúgy, mint egy embernek. Ha szervezeti értelemben használjuk a kifejezést, akkor ez azt jelenti, hogy vagy az egész szervezet, vagy bizonyos részlegei, divíziói agilisan működnek, azaz gyorsan változó környezetben is képesek rugalmasan alkalmazkodni és ezáltal fenntartani eredményességüket és fokozott ügyfél-elégedettséget elérni. Az agilis személy pedig hétköznapi értelemben úgy jellemezhető, hogy az illető tettre kész, vállalkozó szellemű és tevékeny. A fenti tulajdonságok a legtöbb üzletágban működő szervezet és a legkülönfélébb csapatok esetében rendkívül fontosnak bizonyulnak, főleg, ha valaki vezetőként szeretne jól helyt állni.
Vezetői agilitás – 6 fontos dimenzió
1.
A döntéshozás a vezetői lét egyik megkerülhetetlen területe, maga a folyamat alapvetően egy akár gyors, akár lassabb, de gondolkodást igénylő feladat. Az agilitás szó értelmezéséből fakadóan jelent flexibilitást, hasznos látni, hogy a döntéshozásban megmutatkozó flexibilitás tekintetében hol is helyezkedünk el a skálán. Ezek az ellenpólusok az alábbiak:
Parancsoló ↔️ Konszenzusra törekvő
Figyelmet többfele megosztó (multi-tasking) ↔️ Fókuszált
Kinyilatkoztató ↔️ Vizsgálódó
2.
A kommunikáció a vezetői agilitás második fontos területe, hiszen mások – jó értelemben vett - befolyásolása fontos vezetői eszköz, és ez a kommunikáción keresztül történik. Mindenkinek van kedvelt, természetes stílusa, ami nem minden helyzetben és minden hallgatóságnál eredményes. Megtanulni alkalmazkodni a helyzethez és a közönséghez, erre is célszerű a coaching folyamatban időt fordítani. A kommunikáció területén az alábbi ellenpólusok vannak:
Tényszerű ↔️ Elbeszélő
Analitikus ↔️ Inspiráló
Stratégiai (Mit?) ↔️ Stratégiai (Miért?)
3.
Az érzelmi agilitás területével már átlépünk az „agyi” vagy gondolati működésből az érzelmek témakörébe. A kommunikációhoz hasonlóan itt is a személyes preferencia dominál, van, aki jobban és van, aki kevésbé szereti és tudja megélni érzelmeit.
A reflektálás, szabályozás és tudatosítás segít, bármelyik pólusán is legyünk az alábbi felsorolásnak:
Tényszerű ↔️ Ösztönös
Racionális ↔️ Empatikus
Visszafogott ↔️ Expresszív
4.
A kapcsolódás, a bizalom és a biztonság érzetének kialakítása a csapattal a Hitelesség témakörébe tartozik. Ehhez ismételten hozzátartozik, hogy kellő önismerettel fel tudjunk készülni arra, hogy bizonyos helyzetek, csapatok vagy időszakok szükségesség teszik, hogy „megmutassuk” vezetői identitásunk erősebb vagy éppen sebezhetőbb oldalát, és képesnek kell lenni mozogni a pólusok között:
Magabiztos ↔️ Szerény
Tartózkodó ↔️ Nyitott
Erős ↔️ Sebezhető
5.
Az Együttműködés fogalma a szomatikus (fizikai) területhez tartozik, ugyanis valós szándékainkról rengeteget elárul testbeszédünk, mimikánk és a metakommunikáció többi eleme, és ez alól az online jelenlét sem kivétel. Fontos megtanulni objektíven látni magunkat és tudatosan összehangolni viselkedésünket a csapattal történő együttműködés céljából. Így ritkábban fordulhat elő, hogy megpróbálunk átadni egy üzenetet, de teljesen más értelmet közvetítünk, mint ami a szándékunk volt.
Független ↔️ Kölcsönösen egymástól függő
Delegáló ↔️ Felhatalmazó
Tanácsot adó ↔️ Coach típusú
6.
Az Elköteleződés az együttműködés következő szintje, és ez a vezetői jelenlétnek is egy magasabb szintű tudatosságát teszi szükségessé. Külső visszajelzés és önreflexió segítségével az ellenpólusok közötti alkalmazkodással lehet közelebb kerülni egy olyan viselkedéshez, amely elősegíti az elköteleződést:
Produktivitás ↔️ Kreativitás
Strukturált ↔️ Könnyed alkalmazkodó
Magas energiaszint ↔️ Kiegyensúlyozott energiaszint
Jeff megosztott több történetet is saját coaching praxisából a fenti módszertanhoz köthetően. Ezek közül én azt emelném ki, amelyik egy olyan vezetőről szólt, akinek saját elmondása szerint kiegyensúlyozott és bizalmas kapcsolata volt a csapatával. Amikor azonban a pszichológiai biztonságra vonatkozóan végeztek egy rövid felmérést kiderült, hogy ez a kiegyensúlyozott, bizalmi kapcsolat átalakult az utóbbi időszakban, és az új munkakörülmények (online meetingek, kevesebb személyes kapcsolódás, célratörő beszélgetések, kevesebb személyes interakció) megrengették a szilárdnak hitt alapokat. A megoldást végül – számos coaching beszélgetést követően – az jelentette, hogy a vezető felismerte, hogy az érzelmi és a szomatikus (fizika) területekkel sokkal tudatosabban kell dolgoznia az online térben, meg kell tudnia fogalmazni és – ha helyénvaló – megosztani a csapatával az érzéseit, illetve időt és teret biztosítani a személyes interakcióknak, kötetlen beszélgetéseknek, ily módon tudja újraépíteni a bizalmat.
Az agilitás fejlesztése vezetőként és coach-ként is, de foglalkozástól függetlenül bárkinek hasznára válik. Tanulható az a figyelem, amellyel nemcsak értjük, de érezzük és észleljük is, hogy egy adott helyzetben hogyan viselkedünk és tudatos odafigyeléssel lehet ezt a palettát szélesíteni, úgy, hogy az adott körülményekhez jobban illeszkedjen.
Pozsik Darinka
Business & Executive coaching
a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakos hallgatója