CSILLOUT – NYUGI! - Merj szembenézni önmagaddal!

Ben Jonson angol drámaíró, költő és színész így vélekedik: „Minden értékes, ami kitágítja az emberi képességek körét, és ami megmutatja az embernek, hogy meg tudja tenni azt, amiről azt gondolta, nem lenne rá képes.”

E gondolat olvasása közben rögtön rájöttem, hogy a coaching is ilyen, mivel kitágítja, fejleszti és akcióba hozza képességeinket. Új perspektívák nyílnak előttünk, miközben áthelyeződnek a fókuszpontok. Ez roppant érdekes felfedezés. Ezért úgy gondoltam interjút készítek a témával kapcsolatban. De ki legyen az alanyom? Tudtam, ez egy komoly kérdés, amit komolyan kell átgondolnom. Rövid idő után azonban jött a Heuréka érzés: én saját magam leszek a riportalany. Na, ezt jól összeraktam: én leszek az interjúvoló és az interjúvolt is.

NYUGI! Ez egy érdekes helyzet. Merj szembe nézni önmagaddal!

Fel kellett készülnöm, hisz egy érdekes kihívás előtt álltam. Mélyre ásó kérdéssor összeállítása a feladatom. De ott állok, mint interjúalany is, akinek válaszolni kell a kérdésekre.

NYUGI, megoldod – mondogattam magamnak.

Ady Endre gondolata repített előre: „Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek.

Körülöttem béke és nyugalom. Ideális körülmények.

Akkor vágjunk bele!

- Csilla! Szeretném körbejárni veled, hogy egy vezető és a beosztottjai között hogyan jön létre a coaching, és ezt vizsgáljuk meg közösen Ben Jonson gondolata tükrében.

„Minden értékes, ami kitágítja az emberi képességek körét, és ami megmutatja az embernek, hogy meg tudja tenni azt, amiről azt gondolta, nem lenne rá képes.”

Szerinted hogyan tudja egy – nyugodtan nevezhetjük így – coaching szemléletű főnök kitágítani munkatársai képességei körét?

- Elsősorban fel kell ismernie, hogy az adott munkatárs képességei kitágíthatók vagy sem. Ezt azért tartom nagyon fontosnak kihangsúlyozni, mivel olyan képességeket érdemes felszabadítani, amelyek már léteznek, csak valami miatt rejtve maradtak. Ellenkező esetben csak egy vágyat csalogatunk elő, ami képességek hiányában előbb vagy utóbb elhal.

- Mi van akkor, ha a vezető bizalmat ad egy általa vélt képességnek és cserébe csak a vágy által előhozott lelkesedést kapja?

- A lelkesedés nem képesség, hanem egy katalizátor. Szükséges, de nem elégséges feltétel. És gondoljunk bele, mi van akkor, ha évek múltán a lelkesedés is alábbhagy? Hiányozni fog valami, ami a mai világban elengedhetetlen. Az innováció. Innováció nélkül viszont nincs fejlődés. Megéri ez a cégnek? Hosszútávon biztosan nem. A coaching szemléletű vezető igazi erőssége tehát, hogy megtalálja, mely képességek szunnyadnak és hozhatók felszínre. Átütő sikerre viszont csak akkor számíthat, ha ő és a beosztottja is ugyanazt a rejtett képességet vagy képességeket fedezik fel.

- Mit kell tennie a coaching szemléletű vezetőnek, miután felszínre hozta a szunnyadó képességeket?

- Rögtön, személyre szabottan akcióba kell lépnie, hogy a munkatárs is akcióba lendítse a felszínre hozott képességét. Itt akciók sora kezdődik. A munkatárs támogatást és bizalmat élvez, erős hitet épít ki és cselekedni is mer, sőt vállalja a felelősséget a tetteiért. Így nő az elhivatottsága és a teljesítménye is, ami többletbevételt jelent a cég számára, illetve nyugalmat, stabilitást, mert a fluktuáció minimálisra csökken.

- Mit javasolnál útravalóul egy coaching típusú vezetőnek?

- Minél jobban ismerje meg önmagát és szánjon időt az önfejlesztésre. Csak utána próbálja meg feltárni munkatársai legmélyebben rejtőző képességeit. Mindenképpen ajánlom Julie Starr coach, ismert előadó „Coach szemlélettel a munkahelyen” című könyvét többszöri átolvasásra. Julie szerint a coaching küldetése: önismeretünk erősítése, a legbelső énünk felfedezése.

- Milyen gondolattal zárnád a beszélgetést?

- Ben Jonson gondolatát kiegészítve: A COACHING akkor értékes, ha előtérbe helyezi a fejlődést generáló innovációt, kitágítja az emberi képességek körét, és megmutatja az embernek, hogy meg tudja tenni azt, amiről azt gondolta, nem lenne rá képes.