Minden idők legnagyobb üzleti döntései

Hosszan lelkesedhetnék, hogy milyen izgalmas 90 perces előadást hallgattam egy napja, amit azóta lényeges pontokon újra hallgattam, mert annyira tanulságos volt, de nem teszem, hogy inkább a tényszerű összefoglalóm jöjjön. Azért egy me

Hosszan lelkesedhetnék, hogy milyen izgalmas 90 perces előadást hallgattam egy napja, amit azóta lényeges pontokon újra hallgattam, mert annyira tanulságos volt, de nem teszem, hogy inkább a tényszerű összefoglalóm jöjjön. Azért egy megjegyzés: örülök, hogy Magyarországról a számítógépem mellől ilyen tudás elérhető!

Verne Harnish: Mastering the Rockefeller Habits szerzője, a Fortunes magazin publicistája Minden idők legnagyobb üzleti döntései címmel (The Greates Business Decisions of All Times) - ami megegyezik új könyvének a címével - tartott webináriumot kedden a World Business and Executive Coach Summit hallgatóinak. Könyvében rá mutat, hogy minden nagy üzleti döntés emberekről szól. Nagy vállalatok sorsfordító üzleti döntéseit sorakoztatja fel Harnish és elemzi külön sorrend nélkül. A könyvben nincs sorrend, de a webinárium résztvevői kedvéért Verne Harnish felállította és megosztotta velünk az ő saját sorrendjét.

Íme az első 5 helyezet:

Nézzük a "végéről" indulva : az 5. helyre -t a GE nagy hírű vezérét tette és azt a döntését, amikor kirúgott 100 000 dolgozót, de azzal egyidőben viszont célzottan $50 milliót költött vezetőfejlesztésre. Következtetés : akik tanulnak, azok a vezetők legjobb szövetségesei és munkatársai is egyben, a munkahelyi környezetben. Érdemes pénzt fordítani rájuk, megtérül. Steve Jobs is élete utolsó két évében az Apple Egyetem felállításán fáradozott a legtöbbet, hogy a tudásátadást intézményesítse, és ezáltal szakmai örökségét bebiztosítsa. Nekünk coachoknak is túl kell tanulnunk ügyfeleinket, mert hogyan akarjuk őket fejleszteni, ha magunkkal nem törődünk.

4. helyezet: a Samsung dél-koreai cég. Ami ezt az elismerő helyezést hozta nekik az 1990-ben történt, amikor az akkori cég vezető döntése alapján 400 tehetséget kiválasztottak és 15 hónapra külön képzésre küldtek, ami személyenként éves szinten $100 000-ba került. 3 hónapot csak nyelvet tanultak, majd 12 hónapot egy idegen országban töltöttek. Következtetés: A világjárás, mint tanulás, mint elismerése a különböző kultúráknak és felismerése a sokszínűségnek egyben maga a nyitás a világra, az a gazdasági nyitás, ami az üzleti naggyá váláshoz elengedhetetlen.

3. helyezet: a Wal-Mart, a világ legnagyobb vállalata 3 millió alkalmazottal. Ők már 50 évvel ezelőtt felismerték, hogy nem a főnöknek kell a legokosabbnak lenni. Hagyománnyá fejlesztették már akkor, hogy a vezető meghallgatta a bolt dolgozóit, akik ott helyben tettek értékesítés és működésbeli jobbítási javaslatokat. Csak 1%-kal legyen jobb valami hetente lett a mottójuk. Napjainkban is 200 vezető a munkahét 80%-át azzal tölti, hogy boltokat látogat, dolgozókkal és ügyfelekkel beszélget, konkurenciát figyel és a cél, hogy hetente az 1%-os javulás megtörténjen. Következtetés: mutasd a naptárad, és megmondom mi a stratégiád. Az, hogy mivel töltjük az időnket mindent elárul, a fókusz rögtön kitűnik.

2. helyezet: Apple - Steve Jobs Apple legnagyobb érdeme, hogy 10 év után visszahozta Steve Jobst. Ilyen még nem volt a történelembe. Jobs érdeme a fókuszálás. Az ő vezetése alatt a cég csak egy prioritással rendelkezhetett. A túl diverzifikált, túl sok termékkel foglalkozó cégből innovációs termék fókusszal sikert csinált. Következtetés: 5 prioritás is túl sok. Amit nem teszünk az első helyre sosem lesz meg. Ha tényleg meg akarjuk csinálni, akkor intenzíven és következetesen naponta 3 órát foglalkoznunk kell vele. Ezt tanulhatjuk a nagyoktól, és az olimpikonok is így működnek.

Első helyre egy 1940-es üzleti döntéssel a Ford autógyár került. Ekkor történt, hogy Henry Ford  megduplázta a dolgozók bérét és így tömegesen 10 000 ember áramlott Detroitba, hogy a Fordnál dolgozzon. Magasabb fizetés, hatékonyabb munkaerő, ami ezután már magasabb vásárló erőt képviselt, ami meg tudta venni az amerikai árut fellendítve a gazdaságot. Elindult az amerikai álom. A mai idők legnagyobb kihívása, hogy a cégek tehetséges, rátermett munkaerőt találjanak, és azt kellően megfizessék, hogy meg is maradjon. (De jó, hogy az USA gazdasága már itt tart! - szerző) A bértömeg elköltése a legnagyobb stratégiai döntés. Példaként az amerikai Container Store céget nevezte meg. Az ő filozófiájuk: 1 kimagaslóan jó alkalmazott 3 jóval felér, és megéri, hogy dupla bért  és mellette plusz képzést (160 órás) kapjon, ami az extra termelékenységet biztosítja. Máshol a kereskedelemben 10 óra ez a képzés. 3-szoros nyereségességgel működik a Container Store, ahogy a Fortune magazin is beszámolt róla. Következtetés: a sikeresek választása; kevés, de okos és jól megfizetett alkalmazott, mint sok alul bérezett alkalmatlan munkatárs.

 

 

Von Bartheldné Ábri Judit PCC executive coach és kommunikációs tanácsadó www.coachinghataroknelkul.hu

+36 30 942 2419 +36 70 772 2419