Vezetőből coach lettem II. rész
Gyakorlat és „AHA élmények”
A kezdeti megtapasztalások után a második modul programja sem okozott csalódást számomra.
Chérie Carter-Scott, amerikai mestercoach, Ábri Judit partnere fantasztikus előadó volt, élvezetes, magával
Gyakorlat és „AHA élmények”
A kezdeti megtapasztalások után a második modul programja sem okozott csalódást számomra.
Chérie Carter-Scott, amerikai mestercoach, Ábri Judit partnere fantasztikus előadó volt, élvezetes, magával ragadó. Számomra ő egy karizmatikus személyiség, szakmailag hiteles. Mi az, amit tőle magammal viszek? Azt a leckét mindenképp, hogy” csak azt a személyt lehet coacholni, aki a szobában jelen van. Harmadik személyt megváltoztatni nem tudunk”.
Az egyik csoporttársammal gyakoroltunk, egy őt foglalkoztató mély magánéleti probléma volt a téma. Hosszasan kérdezgettem, teljes órán át elemeztük, jártuk körbe a témát: egy probléma görgetet találtunk, ahol minden baj volt, és semmi sem működött. Valahogy nem jutottunk előrébb, csak „táncoltunk” egy helyben. Nem éreztem igazán sikeresnek ezt a beszélgetést, találtunk egy-két kapaszkodót, de valahogy nem volt az igazi. Hiányérzetem volt, és borzasztóan elfáradtam. Még órákkal később, otthon is azon gondolkoztam mi lehetne itt a következő kérdés, hogyan lehetne túllendülni. Netán nem jól fogalmaztuk meg az elérendő célt? Az is megfordult a fejemben, hogy nincs is igazi elköteleződés beszélgető társam részéről, talán nem is annyira probléma ez.
És akkor jött Chérie, aki ugyanabban a témában, ugyanazt a társamat coacholta előttünk, példaként. Mondanom se kell, iszonyatos feszültséget éreztem, elképesztően összpontosítottam, hol az a fordulópont? Mit kellett volna másképp? Hogyan tudom ezt máshogy? Ezernyi kérdés tolongott a fejemben. Az első 20 percben nem történt semmi. Szinte ugyanaz az „előadás”, egy helyben toporgás: ez is baj, és ez is, hallgattam újra a problémákat az ügyféltől. Ez sem működik és az sem. A családtagok ezt szeretnék, a másiknak így lenne jó, és így tovább. Majd megjött a csoda kérdés : „És te, te ezt hogy szeretnéd ? Nem a családtagok, hanem te számodra mi lenne a jó?”
És itt történt valami: azzal, hogy a Te került középpontba, megfogalmazódott egy új cél, és az ahhoz vezető út. Mi mindvégig a szobában nem lévőkről beszélgettünk: „segíteni szeretnék neki, ő így, neki nem sikerült még ..stb…
A másik felfedezésem és amit Chérie által előadottakból magammal viszek, hogy minden ember más és más típusú: van extrovertált, introvertált, van, aki elveszik a részletekben, van, aki csak nagyvonalakban lát, ezért nagyon fontos hogy „letapogassuk, scanneljük” a velünk szemben ülőt. Vajon milyen típusú ember, vajon hogy tudunk együtt dolgozni? Az együttműködésre vonatkozó elvárásokat is célszerű a coaching szerződésben lefektetni.
Az ügyfelek sokfélék. Számomra legnehezebb az általam „nem tudom” ügyfélnek és a „mindig új szálat behozó- szétfolyó” ügyfélnek a coacholása. A „nem tudom” ügyfél lehet, hogy nem elkötelezett? Vagy nem mer megnyílni? Fontos a köztünk lévő bizalom tovább építése, ha így van. A „szétfolyó ügyfelet”, pedig igen nehéz az eredeti mederben, a kitűzött céljánál tartani. Összefoglalással támogathatjuk őt, fontos rákérdeznünk, hogy mivel kíván foglalkozni? Esetleg újra szerződünk?
A coach egyik fontos kompetenciája a bizalom kiépítésének a képessége, ez szintén alappillére a coaching ülésnek. Csakúgy, mint az elköteleződés esetén, ha nincs bizalom a két fél között, nem lesz előre haladás.
Az ítélkezés mentességről még nem írtam. Coachként és vezetőként is fontos, hogy rendelkezzünk ezzel a tulajdonsággal, ami igen nehéz: hisz nagyon is emlékszünk a múltbeli tapasztalatainkra akár pozitívok akár negatívok voltak ezek. A gyakorlások felhívták a figyelmemet arra, hogy az ítélkezés mennyire van jelen az agyamban, és ezt tudatosan kontrollálni kell. A coaching beszélgetések során soha nem szabad az ügyfél problémáját, az ő megoldásait, magyarázatait prekoncepciókkal a fejünkben hallgatni, figyelni.
Energiaszintekről már az első részben beszéltem, és e kapcsán nem szabad elfelejtenünk a beszélgetés kezdeti energiáit: a megérkezést. Hagyjunk erre időt coachként magunknak, készüljünk fel a beszélgetésre, akár közösen meditáljunk beszélgetőtársunkkal. Ez segít a fókuszt megteremteni.
A megérkezésen túl, a beszélgetés lezárásakor a coaching tartalmának és élményének az elengedése is egy szükségszerű elem a coach életében. A gyakorlásaink elején nekem nagyon furcsa volt, amit magamon tapasztaltam: még napokkal később is ott kattogott az agyam a beszélgetésen. Fontos, hogy törlést végezzünk az agyunkban és más problémáját, érzéseit ne tegyük magunkévá. Nekem ebben sokat segít, ha akár a Chérie által javasolt formában, de röviden összegzem írásban az ügyfél számára, hogy mi volt a témánk és a célunk beszélgetésen, hova jutottunk el, és miben maradtunk a következő találkozásig. Miután leírtam és elküldtem, az agyamban is „összecsuktam a mappát”
Amit még pluszban kaptam a képzéstől, nem más, mint a self-coaching.Az utolsó közös napunkon a gyakorlások közben arra lettem figyelmes mikor a coachee szerepében voltam, hogy csak beszélek, beszélek, szinte felteszem magamnak a megfelelő kérést és megválaszolom. A coach „csak” ül velem szemben, biztosít érdeklődő jelenlétéről, amit bólogatással, igen szócskával fejez ki, és én alig hagyom kérdezni, csak mondom. Összegzem magamnak a gondolatokat, majd elmondom, mit teszek. Fantasztikus, gondoltam, elsajátítottuk a self-coachingot, már annyira tudatosan kezeljük a problémákat. Álcélok helyett az igazi célt fogalmazzuk meg, pillanatok alatt kiterítjük a lapokat, jót és rosszat, visszahúzót és előresegítőt egyaránt, majd haladunk előre, és borzasztó elégedettek vagyunk az eredménnyel. Egy igazi álom coaching ez.
A képzés harmadik moduljában a különféle coaching irányzatokba, szakmai „iskolákba” kaptunk betekintést kiváló vendégelőadók által.
Számomra a Gestalt még mindig egy „szűz”, felfedezésre váró terület maradt a fél napos előadás után. Tóth Judit az alapokat megmutatta, de ez az idő igazán egy kis elméleti betekintésre adott csak lehetőséget. A 3 óra elteltével az érzéseim azt súgták, hogy érdemes ezzel többet foglalkozni. Fontos megismerni sé megérteni, hogy mi zajlik a mélyben, hogyan lehet igazán változást elérni. Egyáltalán lehet -e fundamentális változást elérni emberek gondolkodásában, hozzáállásában? Ezek számomra érdekes kérdések, remélem, a jövőbeli tapasztalataim megválaszolják majd ezeket.
Solution Focus (Megoldásközpontú), vagy brief coaching számomra egy igazán logikus, jól felépített módszertannak tűnik. Azt gondolom, a coaching gyakorlás után, hogy a solution focus racionális embereknél és szervezeteknél is kiválóan működhet. Tegyi Enikő mesterien vezetett végig minket egy solution focus coaching gyakorlaton: az ülés kezdete után a probléma definiálással hamar a vizió megteremtésénél tartottunk. Azt írtuk le, jellemeztük hosszasan, elemeztük minél több oldalról: teljesen konkrétan hogyan néz majd az ki a jövőben, milyen lesz az, amikor felkelsz, miben lesz más az a nap, honnan veszed ezt észre. Szintén nagyon szimpatikus számomra, hogy a solution focus a pozitív erőforrásokra épít: mi az, ami működött a múltban, hogyan volt ez akkor, milyen érzés volt ez, mit adott ez akkor neked. Valószínűleg számomra teljesen idegen coacheenál is jól működhet ez a módszer, ahol még nincs erős bizalom a két fél között, nincs kellő nyitottság vagy nincs elégséges idő a válaszok mélyére menni.
Az utolsó nap a Tranzakció Analízis jegyében telt el Vizi Beával. Nagyon élvezetes, jól felépített előadást kaptunk Beától, aki nemcsak szakmaiságával, hanem rendkívül szórakoztató, humoros előadásával is értékessé és színessé tette a délelőttöt. A tranzakció analízis alapjait megismerhettük, ezt nemcsak a coachingban, hanem az emberi kapcsolataimban illetve a vezetői munkám során is jól kamatoztathatom. Ennek segítségével hatékonyan kiszűrhetem, hol, mikor, ki az, aki nem felnőtt- felnőtt kapcsolatban van velem, hanem játszmába kezd: fölém szeretne kerekedni, elnyomni, szülői pozícióban kezelni engem, vagy netán gyermekké változik, és minden felelősséget rám hagyna. A coaching kapcsolatban fontos, hogy mindig a felnőtt- felnőtt kapcsolatban maradjunk. Vezetőként, különösen női vezetőként, én számos esetben találkoztam azzal, hogy férfi felsővezető nem egyenrangú félként kezel, nem felnőtt- felnőtt kapcsolat kialakítására törekszik. Az idő rövidsége miatt arra választ nem kaptunk, hogy ilyen esetben mi a megoldás, hogyan kezeljük ezt, de engem arra inspirál Bea előadása, hogy mélyebben megismerkedjek a tranzakció analízissel a jövőben. Szeretnék választ kapni arra a kérdésre, ha felismerjük a játszmát, hogyan tudjuk átfordítani a felet, hogy egyenrangú félként játszunk, pláne ha őt teljesen más célok vezérlik.
És mind ezek mellett csak gyakoroltunk és gyakoroltunk és gyakoroltunk, mert coacholni csak coacholva lehet megtanulni tanultuk ezt meg Ábri Judittól, aki a programot összetette és tanításai mellett végig mentorált minket coachcsá válási utunkon.
Márfi Márta
A CHN Nemzetközi Coach Iskola 7. évfolyama április 11.-én indul. További információ