Mire jó a céges képzés?
Sok vezetőben felmerül az a gondolat, hogy inkább költenek alapanyagra, termelő berendezésekre, mint a munkatársak képzésére. Miért? Azt mondják, hogy azért, mert abból kijön az eredmény, a képzésből pedig nagyon kevés, vagy csak
Sok vezetőben felmerül az a gondolat, hogy inkább költenek alapanyagra, termelő berendezésekre, mint a munkatársak képzésére. Miért? Azt mondják, hogy azért, mert abból kijön az eredmény, a képzésből pedig nagyon kevés, vagy csak nagyon sokára, vagy egyáltalán semmi konkrét eredménye nincs.
Amikor megkérdezünk egy vezetőt, hogy milyen képzéseket szoktak kapni az emberek, akkor azt a választ kapjuk, hogy „fejtágítást” – azaz sok-sok elméleti adatot, ábrákat, unalmas előadásokat. A másik véglet, a „csapatépítésen voltunk” – ahol az elsütött viccek, munkatársi ugratások számánál csak az elfogyasztott alkohol és a reggelre megcsalt párok száma nagyobb. A valódi értéket, előnyt adó képzés ennél sokkal, sokkal több. Mivel is? Azzal a tudással, tapasztalattal, begyakorolt készségekkel, jártasságokkal állunk fel a képzés végén, amit azonnal, akár másnap már alkalmazunk a munkahelyünkön, a napi munkánk során.
Sok cég esetében életbevágóan fontos a munkatársak hatékonyságának növelése. Hiszen a bevételi források folyamatosan változnak, sokszor szűkülnek, ilyen helyzetben nem lehet egyszerűen csak a munkaerő kapacitás növelésével a termelést kiszolgálni, hanem más utat találni. Itt sorakoznak a jelzések, hogy változtatni kell: nincsenek a kiadott feladatok határidőre elkészítve, nagy csúszásokról nem beszélhetünk, de 1-2 napos késésről, igen. Aztán néha minőségi kifogásokkal is visszaküldik a gyártott terméket, óriási kárt okozva, mert nemcsak megjelenik a reklamációs költség, de odalesz a vevői bizalom is. Feladatok elvégzésénél egymásra mutogatnak a munkatársak, mondván továbbadtam a kollégának egy részfeladatot, mert ő a szakember, ő ért hozzá legjobban – aztán Ő, a másik késett vele. Ha mindezeket számba vesszük, súlyos forintokat jelentenek a cég számára.
Más esetben kimutatták, hogy a rendetlenül lerakott áruval telített zsákok, segédanyagok, csomagolóanyagok annyira elfoglalták a raktárt, hogy helyhiány jelentkezett, és bértárolást kellett igénybe venni egy messzebb lévő helyen. Ez a pazarlás akkor derült ki, amikor a raktáros egy képzés során megkapta azt az adatot, hogy a vezetői kontroll egyik fontos eszköze a szúrópróbákon, a nap indítási és zárási ellenőrzéseknél alkalmazott „checklista”, azaz ellenőrzőlista. A raktáros a képzés után saját maga készített egy ilyen ellenőrzőlistát a raktári rendre és rendezettségre, és már 3 hónap után kimutatható volt a bértárolás költségének csökkenése 6 számjegyű nagyságrendben.
Volt olyan, hogy a munkakörök részletes felülvizsgálatát, pontosítását végezték el, úgyhogy sokak számára már-már „szájbarágós” leírásának technikájára képezték ki a munkatársakat. A képzés a szervezeti struktúra pontosításával, áramvonalasításával kezdődött, majd a munkakörök pontos meghatározásával, felelősök kijelölésével folytatódott. A munkaköröket olyan részletesen kidolgozták, hogy bárki, aki elolvasta és szakmailag képzett volt arra a szakmára (pl. raktáros, vagy karbantartó szakmunkás), akár pár nap alatt betanulhatott abba a munkakörbe. Ezzel a nyári helyettesítések, váratlan megbetegedések által okozott személyi kapacitás kiesést oldották meg.
Érdemes minden képzésnél megfogalmazni azt a célt, amit a képzéssel el akarunk érni, meghatározni a köztes mérföldköveket, láthatóvá tenni az adatok alkalmazását, gyakorlati beültetését. Így már megéri!
Pénzes Zsuzsa
Comline Budapest Kft.
