Miért ez a kirívó?

A mindennapokban tapasztalható negatív benyomások mellett érdemes - hátha a jó példa ragadós - a pozitívumokat is kiemelni. Ezt most kissé hosszan teszem... Amikor elhatároztam, hogy a DÖNTÉSHOZÓK FÓRUMA konferenciát megcsinálom,

A mindennapokban tapasztalható negatív benyomások mellett érdemes - hátha a jó példa ragadós - a pozitívumokat is kiemelni. Ezt most kissé hosszan teszem...

Amikor elhatároztam, hogy a DÖNTÉSHOZÓK FÓRUMA konferenciát megcsinálom, nem volt kérdéses számomra, hogy a témához, a meghívottakhoz és a reménybeli vendégekhez méltó helyszínt fogok keresni hozzá. Korábban 15 országos konferenciát szerveztem, melyek közül kettő is ötcsillagos szállodában került megrendezésre. Talán ezen események alapján keresett meg tavaly ősszel egy szintén ötcsillagos hotel képviselője, hogy szívesen kooperálna a rendezvényben.

Nincsenek azonban véletlenek. A JVSZ évzáró vacsoráján vettünk részt a konferenciában és az azt megelőző döntéshozói kutatásban partner RSM DTM Hungary vezérigazgatójával, Kalocsai Zsolttal, aki bemutatott régi ismerősének, Bacsi Krisztinának, a Danubius Hotels Group sales igazgatójának. Egy asztalhoz kerültünk, több közös témánk is volt, ráadásul épp arra a coach képzésre jár, amelyet még én alapítottam meg távozásom előtt az egyik főiskolán 2008-ban. Az este végén említettem neki, hogy egy nagyszabású konferenciára készülök - hozzá illő helyszínnel. Érdeklődtem, vajon látna-e a szállodacsoport részéről együttműködési lehetőséget a budai várban lévő Hilton tekintetében.

Néhány nap elteltével arról informált, hogy felvetésemről tájékoztatta a cégcsoport vezérigazgatóját, aki támogatólag állt a dolog mellé, így ez alapján Krisztina pozitív döntést tudott hozni. Ennek eredményeként a továbbiakban közvetlenül a Hilton igazgatójával, Árvai Zoltánnal kerültem kapcsolatba. Már eddig sem megszokott a dolog, hiszen nem bérbeadó-bérbevevő konstrukcióról volt szó.

INNENTŐL KEZDVE AZONBAN EGYRE KIRÍVÓBB ÉS FURCSÁBB DOLGOKAT TAPASZTALTAM.

Más helyszíneken a rendezvényszervezésért felelős szakemberek bonyolítottak mindent. A Hiltonnál azonban több alkalommal a tekintélyes létszámú munkatársat alkalmazó szálloda első számú vezetőjével, Árvai Zoltánnal egyeztettünk - bár az operatív ügyeket természetesen az illetékes kollégáira bízta. Tárgyalásaink során - hiszen tevékenységi körömből adódóan más szemmel és füllel figyelek - információkat szereztem a szervezet működéséről, munkatársaihoz való hozzáállásáról, s az ő vezetői attitűdjéről is.

S hogy miért is érdekes mindez? Blogom címe a Világgazdaság Üzleti blogján: "Fejétől bűzlik...".

Azt gondolom azonban, hogy az ő esetében kifejezetten az ellenkezője igaz. Munkatársaitól mind a rendezvényt megelőzően, mind annak során olyan szakmai hozzáértést, jó értelemben vett alázatot tapasztaltam, amellyel korábban mindössze egyetlen szolgáltató - a Premium Catering - esetében találkoztam. Ügyvezetőjükkel, Bella Arnolddal nem véletlenül dolgozom azóta is együtt.

Más szolgáltatók esetében volt precedens arra, hogy az egyik konferencián a kezdet előtt 20 perccel "gomboltak le" nagyobb összeget olyan extra szolgáltatásért, mely nélkül élvezhetetlen lett volna a rendezvény, csak e hiányosságról "elfelejtettek" tájékoztatni. Másik helyszínen a 30 perces kávészünetben a vendégek fele jutott csak kávéhoz, mivel egyetlen kávéautomata és pincér állt rendelkezésre. A narancslé pedig 10 perc után elfogyott, s azt senki sem pótolta, így hiába volt jó a szakmai program, ha keserű szájízzel távoztak a résztvevők.

Sem a Hilton, sem pedig a Premium Catering esetében nem volt azonban kérdés, hogy nem én és a konferencia közönsége van a szolgáltatóért, hanem fordítva. Nem volt olyan kívánság, amelyet ne teljesítettek volna. Nem akartak értékesíteni, eladni semmit, azt keresték, hogy miként lehetnék elégedett partnerük. Talán azért szimpatikus számomra ez a hozzáállás, mert én is ezt képviselem?

A DÖNTÉSHOZÓK FÓRUMA konferencia ráadásul nem csak a Hilton vezetője és munkatársai hozzáállása miatt volt érdekes számomra. A technikát, a videófelvétel ugyanis külső szolgáltató, a Special Effect biztosította, amelynek ügyvezetője, Müller Péter ugyanúgy az esemény mellé állt, mint a Hilton. S ami leginkább meglepő volt, hogy mindkét szervezet vezetője személyesen jelent meg a konferencián, ellenőrizték, hogy minden rendben megy-e, illetve megkerestek, hogy tudnak-e még bármiben segíteni.

DE MIÉRT OLYAN KÜLÖNLEGES EZ? Nem ennek a vezetői attitűdnek kellene természetesnek lennie?

Kellene, de tapasztalataim szerint kevéssé az. Van azonban remény a fejlődésre! Nem csak azért, mert én is találtam jó példákat. Így legutóbb annak a 12 fős hazai vállalkozásnak a tulajdonos-vezetőit, akik - miután a különféle önképzés, önfejlesztés után maguk is igénybe vették a coachingot - a szervezetben és a munkatársaik körében fellépő problémák felmerülését nem az itthon "jól bevált" módon kirúgással és személycserével "oldották" meg. Inkább a munkatársaikat is megpróbálták/megpróbálják a coaching eszközeivel is és saját példamutatásukkal is fejleszteni.

A reményt és a fenti pozitív tapasztalataimat a DÖNTÉSHOZÓK FÓRUMA konferenciát megalapozó döntéshozói kutatás egyik eredménye is megerősítette.  A vezetők - akik példát mutatnak munkatársaiknak, s akik "kifelé" is képviselik szervezetüket - egyre nagyobb része hajlandó fejlődni, s csak kis hányaduk vallja azt, hogy tökéletes... Ez a példa lehetne ragadós másoknak is!

DARA Péter