Most már papír van róla. Pedig pofon kellene...
Ha azt hiszed, hogy mindig a babusgatás segít, akkor húzódj be a csigaházadba, s várj a csodára. Vagy dugd a fejed a homokba, s higgy azoknak, akik azt mondják, hogy recesszió van, ezért nem mehet az üzlet, vagy ezért nincs munka. De leh
Évek óta van valami. Valami, ami számtalan embernek kibúvóul szolgál. Már "papírunk" is van róla.
Szinte minden sajtóorgánum címlapon hozta a hírt: "recesszióban van a magyar gazdaság, ugyanis a KSH gyorsbecslése szerint az előző negyedhez képest 0,2, az egy évvel ezelőtti második negyedévhez képest 1,2 százalékkal esett vissza a GDP. Az ágazatok fele leállt, az építőiparunk zuhan."
Most akkor mi lesz? Itt a vég? Megáll az élet? Vagy a csodára várunk?
Néhány éve egy hétköznap kora délután telefonon többször kerestem egy szolgáltatócég ügyvezető-tulajdonosát. Nem értem el. Ahogy mást sem cége irodájában. Amikor egy héttel később visszahívott, azt mondta, hogy hazaküldött mindenkit és ő is hazament, mert válság van, nem jön az üzlet, így nincs munka. Leesett állal hallgattam. Akárcsak azt a közeli ismerősömet, aki hónapról hónapra panaszkodik, hogy nem talál állást. Amikor megkérdeztem, hogy milyen úton keres, azt mondta, hogy "nézegeti" az újságokban a hirdetéseket. Ettől vár segítséget. Csodálkoznék, ha kapna.
Sokan a kapcsolati hálómban őrült módjára dolgoznak. Sokkal többet, mint korábban. Mert most sokkal több munkával tudnak ugyanannyi bevételre szert tenni, mint évekkel ezelőtt. De dolgoznak rajta. Másként, mint korábban. Akár mást csinálva.
Van ismerősöm a döglődő építőiparban. Furcsa mód működik az üzlete. A konkurencia nem érti. Ő viszont pontosan tudja, hogy mit tesz másként, mint a többiek. Csak nem kérdezi senki tőle. Egyedül az ügyfelei tapasztalják. A saját szektoromban a sok szenvedő mellett is akadnak nem kevesen, akik szárnyalnak. A kereskedelemi szektorban többeket ismerek, akik nem a vevőt várják az üzletben. Elmennek hozzá. Ugyanis változtattak a módszeren. Nekik bevált.
Ők aktívak. Nincsenek könnyű helyzetben. De nem a csodát lesik. Ha kell, akkor állandóan újat találnak ki. Ha kell, akkor másként csinálják azt, amit korábban tettek. Figyelnek. Fejlődnek. Tanulnak. Hibákból és sikerekből. És cselekszenek. Mert tudják, hogy elsősorban rajtuk múlik. A sok gátló, hátráltató tényező ellenére. Mert lehet ugyan a külső körülményeket okolni mindenért, ahogy azt rengetegen teszik. De mi értelme? Attól jobb lesz?
Coachként támogatok egy nagy vezetői tapasztalattal rendelkező, mások által is elismert, kitűnő szakembert, aki azt találta mondani az egyik coaching beszélgetés során, hogy meg kellene tanulnia valamit. A "Mit?" kérdésemre azt válaszolta: "Hatékonyságot, alacsony rezsivel működést, a menedzselési technikát. Van egy készségem, amit ki kell használni. Akár rövidgatyában ülve az udvaron, s telefonálva. Ahelyett, amit most csinálok. Korábban a presztízs miatt mindent megcsináltunk. De a presztízsért nem adnak semmit a piacon. Felnőtt mellettünk egy új generáció, konkurencia, amelynek frissebb, rugalmasabb, másabb a személete. Mi húsz éve ugyanazokat az eszközöket használjuk. Változtatni kell. Az alkalmazkodóképesség nagyon fontos. A kérdés, hogy hajlandó vagy-e ezt megtanulni." Ő hajlandó. Felébredt.
Sokaknak fel kellene ébrednie. Fel kellene ébreszteni őket. Időnként ez csak egy pofonnal megy. Esetenként lórúgás nagyságúval.
Én kaptam. Nem is egyszer. Okultam belőle. Másként élek és cselekszem a pofonok után.
Időnként én is adok kemény visszajelzést, jelképes pofonokat azoknak, akiket segítek. Néhányuknak szükség van rá. Hogy felébresszem őket. Elsőre nem esik jól. De okulnak belőle. Másként élnek és cselekszenek utána. S utólag az a visszacsatolás tőlük, hogy bizony kell az a pofon.
Ha azt hiszed, hogy mindig a babusgatás segít, akkor húzódj be a csigaházadba, s várj a csodára. Vagy dugd a fejed a homokba, s higgy például azoknak, akik azt mondják, hogy recesszió van, ezért nem mehet az üzlet, vagy ezért nincs munka.
De lehet, hogy egy pofon kellene inkább. Mert utána elkezdesz gondolkozni, hogy miért kaptad. Mit tehetnél másként, hogy ne kapj újra...
(A kép forrása: http://apa54.blogspot.hu/2011/12/pofon.html)
DARA Péter http://devise.hu/dara-peter http://hu.linkedin.com/in/darapeter