A vezetők és a HR-esek túlnyomó többsége az előremenekülést és a hatékonyságnövelést látja lehetséges kitörési pontnak a változó gazdasági környezetben.

Ennek érdekében elsősorban az értékesítés fejlesztését, a munkaköri szerepek átalakítását, a képzéseket, a felső- és középvezetők fejlesztését és coachingját, a folyamatok és a szervezet átstrukturálását, az ösztönző/motivációs rendszer bevezetését vagy finomítását, új jövőkép és stratégia alkotását, a munkavállalók elégedettségének és elkötelezettségének vizsgálatát, illetve a teljesítménymenedzsmentet tartják kiemelt eszköznek – ez derült ki az 584 szervezet álláspontját és terveit összegző "MI LESZ A BÉREKKEL ÉS JUTTATÁSOKKAL?" című országos kutatás eredményeiből.

Azt láttam a DEVISE Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat együttműködésében folytatott felmérés adataiból - s ezt a személyes tapasztalataim is megerősítik -, hogy egyre többen ébrednek rá a vezetők közül arra: a tétlenség, a csodavárás önmagában nem vezet eredményre, és azon, ami láthatóan nem működik, aktívan változtatni kell. Ez a felismerés vehető észre abból is, hogy bár a kutatásban a válaszadók közel 6%-a semmit sem tervez idén tenni a hatékonyság fokozása érdekében, azonban számuk jelentősen kisebb annál, mint amit az elmúlt két évben több országos kutatásom is mutatott ugyanezen témakörben.

Idén a cselekvéstől, a változtatásoktól konkrét eredményeket várnak az érintettek. Ezt mutatja az is, hogy míg a 2012-es évet a munkáltatók 34%-a rossznak, 49%-a átlagosnak tartja, s csak 17%-uk zárta jó eredménnyel, addig a jövőt illetően többen optimisták.

A 2013-as évet tekintve 25%-ra csökken azok aránya, akik negatív eredményt várnak, 4%-kal nő azoké, akik stagnálásra számítanak a tavalyi évhez képest, ugyanakkor a cégek 22%-a javuló vagy erősen javuló gazdasági kilátásokra számít.

A felmérésben részt vevő – 49%-ban magyar, 45%-ban külföldi tulajdonban álló, míg 5%-ban állami/önkormányzati érdekeltségű, 1%-ban nonprofit – szervezetek összesen közel 230 ezer főt foglalkoztattak az elmúlt évben, ezért tapasztalatuk, véleményük országosan is számottevő.

Az átlagadatok természetesen jelentős különbségeket mutatnak akár ugyanazon szektoron belül is - erre próbálom folyamatosan felhívni a figyelmet. Míg például a hatékonyságnövelést a válaszadók 8%-a a tervezett elbocsátásoktól várja, ugyanakkor folyamatosan nő azok aránya, akik a forráshiányos időszak ellenére a képzésektől, a vezetők fejlesztésétől várják a megoldást. Ez érthető, hiszen egyre többen tapasztalják, hogy a szervezetek közötti különbséget nem a termékek és a szolgáltatások, hanem a szervezeteket irányító vezetők és az ott dolgozó szakemberek adják.

Éppen ezért fontos lojalitásuk, megbecsülésük, értékként való kezelésük, amely értelemszerűen a bérekben és a juttatásokban is megnyilvánul. A válaszadók 65%-a nem érintett a minimálbér-emelésben, hiszen a náluk dolgozók ennél magasabb összegű jövedelemmel rendelkeznek. Ugyanakkor a gazdasági helyzetet jelzi, hogy a munkáltatók harmada nem emel bért 2013-ban, ötödük még bizonytalan e kérdésben, s csak 41%-uk tudja biztosan, hogy idén valamilyen mértékben emelni fog. Hogy mennyit?

Ebben a helyzetben értelemszerűen felértékelődik azon munkáltatók lépése, akik béren kívüli juttatásokkal kompenzálják vagy egészítik ki a béremelés elmaradását. A cégek 5%-a teljesen új megoldásként vezeti be a cafeteriát, 11%-uk emeli az erre a célra fordítható keretösszeget (akár azzal, hogy kihasználja az idei évtől 8000 forintra emelt kedvezményes adózású Erzsébet-utalványt, hozzájárul iskolakezdési támogatással a gyermekes szülők jövedelméhez, étkezési lehetőséget biztosít a dolgozóinak, belépőt ad sport- és kulturális szolgáltatások igénybevételére stb.).

A kutatásban részt vevő döntéshozók ötöde még gondolkodik, hogy mit tegyen e kérdésben, többen a kutatás eredményére építve, az abból származó információkra alapozva hoznak majd döntést. Emiatt mindenki számára elérhetővé tettük az összefoglaló tanulmányt, mely innen tölthető le.