Tilos a cégvezetőknek és a HR-nek... - de miért is?
A döntéshozók csak a jelentkezőket ellenőrzik vagy a tárgyalópartnereiket, üzletfeleiket is a neten? Tudni akarják-e, hogy akivel egy asztalhoz ülnek, üzletet kötnek, milyen körökben mozog, mi jellemzi? A költői kérdések. A válasz
A munkáltatók nem ellenőrizhetik az állásra jelentkezőket a közösségi oldalakon – Németországban -, amennyiben az új adatvédelmi törvényt elfogadják – adta hírül a VG.hu a Spiegelre hivatkozva.
A munkáltató elemi érdeke, hogy olyan munkavállalót alkalmazzon (a lehető legkevesebb költséggel), aki a legfelkészültebb, a legjobb tudása szerint képes a rábízott feladatokat elvégezni, aki elkötelezetten, a szervezet működéséhez akár ötleteivel is hozzájárulva segíti annak sikerességét (valamint a tulajdonos profittermelését).
Tedd a szívedre a kezed! Te alkalmaznál olyan embert, akiről a közösségi oldalakon olyan képek tömkelege jelenik meg, amelyen ittasan, bódult állapotban látható, s aki adott esetben cége etikai normáival, szervezeti kultúrájával ellentétes körülmények vagy viselkedés közepette tűnik fel? Mennyire hiszed azt, hogy az illető a munkahelyén valóban a legjobb munkavállalónak fog bizonyulni?
A furcsa az, hogy azon szakma – nevezetesen a HR-esek – “jeles” képviselői közül is sokakat nem feltétlenül előnyös körülmények közepette lehet fellelni az interneten, akiknek feladata az álláskeresők kiválasztása. Teszik ezt ráadásul annak "tudatában", hogy a nekik szóló szaksajtó régóta zeng arról, hogy miként lehet lecsekkolni a jelentkezőket.
Márpedig a munkáltató (pláne ha egyúttal saját tőkéjét kockáztató tulajdonos is egyben) többnyire nem karitatív intézményként tartja fent a munkahelyet. Olyan emberek alkalmazása az érdeke, akikkel a tulajdonosi elvárások (legyen az magántulajdonos, intézményi befektető vagy az állam – azaz az adófizetők) maximálisan teljesíthetőek, azaz a legjobb teljesítmény nyújtani tudó és hatékony működést biztosítani képes embereket kell felvennie. És ezért mindent meg is kell tennie…
Fentiek tükrében – tiltás ide vagy oda – érdekében áll-e, hogy a jelentkezőknek utána nézzen?
S vajon a döntéshozók csak a jelentkezőket ellenőrzik vagy a tárgyalópartnereiket, üzletfeleiket is a neten? Tudni akarják-e, hogy akivel egy asztalhoz ülnek, üzletet kötnek, milyen körökben mozog, mi jellemzi?
A költői kérdések. A válasz egyértelmű. Mindezek tudatában nem árt elgondolkozni, hogy rólad mit lehet megtalálni a neten, a közösségi médiában...
(Ez a blogbejegyzésem volt az első. 3 éve - 2010-ben. Az eredeti itt található.)