ERP rendszer kiválasztása I. rész
A bejegyzésekben végigmegyek azon lényegi szempontokon, amelyeket minden vezetőnek érdemes szem előtt tartania, amikor ERP (vállalatirányítási) rendszer kiválasztásán, vagy fejlesztésén gondolkozik.
Az optimális döntés meghozatalához összeállítottam egy 19 1 pontból álló listát, amelyek segítenek a vállalatirányítási rendszer kiválasztásában, tekintettel a szervezeti méretre és az egyedi igényekre. Azoknak a vállalatoknak, amelyek a digitális transzformáció részeként integrált alkalmazást vezetnek be az üzleti folyamataik támogatására, a piaci versenyképesség növelése érdekében, fontos számos technológiai, szolgáltatási és személyügyi háttérfolyamatot automatizálniuk a költséghatékony működés eléréséhez. Ebben a folyamatban érdemes figyelembe venni a felhasználhatóságot, támogatást, funkcionalitást és az ár-érték arányt.
Ezen részben az 1-3. pontokat vizsgáljuk meg.
1. A szervezet méreteihez igazodik
A vállalatirányítási rendszerek (ERP) már elérhetőek kis- és középvállalkozások számára is, és lehetőséget kínálnak az erőforrások tervezéséhez és menedzsmentjéhez. Az eredeti rendszerek kezdetben a gyártási és termelési vállalkozásoknál jelentek meg az Egyesült Államokban a 1970-es években. Az idők folyamán átalakultak nagyvállalati "erőforrástervező" rendszerekké, majd a 2000-es években az internet és a kis- és középvállalkozások számára tervezett megoldások segítségével a hozzáférés és használhatóság is jelentősen fejlődött.
A jelenlegi vállalatirányítási rendszereknek kiemelt szerepük van a nagyvállalati és multinacionális környezethez igazodó, iparág-specifikus megoldásokban. Ugyanakkor elengedhetetlenek a kis- és középvállalkozásoknak szánt, egyedi üzleti igényekre szabott, költséghatékony vállalatirányítási szoftverek.
Ezen rendszerek funkcionalitása, területi alkalmazkodóképessége és költségszintjei szorosan követik a szervezet méretét. A moduláris felépítésnek köszönhetően ezek a rendszerek képesek alkalmazkodni a szervezetek fejlődéséhez és rugalmasan növelhetőek a növekvő igények kielégítése érdekében.
2. Üzleti igényekhez és célokhoz tervezve
Az üzleti területek és az informatikai rendszerek integrációja új lehetőségeket teremt a piai versenyben. A vállalatirányítási rendszer fő célja az üzleti érdekek szem előtt tartása és a szervezeti célok elérésének támogatása. A bevezetés során fontos megfontolni, hogy mely területeken segíti leginkább a vállalatot, hoz-e profitot, elősegíti-e a költségmegtakarítást, vagy hol és milyen üzleti értéket képvisel. Az alapvető kérdések, mint például "Mi igényel a legtöbb időt?" vagy "Mi okozza a legnagyobb problémát a munkafolyamatokban?" segítenek abban, hogy megkezdjük a gondolkodást arról, hogyan segíthetnénk a vállalatunk hatékonyságán és munkatársaink produktivitásán.
A szervezet küldetését és hosszú távú célokat is figyelembe kell venni a vállalatirányítási rendszer (ERP) optimális kialakítása során. Az ipar-specifikus, jól átgondolt és felépített rendszer rugalmasan működik, megfelel az egyedi ügyféligényeknek, logikusan integrálja az üzletviteli rendszert, és biztosítja a szakszerű üzemeltetést és biztonságos működést.
3. Bevezetése befektetés a sikerhez
A vállalatirányítási rendszer (ERP) bevezetése ma már tervezhető költségű, az internet és felhőalapú szolgáltatások elterjedése révén könnyen megteremthető informatikai háttérrel. A jól méretezett rendszer optimális erőforrásfelhasználással rendelkezik, és nem igényel felesleges hardverbeszerzést. A bevezetés sikere érdekében alapvető fontosságú a megfelelő kommunikáció és az együttműködés a beszállító és a vállalat között.
A bevezetés költségei magukban foglalhatják a szoftverlicenc, fejlesztési díj, külső munkadíjak, belső bérköltségek, hardver és kiegészítő szoftverbeszerzési költségeket, valamint a rendszer üzemeltetési költségeit. Ezeket az kiadásokat befektetésként kell kezelni, mivel a controlling területen akár a munkaidő felére történő csökkenést, az ügyfélelégedettség javulását, a marketing kampányok hatékonyabb megtérülését, az adminisztrációs terhek csökkenését a HR területén, a pénzügyi területen problémák elkerülését, raktározási költségek csökkentését és az optimális működést a témák és projektmenedzsment, valamint a logisztikai ellátási lánc területén eredményezheti.
Hamarosan folytatjuk!
Madarász Gábor | IT
