Tudatosság a munkaerőpiacon?
Napjainkban egyre fontosabbá válik az egyének mellett a gazdasági-társadalmi szereplők felelősségvállalása, tudatossága.
Egyénként is rengeteget tehetünk a körülöttünk található szűkebb vagy tágabb környezet jobbá válásáért, legyen szó akár környezeti, akár emberi szempontokról. Ha szelektíven gyűjtjük a szemetet, ételt adunk egy rászorulónak, vagy elmegyünk egy véradásra már megtettük egyéni társadalmi felelősségvállalásunk felé a lépéseket. De mi a helyzet a gazdasági szereplőkkel, vállalatokkal? Hogyan tudnak hozzájárulni az egyének felelősségvállalása mellett szervezeti szinten történő felelősségvállalással? A felelős foglalkoztatás mára kiemelt fontosságú lett, hiszen a munkáltatók-munkavállalók egymásra utaltsága az eddigieknél is magasabb, és a hosszú távú fennmaradás érdekében a lojalitásnak meg kell előznie a forprofit célokat. A munkatársak megtartása egyben a versenyképesség záloga is.
Véleményem szerint a bérezés megfelelő szintje manapság önmagában nem elég egy munkavállaló megtartására, egyéb szempontok is kiemelt figyelmet érdemelnek. Tegyük fel a kérdést magunknal: jobb munkakörülmények esetén (munkaidő, munkavégzési hely, munkafolyamat stb.) akár alacsonyabb bért is hajlandóak lennénk elfogadni hasonló munkakörben végzett munkánkért? Ez persze mind egyéni szempontok és attitűdök alapján értelmezhető, azonban a munkakörülmények kulcsfontossága növekvő tendenciát mutat.
Kedvenc idézetem a témához: „Az emberek jelentik az üzleti siker és a szervezeti változásképesség sarokkövét.” A sikeres és hosszútávú versenyképességhez elengedhetetlen az egyéni érdekek és a vállalati célok összehangolása, amihez hatékony emberi erőforrás menedzsment szükséges.