Hogyan előzzük meg a munkahelyi típusbetegségeket?

A tipikus betegségek kialakulásához nagyon hasonló munkakörülmények és szokások vezetnek el, mégis évről évre kialakulnak. Holott a megelőzésük nem igényelne különösebb feltételeket csak némi odafigyelést és tudatosságot. Át

A tipikus betegségek kialakulásához nagyon hasonló munkakörülmények és szokások vezetnek el, mégis évről évre kialakulnak. Holott a megelőzésük nem igényelne különösebb feltételeket csak némi odafigyelést és tudatosságot. Átfogó interjúsorozatunk e részében Dr. Nagy-László Nóra foglalkozás-egészségügyi szakembert kérdezzük arról, hogyan tud gondoskodni egy jó HR-es a munkavállalók egészségéről, és ez miért kifizetődő a vállalat számára.

Mennyire figyelnek oda a munkaadók, HR-esek a munkavállalók egészségére?

A közepes-és nagyvállalatoknál egyre jelentősebb egészségfejlesztési kezdeményezések figyelhetőek meg, akár egész évre vonatkozó egészségprogramok futnak, de ma már a kisebb vállalkozások is tapasztalják, hogy egy egészséges vagy esetleges betegségével megfelelően kezelt, egészségtudatos, motivált dolgozó a legjobb munkaerő.  Elismerik, hogy tényleg van összefüggés a cég egészségtudatossága, megelőző programjai és a munkabalesetek, valamint táppénzes napok száma között. Ez a leginkább megtérülő befektetés. Már az is nagyon sokat jelent, ha a kötelező éves alkalmassági vizsgálatok valós, megfelelő szakmai tartalommal kerülnek elvégzésre, hiszen számos lappangó betegséget szűrnek ki ezáltal. A dolgozók által legjobban szeretett, igényelt programok az egészségügyi szűrések, hiszen a munka mellett nem könnyű eljutni ezekre. A leggyakrabban bevált szűrőprogramok a laborvizsgálatok, ultrahangos szűrések, szemészeti, bőrgyógyászati (melanoma) szűrés, mozgásszervi szűrés és az ezekhez kapcsolódó egyénre szabott tanácsadások. Emellett elterjedtek az életmóddal, család-munka összeegyeztetésével, stressz-kezeléssel, rekreációval, elsősegélynyújtással foglalkozó előadások, tréningek is.

Melyek a munkavállalók részéről elhangzó leggyakoribb panaszok és mit tehet a munkaadó?

Az alkalmassági vizsgálatok során leggyakrabban említett panaszok: a nyak-, váll-, és hátfájdalom, szemek fáradása, látásromlás, fejfájás, fáradékonyság, alvászavar, csuklófájdalom, lábdagadás, gyomorpanaszok. Ezek a problémák bizonyos betegségek előjelei, melyek időben felismerve eredményesen kezelhetőek, vagy éppen teljesen megelőzhető kialakulásuk.

Mit tehet a HR-es illetve a munkavállaló ezek megelőzése és kiküszöbölése érdekében?

A betegségek megelőzése a munkáltató, munkavállaló és az egészségügyi ellátás szoros együttműködésével eredményesen megvalósítható. A munkáltató a megfelelő munkakörnyezet kialakításával, az alapos szakmai tartalmú alkalmassági vizsgálatok biztosításával, illetve ezek magasabb szintjén egészségprogramok szervezésével tehet ezért. A munkavállalók az alkalmassági vizsgálaton elhangzó tanácsok betartásával, életmódbeli változtatásokkal, a javasolt kivizsgálások elvégzésével segítheti a betegségek elkerülését. Mivel az irodai dolgozók munkaidejük jelentős részét képernyő előtt töltik, legnagyobb hangsúlyt a munkahely megfelelő kialakítására, saját adottságainknak, igényeinknek megfelelő beállítására kell fektetnünk. Ezt elegendő egyszer jól elvégeznünk. Emellett nem ülhetünk órákig ugyanabban a helyzetben, mert ez valóban komoly statikus terhelést jelent az egész gerincünkre, keringésünkre, látásunkra – ilyenkor sokszor jelez a szervezetünk, érezzük, hogy elgémberednek izmaink, száraz a szemünk, jól esik kinyújtózni, megdörzsölni a szemünket. Sok munkakörben van lehetőség rövid irodai tornára (ha nincs szervezett, magunkban is végezhetjük ezt), esetleg masszázsra, de azzal is jót teszünk, ha óránként 5-10 percre elhagyjuk munkahelyünket, járkálunk, esetleg lépcsőzünk, elvégzünk néhány kisebb gyakorlatot, például váll-és fejkörzést. Emellett tényleg nagyon fontos a megfelelő folyadékfogyasztás. Ezek apróságoknak tűnnek, de hosszú távon tényleg eredményesek. Az egészségügyi szolgáltató az alkalmassági vizsgálatok és a munkahelyi látogatások (bejárások) alapján a munkáltató részére javaslatot tehet a megelőzés fejlesztésére (pl. képernyős munkahelyek megfelelő kialakítása, egészségügyi szűrések, előadások, tanácsadás, sportprogramok, stb.)