Asszertivitás piaci alapokon

Szerző: Szendrődi Szilvia Nemrég a Magyar Coach Egyesület szakmai délutánján vettem részt, ahol a szuperérzékenyekről volt szó, Ambró Judit vezetésével. Amikor elkezdtük közösen boncolgatni, hogy mik a szuperérzékenység előny

Szerző: Szendrődi Szilvia

Nemrég a Magyar Coach Egyesület szakmai délutánján vettem részt, ahol a szuperérzékenyekről volt szó, Ambró Judit vezetésével. Amikor elkezdtük közösen boncolgatni, hogy mik a szuperérzékenység előnyei és hátrányai, az asszertivitás hiánya jött elő, mint lehetséges problémaforrás és megoldás is egyben. Lefkovics Eszter coach kollégánk említette, hogy az ügyfeleinél egy egyszerű kérdéssel méri fel, hogy van-e ezen a téren probléma. Mégpedig azzal, hogy „Veszel egy ananászt. Hazaviszed, kettévágod és rohadt. Visszaviszed?”

Bennem ekkor valami megmozdult. Az asszertivitást sokszor megfoghatatlan témának érzem. Sokszor előjön, igazi olyan szó, amit mindenki emleget, de nagyon kevesen vannak tisztában vele, hogy mit is takar valójában.  Vajon mindenki tudja-e hogy mit jelent a gyakorlatban? Nekem ez az ananászos példa olyan volt, mint Newtonnak az alma.

Ha ez még nem lett volna elég a megvilágosodásomhoz, a következő történt szombaton, amikor piacra mentem három dologgal a listámon: gomba, cseresznye és eper. Oda mentem először, ahol tudom, hogy mindig van friss gomba, örömmel láttam, hogy cseresznye és eper is van. Legalább csak egyszer kell sorba állnom. Amikor már kértem a gombát és az árus mondta, hogy mennyi lesz (azon gondolkoztam kérjek-e még epret és cseresznyét is) és éppen nyújtottam oda a pénzt, amikor megjelent egy idősebb úr. Halkan, de határozottan odalépett az árushoz felmutatott egy zacskó krumplit: „Elnézést, de ez rohadt. Azok ott nem, és akkor miért ezt kaptam, mert ez nem minőség.” Az árus reakciója:  „ Azok ott éppen ugyanolyanok…mutassa…nem értem mit izél itt…nem fogunk itt szórakozni 120 forinton...adja már ide…ne beszéljen…szánalmas…ki nem állhatom az ilyen embereket.” Aztán hozzám fordult:  „Mennyit is mondtam? Mennyit kell visszaadnom? Azt sem tudom hol áll a fejem.” Az úr elérte amit akart, mivel kiállt a jogaiért. Az én gondolataim, mint vevő és a jelenet tanúja: a másodperc töredéke alatt eldöntöttem, hogy a másik árusnál is van eper és cseresznye, és inkább ott veszem meg.

Most akkor coach szemmel:

Nem elég megtanítani valakinek, hogy hogyan legyen asszertív. Arra is fel kell készíteni, hogy mások ezt hogyan fogadják. Ha valaki egy üzleti helyzetben nincs felkészülve arra, hogy vele asszertíven fognak kommunikálni, üzletet veszíthet. A fenti példából, végül máshol vettem meg a maradék árut és az úrból sem lesz visszatérő vásárló. Pedig ha az árus elnézést kér, és szó nélkül kicseréli az árut, akkor megtartja a vevőt és a saját imidzsét is, hogy nem szándékosan akarta átverni a vásárlót. Az asszertív kommunikáció vagy annak hiánya mások döntéseire és a környezetre is hatással lehet. Mennyit ér meg valakinek, hogy asszertív legyen?  Van akinél a 120 Ft a határ. Ez egyénenként eltérő lehet. Ezt is érdemes kideríteni a coaching folyamat során. Végül az is eszembe jutott, hogy ezért (is) nehéz mérni a coaching megtérülését. Lehet, hogy csak 120 forintonként jön vissza és nem hiszem, hogy ezt az ügyfél, vagy az ügyfél főnöke valaha kiszámolná vagy számon tartaná. Mert nem csak ez a lényeg.

Utóirat: Ha a szuperérzékenységről olvasnál bővebben akkor :  Elaine N. Aron: Szuperérkékeny vagyok? című könyvét ajánlom. Ha az asszertivitásról, akkor Dr Palotai Gabriella írásait és kurzusait. Ha a Magyar Coach Egyesület programjai keltették fel az érdeklődésedet, akkor pedig http://www.magyarcoachegyesulet.hu