Hogyan fejleszti önmagát egy üzleti és executive coach - Jonathan Passmore Budapesten

Szerző: Eperjesi Amina Nem tudom, más hogy van vele, én már most beirtam a naptáramba a jövő évad Coaching Határok Nélkül rendezvényeinek dátumait, hiszen egyre másra érkeznek hozzánk a coaching szakma hirességei, akiktől az egy

Szerző: Eperjesi Amina

Nem tudom, más hogy van vele, én már most beirtam a naptáramba a jövő évad Coaching Határok Nélkül rendezvényeinek dátumait, hiszen egyre másra érkeznek hozzánk a coaching szakma hirességei, akiktől az egy napos workshopok keretében hihetetlen sokrétű és szerteágazó tudásra lehet szert tenni.

Legutóbb például a világszerte ismert business és executive coach, előadó, szakmai könyvek irója és szerkesztője, Jonathan Passmore gondolkodásával és coaching szemléletével ismerkedhettünk meg közelebbről, aki számos formabontó és már-már forradalmi elgondolással gazdagitotta tudásunkat. A workshop témája elsősorban a pszichometriai eszközök és néhány meghatározó vezetői modell alkalmazása a coaching során, ami önmagában izgalmas terület és sok kérdést vet fel, de ahogy Jonathan belemelegedett a témába egyre átfogóbban mesélt arról, mit is jelent neki a coaching, mikre érdemes figyelni, hogyan lehet ezeket az eszközöket jól és megbizhatóan alkalmazni és mikre kell gondolnunk amikor kiválasztjuk, melyik rendelkezésre álló eszközzel akarunk dolgozni.

Jonathan Passmore három nagy csoportra osztja a pszichometriai eszközöket: a személyiségtesztekre, mint pl. az MBTI és a TDI, a készségfelmérésekre, illetve a speciális területek mérésére szolgáló eszközökre, mint például az érzelmi intelligencia mérésére szolgáló EQI vagy MSC, vagy a reziliencia mérésére használatos MTQ48. Ez utóbbiról részletesebben is beszélt, hiszen a reziliencia - azaz az ember azon képessége, hogy egy trauma vagy negativ behatás után milyen rövid idő alatt és mennyire megerősödve képes visszatérni a normál működéshez - Passmore szerint jelenleg az egyik legfelkapottabb téma a coaching területén. Három lényeges dolgot emelt ki a reziliencia erősitése kapcsán: 1, a célmegjelölés szerepét 2, a figyelem irányitásának képességét és 3, a vizualizáció fontosságát. Ez utóbbinak különösen nagy jelentőséget tulajdonit, több nemzetközi gyakorlatból vett példával támasztotta alá a vizualizáció, a siker képének és érzetének előrevetitéséből származó kézzelfogható eredményeket. A rezilienciai kutatások nagyrésze a sport területéről ismert, Passmore szerint a kérdés, amit nekünk kell feltennünk az, hogy mi vihető át ezekből az eredményekből az üzleti illetve vállalati közegre is?

A nap folyamán kitért még részletesen azokra a szempontokra, amiknek figyelembevételével el tudjuk dönteni egy-egy eszközről, hogy valóban az-e a számunkra és a klienssel végzett közös munka céljai szempontjából a legmegfelelőbb vagy sem. Ilyen például az eszköz megbizhatósági és érvényességi rátája, a költségei illetve az a tény, hogy mekkora kutatási anyag alapján lett összeállitva. Sok jó és hasznos eszköz van, de nekünk mint coachoknak nagy a felelősségünk abban, hogy a legmegfelelőbb és a coachee számára leginkább hasznos és informativ tesztet válasszuk ki a kinálatból.

A délután nagyrészét gyakorlatokkal töltöttük. Daniel Goleman vezetői modellje alapján soroltunk be különböző ismert személyiségeket egyik vagy másik csoportba, majd ezzel a modellel dolgoztunk több gyakorlaton keresztül. Megismerkedtünk még a komplexitás fogalmával és annak a coaching folyamatokban használható gyakorlati jelentőségével is, mely a mai változó vezetői és vállalati környezetben egyre nagyobb jelentőséggel bir.

A nap elején megkért mindenkit az előadó, hogy mindenki jelöljön ki magának néhány konkrét célt, mit szeretne elérni, mivel lenne elégedett a nap végén, majd erre a lezárás előtt visszatért és mindenkivel átgondoltatta, hogy mit fog a workshop hatására másképp csinálni, min fog változtatni a gyakorlatban. Búcsúzás előtt beiratta velunk a naptárunkba, hogy ellenőrizzük 3-6 hónap elteltével, valóban tartjuk-e a saját elhatározásunkhoz magunkat, használjuk-e még az itt megtanult, elsajátitott módszereket.

Összességében azt mondanám erről a napról, hogy egy szikrázó és a szakmáját szenvedélyesen és átszellemülten végző vérbeli business coachot ismerhettünk meg, aki mérhető és számonkérhető eredményeket vár mind a workshopon résztvevőktől, mind pedig – sőt talán elsősorban – saját magától.

Izgalommal várom az idény utolsó Coaching Határok Nélkül előadását június 26-án, ahol Stefan Cantore avat majd be minket az Appreciative Inquiery, azaz közismert nyelven az AI kérdezés és változásmenedzselési technikájának világába. Remélem a nyári pihenés előtt ott mégegyszer mindenkivel találkozunk.