Interjúsorozat nemzetközileg akkreditált magyar coachokkal III. rész

Cikksorozatunk második részében Barnóczki Annamáriát és Komócsin Laurát kérdeztük: 1. Miért tartottad fontosnak a nemzetközi akkreditáció megszerzését? Barnóczki Annamária (felső kép): Ma Magyarországon nagyon sokan mondj

Cikksorozatunk második részében Barnóczki Annamáriát és Komócsin Laurát kérdeztük:

1. Miért tartottad fontosnak a nemzetközi akkreditáció megszerzését?

Barnóczki Annamária (felső kép): Ma Magyarországon nagyon sokan mondják magukat coachnak. Mind mi, szakmaibeliek, mind meglévő és leendő ügyfeleink, időnként tanácstalanok vagyunk, mi alapján döntsük el, ki az, aki ezt „joggal” teszi, ki a jó coach és ki nem az. Azokat a lehetőségeket kerestem, amelyekkel magam és mások (kollégák, ügyfelek) számára egy külső, független szervezet bizonyítja, hogy az, amit és ahogyan a coaching területén csinálok, az a legmagasabb szakmai színvonalon van, hogy megfelel a nemzetközi sztenderdeknek, hogy igényes vagyok a munkámra és elkötelezett vagyok az etikus munkavégzés iránt, és ezáltal ügyfeleim a lehető legtöbbet kapják akkor, ha velem dolgoznak.

Komócsin Laura (alsó kép): 2004-ben, amikor coachként kezdtem dolgozni egy nagy nemzetközi cég egyik vezetője engem szeretett volna coachának, de a cégüknél a minőségbiztosítás miatt csak ICF akkreditált coachok dolgozhattak. Akkor nem volt még magyar ICF akkreditált coach, ezért csak külföldiek közül választhatott és nem az anyanyelvén folyt a coaching. Ez ültette el a bogarat a fülemben. Utána a másik apropó az volt, hogy szerettem volna magam megmérettetni független, pártatlan módon is, és mivel hazánk kis ország, úgy gondoltam jobb, ha ezt nemzetközileg teszem. Ugyan mindig kapjuk a pozitív visszajelzést az ügyfeleinktől, mégis jó volt tudni, hogy nemzetközi szinten is megállnánk a helyünket.

2. Milyen tapasztalataid voltak az akkreditációs folyamattal és a vizsgával kapcsolatban?

Barnóczki Annamária: Az akkreditációs folyamat egésze során ugyanazt a profizmust tapasztaltam, amit már korábban az ICF-től megszoktam. A felkészítő program során mentor-coachom, Madai Kriszta sokat segített, hogy a vizsgára a lehető legfelkészültebben menjek, ezért ott, a vizsgahelyzetben már egyáltalán nem izgultam. Nem is volt miért, hiszen a vizsgáztató hölgy is hihetetlenül profi volt, mind mint „gyakorló-ügyfél”, mind mint visszajelzést adó kolléga. Még a vizsgából magából is sokat tanultam. Az egyedüli nehézséget az ICF honlapján az akkreditációra való jelentkezés jelentett, nem volt túl felhasználóbarát a felület, de azóta ezt is lecserélték.

Komócsin Laura: Nagyon hálás vagyok a két mentor coachomnak Werner Vogelauernek és Peter Szabonak a felkészítésért, velük azóta is tartom a kapcsolatot, mert nemcsak nagyszerű coachoknak, de nagyszerű embereknek is tartom Őket, azaz ha csak ezt a két kapcsolatot nyertem volna a folyamattal már megérte volna.

3. Hogyan mutatod be potenciális ügyfeleidnek az ACC minősítést? Milyen visszajelzéseket kaptál ezzel kapcsolatban?

Barnóczki Annamária: Lehetőség szerint mindig beszélek az ICF-ről és az akkreditációs rendszerről. Minden írásos anyagon szerepeltetem. Általában még nem sokat tudnak róla, de mindenképpen bizalom-erősítő szerepe van, hiszen az ügyfélnek is ez objektív mérce van a kezében, ami alapján dönthet. Nemzetkőzi projekten viszont azt tapasztaltam, hogy minimum elvárás az ICF kompetenciák ismerete és használata, de egyre inkább az ACC vagy PCC szint megléte is.

Komócsin Laura: A névjegyemen szerepel, ezért van, aki még rákérdez, de a legtöbb HR igazgató már ismeri, így nekik nem kell elmagyarázni. Ez is mutatja milyen sokat fejlődött a hazai coaching piac és bízom benne, hogy pár év és ugyanúgy nem kell elmagyarázni, mint ha valakinek Dr. szerepel a neve előtt.

4. Mit javasolsz coach társaidnak az akkreditáció témakörében?

Barnóczki Annamária: Minden kollégának azt javaslom, hogy ha szeretne kiemelkedni a coach társadalomból, ha fontos számára a magas színvonalú munka, ügyfelei megelégedettsége és szeretné megméretni magát a nemzetközi színtéren is, mielőbb szerezze meg a nemzetközi akkreditációt. Két elhivatott csapatnak (az egyiknek én is tagja vagyok) köszönhetően a tervek szerint ősztől már rendszeresen lehet felkészítő programokra jelentkezni, vizsgázni pedig már magyarul is lehet, azaz Magyarország felkerült a nemzetközi coach palettára, lépést tartunk a világgal. Már csak az a kérdés, hogy Te, kedves kolléga, mikor írod fel magad a magyar listára.

Komócsin Laura: Mindenképp hasznosnak tartom. Egyrészt a megmérettetés miatt, másrészt, ahogy a piac fejlődik és egyre többen leszünk nemzetközileg akkredtiáltak, lehet, hogy már nem csak a nagy nemzetközi cégeknél lesz ez belépési kritérium, mint ahogy az első kérdésre adott válaszomban említettem. Ebben a hónapban is két olyan külföldi megkeresésem is volt, ahol egy-egy hatalmas multinacionális vállalat számára állítottak fel coach-poolt és arra a tenderre sem hívtak meg csak ICF akkreditáltakat, azaz emiatt is hasznos. Szerintem, akik gondolkodnak az akkredtitáción, azokat nem is kell győzködni a LLL-ről, mégis itt gondoltam megemlíteni, hogy hasznosnak tartom, ha nem csak magyar, de külföldi szakemberektől is tanulunk, amire lehetőséget biztosít nagyon jó ár-érték aránnyal a Coaching Határok Nélkül program is.