Hogyan reagál egy toborzási tanácsadó cég a vírushelyzetre?

Tokár Péter arról, hogy mit tapasztal a vállalkozók körében most az elmúlt időben, mennyire kivárásra, vagy innovációra játszanak, illetve milyen az élet a saját cégében.

Vörös Szilva, szervezetfejlesztő konzultáns, coach, Tokár Péterrel, a TESK Csoport ügyvezetőjével beszélgetett.

„Azt tapasztalom, ahogy sok cégvezetővel beszélek, hogy ők nem ijedtek meg, és mindent elkövetnek annak érdekben, hogy fenntartsák a cég működését. Pontosan tudják, hogy ha megállnak és hozzájuk hasonlóan mások is megállnak, akkor egyszer csak nem lesz gazdaság, nem lesznek bevételek és nem lesz miből kifizetni a munkavállókat. Ha nincs fizetés, akkor nincs vásárlás. Ha nincsenek vásárlások, akkor összeomlik az egész gazdaság.

Az egy másik kérdés, hogy a körülmények mennyire kényszerítik őket. Például, ha a megrendelés állomány, mondjuk pont a külföldi anyagcégtől, vagy külföldi megrendelőktől egyik pillanatról a másikra omlott össze, mint az autóipari beszállítóknál. Ugyanakkor viszont, azoknál a cégeknél, ahol rugalmasabban tudnak reagálni, ott már az elejétől fogva elkezdődött egyfajta ötletelés, innovációs beszélgetés cégen belül arról, mit lehet tenni a jelen helyzetben, hogyan lehetne mégis úgy alakítani a dolgokat, hogyan lehetne a cég profilját, szolgáltatásait stb. úgy változtatni, hogy ne essen vissza olyan jelentős mértékben az árbevétel.

Szóval nagyon vegyes a kép. Vannak olyan nagyvállalatok -akik nem az autóiparban érintettek- ahol ugyanúgy termelnek, mint eddig, és a kihívás inkább humánerőforrás oldalról volt az, hogy hogyan tudják a biztonságos munkavégzést megvalósítani, tehát hogy megfeleljenek a szabályoknak, a távolságtartás, védőfelszerelés stb.

Nálunk a cégen belül elkezdtük a csapatot csoportosítani, az erőforrásainkat különböző területekre összpontosítani, olyan értelemben, hogy megnéztük, mik azok a munkák, amik folytatódhatnak most is. A szolgáltató csapatunk kb. fele jelenleg is aktív és projekten dolgozik, ez jelzi azt, hogy a megbízásink felével tudunk haladni, bár ott is vannak lassulások. A szolgáltató csapatunk másik felét pedig rögtön átcsoportosítottunk egy fejlesztésre. Elkezdtük az értékesítési és marketing aktivitásainkat, kommunikációinkat növelni. Azt megtanultuk már az előző válság során is, hogy ilyenkor a legrosszabb, amit egy cég tehet, hogy visszább veszi az aktivitást és a kommunikációt. Tudtuk, hogy ezt nem szabad, sőt, meg kell sokszorozni a kiáramlásainkat. Kidolgoztunk rengeteg új kommunikációs csatornát, megnöveltük a hírlevelezéseink számát, a LinkedIn és Facebook megjelenésünket megsokszoroztuk. Illetve nekiálltunk egy új weboldal fejlesztésének, amit csak toltunk magunk előtt már évek óta. Tehát gyakorlatilag átírtuk a szervezési táblánkat, és nagyon agilis módon kezdtük el menedzselni a szerveztet. Azt mondtuk, hogy felejtsük el az eddigi szerepeket, nézzük, hogy most ebben a piaci helyzetben milyen feladatok és szerepek vannak és osszuk újra ezeket a csapaton belül. Ha kell ezt akár egyik napról a másikra, vagy egyik hétről a másikra, átszervezzük, azért, hogy tényleg megfelelő erőforrások legyenek az egyes területeken.

Ami nagyon fontos most, hogy vezetőként, cégvezetőként magabiztosan és határozottan tudjunk irányt mutatni a többieknek, hogy lássák, megnyugtató az a mi zajlik a cégben. Tehát minden változás és bizonytalanság ellenére nem kapkodunk, hanem átgondoljuk a döntéseket, kommunikálunk folyamatosan a csapatnak, egyben tartjuk a csapatot. Nálunk is, mint ahogy a legtöbb cégnél a munkatársak otthonról dolgoznak, de ettől függetlenül minden vezető a saját csapatával minden reggel pontban fél 9-kor közös meetinget tart és elindítja a napot, beszélget a csapatával és mindenkire külön odafigyelünk egyesével. Most a HR-nek ez a fajta szerepe nagyon hangsúlyos. Oda kell figyelni, mert lehet, hogy egyeseket ez a helyzet sokkal nehezebben érint, sokkal jobban kilöki őket a komfort zónából, mint mondjuk adott esetben egy vezetőt, aki jobban hozzá van szokva, hogy komfort zónán kívül kell tevékenykedni. Ezért jó, ha stabil biztos pontot tudunk nyújtani mi magunk a saját személyünk keresztül a munkatársainknak.”