Mennyit ér a bizalom?
Az fn.hu-n egy sorozat olvasható –Élet a profiton túl címmel. A múlt héten Felcsúti Péter, a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója publikálta cikkét Profit és erkölcs címmel. Írásával egy - a mi kultúránkban - kényes és egyben
Az fn.hu-n egy sorozat olvasható –Élet a profiton túl címmel. A múlt héten Felcsúti Péter, a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója publikálta cikkét Profit és erkölcs címmel. Írásával egy - a mi kultúránkban - kényes és egyben nagyon fontos témához nyúlt. Azért sincs könnyű dolga, mert exbankárként a megtépázott hírnevű bankrendszert képviseli, és mondanivalóját az Olvasók egy részénél beárnyékolhatja a bankokról való általános vélekedés. Másrészt cinikus korunkban furcsának, akár érthetetlennek tűnhetnek ezek a gondolatok. Személy szerint örülök írásának, mert úgy gondolom, bizonyos szint felett az általa felvetett kérdéseket kötelező végig gondolni, legalább magunkban.
"Viszonyunk a profithoz egyértelmű, az erkölcshöz azonban – finoman szólva – bizonytalan." - kezdi cikkét a szerző. És fontos gondolatmenetével eljut a bizalom, a társadalmi tőke fogalmához. Bár Felcsúti Péter szerint „Közhely, hogy egy ország sikerességét, versenyképességét nem annyira a természeti erőforrások, mint inkább a lakosságot jellemző bizalom, együttműködési képesség, tudás, tanulási készségek, mobilitás, normakövetési hajlandóság, egyszóval a társadalmi tőke határozza meg.” – úgy gondolom, egyáltalán nem általánosan tudott és alapértelmezett ez a kijelentés még az üzleti életben vezetőként szereplők számára sem, nemhogy szélesebb körben. Ezért foglalkozzunk egy kicsit bővebben a társadalmi tőke fogalmával!
Mi is az a társadalmi tőke?
Én magam ezt a kifejezést Francis Fukuyama, amerikai filozófus, politikai közgazdász és író jóvoltából ismertem meg, Bizalom című könyvét olvasva. A társadalmi tőkére nincsen egyértelmű definíciója a tudósoknak. Fukuyama meghatározása nyomán a társadalmi tőke az emberek közti társadalmi együttműködést (kooperációt) elősegítő,"mozgósított" informális társadalmi normák és értékek együttese, kezdve a reciprocitástól a bizalmon át egészen a valláserkölcsig.
A társadalmi tőke fogalmának a megjelenése a 20. század elejére tehető. Meghatározásának négy fő megközelítése van: antropológiai, szociológiai, közgazdasági és politológiai. A legtöbb meghatározás a bizalmat tekinti alapvetőnek a társadalmi tőke szempontjából, vagyis a bizalom a fő összetevője. A barátság, a bizalom, közös normák és célok olyan befektetésnek tekinthetők, amelyek a társadalmi együttműködést, ezen keresztül a jobb gazdasági hatékonyságot szolgálják.
Miért fontos a társadalmi tőke?
A társadalmi tőkének nagyon fontos hatásai vannak. Nem véletlen, hogy a 90-es évektől a tudományos jellegű érdeklődés mellett a társadalmi tőke koncepciója irányt megélénkült a gyakorlati, közpolitikai érdeklődés. Több kutatás megerősíti, hogy a megfelelő társadalmi tőke-készlettel rendelkező közösségekben:
- magasabb a gazdasági növekedés
- alacsonyabb szintű a bűnözés
- jobb a lelki és testi egészség
- jobb az iskolai teljesítmény.
Fukuyama és Putnam bizonyították, hogy a gazdasági prosperitás szorosan összefügg a társadalmi tőke mértékével: azokban az országokban, illetve tartományokban, ahol a társadalmi tőke magas, az emberek közötti bizalom nagy, a gazdaság is sokkal jobban működik.
A társadalmi tőke mérése
A társadalmi tőke mérése gyerekcipőben jár, és igen összetett kérdéskör. Mindazonáltal folynak a hazai és nemzetközi kutatások. A leginkább alkalmazott mérőeszközök a bizalom, a kölcsönösség és a társadalmi csoportokban való részvétel mutatóit vizsgálják. A társadalmi tőke hazai jellemzőit a Hungarostudy országos reprezentatív felmérései mutatják, melynek mutatói a bizalom, a versengő, rivalizáló attitűd, irigység, valamint a civil szervezetekben való részvétel és támogatás.
Nemzetközi felmérések szerint a legmagasabb bizalom értékeket – nem meglepő módon – a skandináv országokban találták: a norvégok 65 százaléka, a svédek 60 százaléka állítja, hogy a legtöbb emberben meg lehet bízni. Közép-és Kelet-Európa társadalmaiban a bizalom, elsősorban a mindenkire kiterjedő bizalom lényegesen alacsonyabb, mint a legtöbb nyugati országban, különösen alacsony a skandináv országokhoz viszonyítva. A nemzetközi és a hazai kutatások egymással összhangban megállapítják, hogy Magyarországon a társadalmi bizalmatlanság mértéke igen magas.
A társadalmi tőke és a kultúra összefüggése
Fukuyama Bizalom c. művében azt állítja, hogy a társadalmi tőkét, és ennek részeként a „spontán társas készséget”, mely a bizalomból származik, kulturális mechanizmusok – vallás, hagyomány vagy történelmi körülmények – hozzák létre és továbbítják. A nemzeti kultúra tehát nagyban befolyásolja, hogy egy társadalomban az egyének és a csoportok milyen bizalomszintű együttműködésekre képesek.
Bizalom a gazdaságban
Bizalom hiányában társadalmi szinten és vállalati szinten is az együttműködés csak „előírt” módon tud megvalósulni, azaz szabályokkal és előírásokkal. Ahol nincs bizalom, ott burjánzanak a szabályok, előírások, és ügymenetek. Ugyanakkor magas bizalomszintű társadalmak rugalmasabban szervezhetik meg a munkahelyeiket, többet adva át a felelősségből a szervezetek alacsonyabb szintjeinek, mivel az együttműködés etikai normákhoz igazodik.
A gazdaságban (is) a legfontosabb dolgokhoz bizalomra van szükség. Bizalom kell a kreativitáshoz, a tudásmenedzsmenthez és az innovációhoz. A bizalom hiánya pénzbe kerül, növeli a cég működési költségeit. Ha nem bízunk egymásban, sok ezer oldalas szerződéseket kötünk, megy rá az energiánk, időnk, és az ügyvédi költség. Ha bízunk egymásban, akkor néhány oldal is elegendő.
Bizalom hiányában a külső erőforrásokat is nehezebben fogadják el a cégek vezetői, pedig nincs olyan cég, amelynek valamely életszakaszában ne lenne szüksége külső erőforrás bevonására, azaz trénerre, tanácsadóra, coachra vagy interim menedzserre.
Magas bizalomszintű társadalmakban az együttműködés, így a gazdasági együttműködés is az etikai normákhoz igazodik. Ugyanakkor a bizalmatlanság és a korrupció szorosan összefüggnek.
Amint arról szó volt korábban, a magyar társadalom alacsony bizalomszintű: rosszul állunk társadalmi tőke vonatkozásában (is). Ez jelentősen hozzájárul gyenge versenyképességünkhöz és gazdasági teljesítményünkhöz, továbbá a lakosság általános rossz lelki és testi egészségéhez.
Nem kétséges, változtatni kell ezen. Egyetértek Felcsúti Péterrel, hogy a gazdaság valamennyi szereplőjének változnia, változtatni kell. Mindenkinek. De nem egymásra mutogatva és egymásra várva. Ha folyamatosan felmentjük magunkat valamilyen ürüggyel, akkor ne reménykedjünk, hogy valaha is nőni fog a bizalom, és ezzel együtt a társadalmi tőkénk.
(E bejegyzés megírásához Francis Fukuyama említett művén kívül felhasználtam Skrabski Árpád – Kopp Mária A bizalom mint a társadalmi tőke központi jellemzője c. és Orbán Annamária – Szántó Zoltán Társadalmi tőke c. tanulmányait.)