Új év, új MT

Szép új világ, avagy minden az új Munka Törvénykönyvéről

For the English version please click here and scroll down

2012. július 1-től hatályba lép az új Munka Törvénykönyve. Az új törvény teljes mértékben felforgatja a munkajog állóvizét, lényegében nincs olyan terület, ahol ne kerülne sor jelentős változtatásokra. 

A következő fél évben tehát nagyon sokat kell tanulnunk, ha nagyobb meglepetések nélkül akarunk belevágni 2012. II. félévébe. Elengedhetetlen, hogy biztos forrásból, pontos értelmezés mellett a megfelelő tudást szerezzük meg. Nem is lehet kérdés, hogy ehhez a munkajog izgalmas és ingoványos terepén magabiztosan mozgó szakértő szükséges. Ezért nagy örömmel mutatjuk be kalauzunkat dr. Fodor T. Gábor, aki ügyvédi praxisa mellett korábban tapasztalatot szerzett a jogalkotásban, az Európai munkajog terepén is rutinosan mozog és a Munkajog Nagy Kézikönyvének társszerzője.

Cikksorozatunkban kalauzunk a jelentősebb változásokon vezet végig és segít abban, hogy az Országgyűlés 2011. december 13-i ülésnapján elfogadott végleges törvény szövege érthető és helyesen alkalmazható legyen mindenki számára.Ebben az első cikkben átfogó képet adunk, ezt követően pedig az egyes témaköröket vesszük górcső alá. Munkajogról érthetően? Most kiderül, hogy lehetséges!

A törvény lényegi koncepciója

A törvény alkotóit a gazdaságélénkítés célja hajtotta - kezdi Gábor - ebből következően - amennyire ezt a vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségek engedték - a jelenlegi szabályokat rugalmasabbá tették, illetve a munkáltatók számára csökkentették a foglalkoztatás munkajogi kockázatait, terheit. Ez természetesen másik oldalról a munkavállalói jogok jól érzékelhető csökkenéséhez vezet. A teljesség kedvéért ugyanakkor megjegyzendő, hogy bár főszabályként valóban igaz, hogy a munkavállalói jogok csökkentek, néhány kivétel azért fellelhető az új törvényben.

Az viszont teljesen egyértelmű, hogy – a törvény elfogadása előtti utolsó pillanatban a szakszervezetekkel aláírt megállapodás ellenére – a szakszervezeti jogok jelentős mértékben csorbultak a jelenlegi törvényszöveghez képest. Ez egyrészt jó hír a munkáltatók számára - folytatja Gábor a gondolatmenetet - másrészt viszont kérdéseket is felvet annak kapcsán, hogy az új törvény jelentős mértékben kiterjeszti a kollektív szerződések szerepét. Azaz éppen a jelentős mértékben legyengített szakszervezeteknek kellene olyan kollektív szerződéseket kötni a rugalmasabb foglalkoztatás érdekében, amelyek a törvényi főszabályoktól a munkavállalók hátrányára térhetnek el. 

Kalauzunknak kétségei vannak abban a tekintetben, hogy az új törvény – különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben – valóban a foglalkoztatás bővítésének az irányában fog-e hatni - tudományos kutatások alapján ugyanis a foglalkoztatottság bővítése igen kis mértékben függ a munkajogi szabályozás milyenségétől, azt alapvetően és túlnyomóan a gazdasági környezet határozza meg. Az azonban kétségtelen, hogy jogtechnikai szempontból, azaz a törvényi szabályok világossága, érthetősége tekintetében az új törvény előrelépést mutat a jelenlegivel szemben.A törvény körülbelül másfélszer olyan hosszú, mint a jelenlegi Munka Törvénykönyve, ez azt mutatja, hogy sokkal részletesebb, jobban kidolgozott szabályrendszert tartalmaz.

Eltérés a törvényi rendelkezésektől

Megmaradt az az elv, hogy a törvény rendelkezéseitől munkaszerződésben – főszabály szerint – csak a munkavállaló javára lehet eltérni. Komoly újdonság ugyanakkor, hogy kollektív szerződéssel főszabály szerint a munkavállaló hátrányára is el lehet térni. A törvény csak azokat az esetköröket sorolja fel, ahol az ilyen eltérés nem megengedett.

Új, a korábbinál részletesebb szabályok

Ahogy azt már a fentiekben említettük, lényegében nincs olyan területe a munkajognak, amely ne módosult volna jelentősen az új törvénnyel. Csak a példa kedvéért: Jelentősen módosult a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályozás, különös tekintettel a felmondási védelmekre. A munkaidős szabályozás rugalmasabb lett, számos esetben már nem szükséges kollektív szerződéses rendelkezés ahhoz, hogy a munkáltató hat havi munkaidőkeretet állapítson meg. Nőtt a munkavállalók anyagi felelőssége gondatlan károkozás esetén. Számos új, atipikus munkavégzési forma került megalkotásra, szintén a rugalmasítás jegyében. (Pl. nincs annak akadálya az új törvény alapján, hogy egyazon munkaviszonyban több munkáltató, vagy több munkavállaló álljon.) 

A fenti szabályok, témakörönkénti és részletes ismertetését cikksorozatunk további részeiben olvashatjátok!

Szeretettel vár Benneteket vissza: dr. Fodor T. Gábor és a JAM csapata