Mondd meg a neved, megmondom ki vagy!

Valószínűleg sokan emlékeznek a Legényanya című vígjátékra, ahol a falu minden férfi lakójának a neve Béla volt, mert ez volt a szokás hosszú évtizedeken át. Minden anyuka fel tudja idézni a várandósságának az idejét, amik

Valószínűleg sokan emlékeznek a Legényanya című vígjátékra, ahol a falu minden férfi lakójának a neve Béla volt, mert ez volt a szokás hosszú évtizedeken át. Minden anyuka fel tudja idézni a várandósságának az idejét, amikor talán hosszú listát készített a neki tetsző nevekről, és arról próbálta a legideálisabbat, a legjobban csengőt kiválasztani. Elsőre talán nem is gondolnánk, hogy a születendő gyermek nevének megválasztása többet is jelenthet, mint szubjektív esztétikai kérdést.

Több kísérlet volt annak bebizonyítására, hogy a név mennyire meghatározza a személyiségünket. Hogy mindez jó, avagy rossz a név viselőjére nézve, hamarosan kiderül…

Mint az asztrológiában a csillagállások elemzésével, a nevünk ránk gyakorolt hatásával is foglalkoztak. Bizonyára jogos a gyanakvás, ha mélyen szántó személyiségrajzot adnak valakiről azzal a magyarázattal, hogy ő a keresztnevének köszönheti jelenlegi szakmáját, életútját, családját, barátait. Ugyanakkor bagatellizálni sem szabad a név fontosságát, mert a megkülönböztetés praktikus elvén kívül azért itt jóval többről van szó. Ha egy kicsit kitekintünk saját megszokott világunkból, és akár időben, akár térben eltávolodva, akár a jelenlévő, de talán kevéssé ismert vallási hagyományokba betekintve másféle felfogásokat is szemügyre veszünk, látni fogjuk a kérdés bonyolultságát, fontosságát. A név identitásunk fontos része. A zsidó hagyomány is úgy tartja, hogy a „név az élet forrása". A „név kapcsolja össze az embert lelkével, vagyis a néven át áramlik a testbe az életerő..."

A név kiválasztásának fontossága sok népnél és vallásban megjelenik, különböző okokból.

A Talmud számos példát említ, amelyek azt bizonyítják, hogy a név befolyásolhatja viselőjének jellemét, a maori gyerekek sokszor olyan nevet kapnak, amely valamilyen kívánatos tulajdonságot jelöl, a törököknél és a kazakoknál gyakori szokás volt, hogy olyan nevet adtak gyerekeiknek, amivel megszabták a gyermek sorsának irányát, (mégpedig a gyermek sorsát irányító démonokra kívántak így hatni). Ilyen név például a Kolbasz, azaz  "sereget győzz", vagy a Szorbasz („győzd le a balsorsot"). Ismertek a történelemből a kunok ún. óvónevei, amelyek szándékosan csúnyák voltak, hogy ezzel tartsák távol az ártó szellemeket, hiszen ha a szülő ilyen nevet ad a gyereknek, akkor biztosan nem szereti, és akkor nem is érdemes neki ártani (pl. a Kötöny név a Köten, vagyis „ülep", „fenék" szóból származik). A választott név lehet egy ősnek a neve is, aminek az átörökítés, a folytonosság, az emlék megőrzése, és a tisztelet kifejezése lehet az oka. Nálunk is gyakori volt az elmúlt időkben, de még most is előfordul, hogy a gyereket a szülőről, esetleg a nagyszülőről nevezik el. A Fidzsi- és a Karolina-szigeteken a fiúk például a nagyapjuk után kapják a nevüket.

Az askenáz zsidóknál egyáltalán nem szokás élő személy nevét adni a gyermeknek, elhunytét viszont igen. Ez részben a folytonosságot, az emlék fennmaradását szolgálja: "…ne töröljék ki ... nevét Izraelből"- áll a Tórában. Láthatjuk tehát, hogy sok kultúrában milyen jelentősége van a névadásnak, de meg kell említeni azokat a társadalmakat is, ahol nem csinálnak ekkora ügyet a dologból. Az ausztráliai bennszülöttek például minden családban ugyanúgy nevezik el gyerekeiket: az elsőszülött fiút Pirinek, az elsőszülött lányt Kartanyénak, a másodszülötteket Varninak illetve Varrunyának, a következőket Kunninak illetve Kuntának. Ezeknek a jelentése az, hogy „Első", „Második", „Harmadik", hímnemben és nőnemben. Ez a példa azért is fontos, mert rávilágít, hogy nem mindenhol van akkora jelentősége az egyedi névnek, mint a mi nyugati kultúránkban.

A név hatalma, mágikus volta mutatkozik meg a guayana-i indiánok hitvilágában is: szerintük „a név mintegy része az embernek, és ha kimondják, azzal viselőjének ártalmára lehetnek."

Van, ahol azonban már a csecsemő is részt vesz nevének kiválasztásában. A maoriknál a következő a szokás: odavisznek a gyerekhez egy istenséget ábrázoló szobrot, majd elkezdik sorolni azokat a tulajdonságokat, amivel szeretnék, hogy a gyerek rendelkezzen, vagy azokat az eseményeket, amik akkoriban történtek (pl. napfogyatkozás, egy hajó kikötése), és amikor a gyerek eltüsszenti magát, az akkor kimondott szó lesz a neve. Így vagy úgy, de mindig fontos a szülőknek a névválasztás. Napjainkban sok szülő egy kedvenc színész, vagy hős esetleg általa tisztelt ember keresztnevét választja gyermekének, mert szeretné, ha a gyermeke hasonlítana ezáltal az illetőre. Külső jegyeiben, belső tulajdonságaiban, esetleg életmódjában.

Amerikában például az Oscar keresztnév egyértelműen egy szerencsés, egy örök nyertes érzését kelti az emberekben. Gondoljunk csak a Filmakadémia híres Oscar-díjára!

De hazánkban is kimutatható volt az Izaura keresztnév elterjedése a '80-as években a közkedvelt sorozat hatására.) Pszichológiai vizsgálatok bizonyították, hogy az emberek barátságosabbak, nyitottabbak lesznek, ha társaságban, vagy ügyintézések során a nevükön szólítják őket. Az orvosnál, ha a doktor emlékszik a nevükre, bizalmat keltő és megnyugtató a páciensek számára. A nevünk az azonosítónk. Egy egyedi megkülönböztetésünk, ami kiemel az ismeretlenségből bennünket és lehetővé teszi, hogy egyéni, csak számunkra jelölt kommunikációt, jeleket fogadjunk és adjunk az életünkben a segítségével..

Amikor hátrány is lehet a nevünk…

Az írországi Esélyegyenlőségi Hatóság és a Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet (Economic and Social Research Institute, ESRI) közös felmérést készített pár évvel ezelőtt. (forrás: ELTE-TáTK hírlevél) A munkaerő-piaci kutatás eredményei szerint mind az írországi, mind pedig a magyar munkaadók szemében meghatározó, hogy az állásra jelentkezőket nevük és származásuk alapján csoportosítsák. Magyarországon is mindennapos jelenség a romák munkaerő-piaci diszkriminációja, ami már az álláskeresés első lépésénél, a telefonos beszélgetésnél is észrevehető volt. A telefonos tesztelések során előfordult ugyanis, hogy a lehetséges munkáltató lecsapta a telefont a vonal másik végén bejelentkező „Kolompár József” név hallatán, majd néhány perc múlva kedélyesen elbeszélgetett ugyanarra az állásra jelentkező „Kiss Józseffel”. További elszomorító példa az az eset, amikor az egyik hipermarket lánc munkáltatója a roma jelentkezőnek nyíltan megmondta, hogy „a raktárosi állásra van esélye, de a pénztárosit nem érdemes megpróbálnia”.

Azt már tudom, hogy a név mennyire fontos. Azt is, hogy mekkora befolyással bír. De a nevekről eszembe jutottak egy indiai bölcs szavai:

"A nevünk elárul sok dolgot rólunk. A feladatunk az, hogy ezeket a dolgokat is mindig a nevükön tudjuk nevezni…" - és ez talán a nevünknél is fontosabb.