„Cégest játszanak” – állástalálás elsővezetőknek
Az elsővezető általában egy 35+ éves specialista vagy kis csoport vezetője, aki életkora miatt is elvárja magától (és/vagy mások tőle), hogy feljebb lépjen, felkészültnek érzi magát egy vezetői szerepre, személyisége is alkalmassá teszi vezetésre, és a szakmai tudása is elég erős ahhoz, hogy tekintélyt ezzel szerezzen. Így azt is felismeri, hogy elsővezetőként mennyi veszély várhat rá, a bukás kockázata túl nagy. Olvasott már a vezető vagy specialista dilemmáról, biztosra akar menni, eljön hát hozzám.
Már megint nyelvújítok, az „elsővezető” a jobangeli szótárban olyan, mint az elsőbálozó. Az elsővezető már valamennyire látott, de mégis ismeretlen világba csöppen, ahol majd mindenféle hatások érik.
Multiban nehéz vezetői pozíciót megkapni konkrét vezetői múlt nélkül, de az elsővezető mindig izgalmas a toborzóknak, ráadásul sok vezető 60 éves, keresik az új vezetői generációt. Így gyorsan meg fogják találni őt mindenféle jónak tűnő ajánlatokkal, és ha nem vigyáz, el is fogad valamit, ami aztán katasztrófához vezet. Most a „vigyázásról” értekezek picit.
Cégest játszanak
Ezt a kifejezést régesrég egy kollégámtól hallottam, amikor egy startupban közösen dolgoztunk. Arra értette, hogy vannak helyzetek, amikor nevetségessé válik, ha egy kis cég nagy cégként akar viselkedni. Sajnos, ez a kis cég – amiben nagy potenciál volt – pont ezt csinálta, kifelé, az ügyfelek felé, és befelé a kollégák felé is. Így pokollá vált gyorsan a nagy lehetőségnek látszó pozíció. Az ügyfelek sem szerették a tízoldalnyi ÁSZF-t, mindenféle jogi csapdákkal megtűzdelve, a kollégák sem bírták az ijesztően toporzékoló vezetőt… ez lett a cég halála, amivel nyilván a benne lévő pozíciók is elmúltak. Más is könnyen járhat így. Aki első vezetői pozícióját szeretné megszerezni, jó eséllyel kis cégek nagy vezetői pozíciójára tud pályázni először. Ennek a helyzetnek van nem kevés interjúzási sajátossága, amivel csökkenthető a kockázat (de sosem nullára).
A kérdéseket arra építjük fel, hogy a veszélyeket feltárjuk. A cég vezetőjének céljai, elképzelései adhatják ezeket meg leginkább. A célok mély bizonytalanságából hatalmas manőverezési szabadság születik – szokták volt idézni, de ez nem tesz jót egyetlen karrierútnak sem. Tehát, az intő jelek, tünetek:
- A túlzott optimizmus: Az ilyen helyen majd a szakmai problémáidra úgy tekintenek, hogy rossz a hozzáállásod, az objektív akadályokra meg úgy, hogy hozz megoldást, amit majd nem támogatnak, mert plusz költség, vagy simán csak lesöpörhető tulajdonosi tekintéllyel, miszerint „ÉN ebben nem hiszek”. Az eszetlen optimizmus az elvárás, ami gyors falnakmenést is fog eredményezni – mindig. Biztos lehetsz benne, hogy nem a te karriered fogja túlélni, ha épp ott dolgozol vezetőként, amikor ez megtörténik.
- Ha túl gyors növekedést mutat már most a cég, akkor azt kell keresni, hogy a további növekedésre felkészült-e. Általában nem. Pl. a tipikus értékesítői probléma itt jön csak ki igazán (bár multiban is előfordul, de ott más akadályok miatt): „Én eladom, de akkor mit csinálunk, ha megveszik?” Be akar jutni nagy céghez beszállítóként? Oké, mi a terv? Mit kínálunk, milyen időtávra, milyen háttértámogatással stb. Generáljon sok leadet az új marketinges? Jó, ki fogja ezeket nyert üggyé fordítani, és hogyan? Alakítsa ki a valós cégszervezetet egy HR-es? Rendben, mekkora a mozgástere az átalakításra? Hozzányúlhat-e pl. a teljesítményértékeléshez – jaaa, az nincs, mindenkit a közvetlen vezetője értékel, szubjektíven, jó’vanazúgy.
- Ha felteszel pár nemszép kérdést, elsőre szinte mindegy lesz a válasz. A reakciót figyeld!
Pl. a szépen felvázolt víziókra visszakérdezhetsz: és mi a kilépési terv? (Exit policy) Vagy mi az a konkrét cél, ami segít majd a vízióban leírtakat megvalósulni? Ezt már többször kipróbáltam, válaszul jött hebegés, még nagyobb álomkép (majd megveszi valami naaagy multi a terméket, vagy bejutunk a legnagyobb céghez, mint beszállító, és irány is a Karib-tengeri saját sziget… hát így megy ez, persze…). Vagy felháborodik: hogy ő nem akadékoskodó embert keres, hanem aki tud és mer dolgozni, kockáztatni. Vicces, amikor már az állásinterjún úgy leteremt, mint egy kollégát, pedig még nem dolgozom ott, és nyilván nem is fogok. Vagy, egyetlen egyszer egy rendkívül meggyőzően előadott kapitális baromságot kaptam válaszul, ami annyira precízen volt kidolgozva, hogy látszott: készült az állásinterjúra, és külön erre a kérdésre. - Hmmm, emberünk olvassa blogomat?
- A lojalitást és a tekintélyt megkövetelni, kikényszeríteni gondolja. Nem kétséges, egy saját szakmájában minden irónia nélkül elismerhetően rendkívül okos ember ő, aki leginkább azért van a cégben, mert szakmailag nagyon érti a saját témáját. Nem jófej, hanem karótnyelt, teljesen korrekt, nagyon formális embernek tűnik, aztán benyögi, hogy tudsz-e számlát hozni üzemanyagról… Nyilván nem.
- Szívesen mesél a saját multis karrierjéről, kapcsolatrendszeréről (nem a szakmai tudásáról, pedig az is van neki bőven!): hogy mekkora multiban mekkora vezető volt, onnan hozta a tudást. Ebből lesz aztán a cégest játszó vezető, amikor pipeline-t építtet excelben, mert még egy alap CRM-re sem költ, az ingyenesben meg „ÉN nem hiszek”, meg 50 oldalas SZMSZ van a 10 fős cégben – cserében mindig felemlegeti, hogy mi mennyibe került neki – eddig terjed a tulajdonosi szemlélet. A multis tudás kkv-ra adaptálása nem lehetetlen, de elég nagy körültekintést igényel – külön tudásanyag, és külön tanácsadó cégek vannak rá, akik képesek ezt jól megcsinálni az ügyfeleiknél.
- Kész embert akar: semmi időt nem gondol adni a tanulásra (ami NEM betanulást jelent, hanem a szükséges szakmai ismeretekben elmélyülést).
- Konzultációt csinál az állásinterjúból: Fel fog vázolni neked néhány olyan szakmai problémát, amire választ vár, úgy csinál, mint aki vizsgáztat (ugye, karótnyelt, formális), de valójában tanácsot kér. Ha a cég egyetlen és első specialistája lennél a témában (tipikusan ilyen a startup/kkv HR, marketing, értékesítés, üzletfejlesztés, PR, logisztika), akkor különösen visszatetsző lesz. Ha how-to-ként megadod neki a jó válaszokat, szinte biztosan tiéd lesz az állás, de akarsz-e ilyen állást, ilyen cégnél, ahol akkor is fent kell tartani a látszatot, hogy ő tudja jobban, ha te vagy a szakértő?
- Nem törődik a te biztonságoddal: amikor egy új dolgot kell felépíteni, ahhoz már tudja mindenki, hogy pénz, paripa, fegyver kell. És IDŐ. Ez utóbbit nem szokták tudni megtervezni, és megadni sem. Érdemes kérdezgetni a mérföldkövekről, a céljaik mellé rendelt határidőkről különösen. Mennyi idő alatt akar hová eljutni? Milyen objektív tényezők fogják mutatni azt, hogy odaértek? Ő ezeken sosem gondolkodott...
- Ügyetlen az állásinterjún – cégvezető létére egyáltalán nem tud normális kérdéseket feltenni, normális válaszokat adni. Lazáskodik, haverkodni próbál, feszegeti a magánéleted.
Jól látod, ezek között nem szerepelnek azok az objektív tételek, amikor a cég anyagi helyzetét, jogi körülményeit, piaci pozícióját megnézzük. Ezeket még állásinterjú előtt kell…
Amikor konkrét állásinterjúra, pozícióra készülünk az ügyfeleimmel, és kialakítjuk a saját kockázataikat kereső, kockázatcsökkentő kérdéssort, felépítve ezzel az ő biztonságukat, a lehető legkisebbre csökkentve a kockázatát, akkor mindig látom a döbbent arcokat: hű, itt ennyi csapda van? Az elsővezető meglepődik: eddig „élvezte” a beosztottsággal járó másfajta problémákat, de azokat már tudja kezelni, 15-20 éve benne van, átélt pár álláskeresést is. Ezek most teljesen új dilemmák, sejtette, hogy lesznek, azért is jött hozzám, de ekkora lenne a kockázat? Már táncolna vissza az egészből, inkább a langyos állóvizes állás, mint ez… Érdekes módon a nők jóval bátrabbak ilyenkor. Azért mindenkit megnyugtatok a végére: a kockázatvállalásnak van értelme, amit majd az általa vágyott cél elérésében, a pozitív változásban fog meglátni. És még pár dolgot elmondok neki az álláskeresési stratégiáról, hogy az állásváltásának kockázatát tovább csökkentsük, szóval, folyt. köv. az elsővezető álláskeresési startégiájával.
# # #
Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!
Egyetértesz? Vitakoznál? Hozzáfűznél valamit? Várom szeretettel a kommented!
Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból, vezetőként, elsővezetőként, nézd meg a vezetői portfólióban rejlő lehetőségeket! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!
# # #