Mi legyen a tetovált álláskereső sorsa?

Egy Facebook csoportban egy lány arra keresett megoldást, hogy az alkarján lévő tetoválást eltakarja, mert ez volt a munkáltató elvárása. Kapott jó ötleteket, hosszú ujjú blúz, alkarra húzható telefontok, fedőkrém stb. És megjele

Egy Facebook csoportban egy lány arra keresett megoldást, hogy az alkarján lévő tetoválást eltakarja, mert ez volt a munkáltató elvárása. Kapott jó ötleteket, hosszú ujjú blúz, alkarra húzható telefontok, fedőkrém stb. És megjelentek a szabadságharcosok… Mi az, hogy el kell takarnia? Fel kell adnia az egyéniségét? Botrány, diszkrimináció, mondjon fel, büszke tetkós nem takargat, az egyéniségét senki se adja fel pénzért.

Én mást látok ebben a történetben.

Először is, van egy munkáltató, aki felvett valakit a tetoválása ellenére. Ez nálam jó pont, nem zárták ki ezért a jelöltek közül, a képességei alapján ítélték meg, alkalmas-e. Majd megkérték, hogy az ügyfelek és a munkahely szellemének megfelelően a tetoválását takarja el. Ebben sem látok kivetnivalót, és valószínűleg ebben térek el a „szabadságharcosoktól”.

Értem az igényüket, hogy az egyéniségünket ne adjuk fel, még egy állásért sem. Én viszont azt is szem előtt tartom, hogy a jövőjét, karrierjét, egzisztenciáját ne adja fel senki egy tetoválásért. Értem, hogy az önkifejezés része. De vajon szeretnénk-e, ha egy sebészorvos a műtőben önkifejezne, és steril öltözék helyett a kedvenc, önkifejezését segítő öltözetben dolgozna? Tetszene-e ha a banki ügyintéző hölgy kihívó öltözékben, méteres műkörmökkel, bőrszerkóban fogadna bennünket? A rendőr fürdőgatyában intézkedne? Jó lenne-e, ha egy hegesztő nem venné fel a védőfelszerelést, mert ő egyéniség? Máris rájövünk a munkahelyi szabályok értelmére.

A legrosszabb tanács, hogy mondjon fel. Tegyük fel, téves önérzetére támaszkodva felmond. Mi lesz a munkáltatók következtetése: fel sem veszünk tetováltat, mert úgyis felmond, ha megkérjük, hogy tartsa be a munkahelyi szabályokat. Jó-e ez a tetovált álláskeresőknek?

És megfordítva: feladja-e az egyéniségét a tetovált munkavállaló, ha a tetoválását eltakarja? Egyáltalán, az önkifejezés eszköze-e a munkahelyen egy tetoválás? Vagy munkahelyen egészen másképp kellene „önkifejezni”? Lehet, hogy a jó teljesítmény, az előremutató szakmai ötletek és egyáltalán a szakmai identitás építése is fontos? A tetkó akkor is rajtad van, ha mellette jó szakember vagy. De tetkóért, önkifejezésért nem adnak kenyeret a közértben, a jó munkáért kapott fizetésből viszont megveheted.

Ne kiáltsunk diszkriminációt se, hiszen a munkáltató nem diszkriminált: felvette a tetovált álláskeresőt. Utána sem diszkriminált, a tetovált kollégának pont azokat a szabályokat kell betartania, mint azoknak, akiknek nincs tetoválásuk.

És ilyenkor az ördög ügyvédjének sapkáját is felveszem: aki erre diszkriminációt kiáltott, vajon megosztja-e a Facebookon az ismerőse álláshirdetését, amiben fiatal, csinos pultoslányt keres? Vagy szól-e hasonló hirdetést látva, hogy ez nem oké?

# # #

Tetszett a poszt? Oszd meg, lájkold, kommenteld!

Ha személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes online önéletrajz-konzultációért írj nekem!

# # #