„A fenntarthatóságnak fontos része a sokszínű cégkultúra”

A sokszínűség a magyar munkahelyeken is egyre fontosabb téma. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy tavaly hazánkban szervezték a második legtöbb programot a témában az Európai Sokszínűségi Hónap keretein belül. Gárdus Zsuzsa, a Hungarian Business Leaders Forum Sokszínűségért felelős elnökségi tagja joggal büszke az eredményre, hiszen évek óta dolgozik a hazai esélyegyenlőségi kilátások javításáért. Azt mondja, már szerveződnek az idei programok és szerencsére egyre többen veszik észre a sokszínűségben rejlő lehetőségeket, de bőven van még tennivaló ezen a területen.

Milyen egy jó munkahely? Erre a kérdésre számos érvényes válasz adható. Van, akinek az a fontos, hogy megfizessék, más a megbecsülést értékeli, és akad, akinek a fejlődési lehetőség vagy az előmenetel számít. Ahányan vagyunk annyi árnyalata létezik a válasznak, de az szinte biztos, hogy mindenki szeretné, ha nemcsak az életben, hanem a munkahelyén is egyforma esélyekkel indulna és kizárólag a tehetsége, valamint teljesítménye alapján ítélnék meg. De vajon elég elfogadó a magyar társadalom, és létezik valódi sokszínűség a cégeknél? Azért, hogy előbb-utóbb teljes biztonsággal tudjuk mondani, hogy igen, sokat tesz az Európai Unió kizárólagos hazai sokszínűségi partnerszervezete, a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF).

Az elfogadás még nem alapvetés

„Akkor szembesültem vele, hogy nem túl befogadó a magyar társadalom, amikor a gyermekemet autizmussal diagnosztizálták. Ő nagyon sok mindenre megtanított az esélyegyenlőséggel kapcsolatban” – kezdte az interjút Gárdus Zsuzsa, a Jobsgarden ügyvezetője, a HBLF Sokszínűségért felelős elnökségi tagja. A szervezet sok más feladata mellett hosszú évek óta küldetésének tekinti az esélyegyenlőség megteremtését a munkahelyeken. Célja, hogy szemléletformáló módon csökkentse a munkahelyi diszkriminációt és segítse a vállalatokat a szervezeti sokszínűség megvalósításában. Utóbbi rendkívül fontos, hiszen a sokszínűség hozzájárul az üzleti sikerhez, az innováció és a kreativitás növeléséhez, a rugalmassághoz, valamint a fejlődéshez is. A HBLF által képviselt Európai Sokszínűségi Karta célkitűzéseit Zsuzsa is kiemelten fontosnak tartja, hiszen bár a sokszínűség már több, mint tíz éve fontos téma Magyarországon, a befogadó munkakörnyezet egyelőre még nem mindenhol alapvetés.

A HBLF-nél az esélyegyenlőség megteremtésén dolgoznak

„Esélyegyenlőségi szempontból Magyarország sajnos komoly lemaradással küzd. Fejvadászként jól látom, hogy a nők és a férfiak munkaerőpiaci helyzete között még mindig hatalmas a különbség: a férfiak tényleg sokkal többet keresnek ugyanabban a pozícióban, mint a nők. De folyamatos hátrányos megkülönböztetés éri a romákat és rengeteg tennivaló lenne a szexuális orientációk elfogadásával kapcsolatban is. Nagyon sok dolgunk van. Azért vállaltam el 2021-ben a Sokszínűségi Karta irányítását, mert valódi változást szeretnék elérni a kérdésben, abban hiszek, hogy nemtől, kortól, származástól, nemzetiségtől, szexuális orientációtól, egészségügyi akadályoztatottságtól, vallási hovatartozástól függetlenül kell érvényesülnie az egyenlő bánásmód elvének. Azért dolgozom, hogy a tehetségen és a teljesítményen kívül semmi más ne számítson” – hangsúlyozta, hozzátéve: szerencsére, már itthon is érezhető a változás szele, a magyar munkahelyek láthatóan egyre fontosabbnak érzik a témát.

„Nagy és ismert multinacionális cégek, kisebb vállalatok, bankok, alapítványok, egyetemek is vannak a Sokszínűségi Karta magyarországi aláírói között. Úgy látom, hogy aki csatlakozik, általában elkötelezett a téma iránt. A multik például nagyon komolyan veszik a diverzitás kérdését, náluk itthon is komoly programok futnak az esélyegyenlőség megteremtésére” – vélekedett. Kiemelte: idén májusban is megrendezik Magyarországon az Európai Sokszínűségi Hónapot, hogy még több vállalat figyelmét hívják fel a témára. Ebben a hónapban az Európai Bizottság arra kéri az európai szervezeteket, hogy álljanak ki a sokszínűség mellett és függetlenül attól, hogy aláírói-e a Kartának, tegyenek a diverzitásért.

Jön az Európai Sokszínűségi Hónap

„Az Európai Sokszínűségi Hónap miatt a május kiemelten fontos a HBLF életében. Mindig lelkesen készülünk, tavaly ráadásul fel is tettük magunkat a térképre, hiszen Magyarországnak sikerült a második legtöbb programot megszerveznie a hónap keretein belül. Eddig leginkább csak koordináltuk és összefogtuk az eseményeket, de idén először saját programot is szervezünk és szokott módon kiosztjuk a Sokszínűségi-díjat is, amire szintén nagyon büszkék vagyunk. Terveink szerint webinárok, programok, kerekasztal beszélgetések várnak az érdeklődőkre, de lesznek üzleti reggelik is, ahol a jó gyakorlatokat lehet megosztani” – sorolta Zsuzsa. Mint mondta, az idei sokszínűségi hónapnak célkitűzése az is, hogy a vállalatok elkezdjék mérni, miben fejlődtek, mit tudtak elérni, mióta tagjai a Kartának.

Úgy véli, az ilyen típusú mérések itthon még gyerekcipőben járnak. „Magyarországon sok cégnél megfigyelhető, hogy egy cég legfeljebb két-három területre összpontosít, ha esélyegyenlőségről van szó. Akad, ahol a roma foglalkoztatás témája fontos és van, ahol az idősebb korosztály integrálásában vagy a női munkaerő erősítésében érdekelt a vállalat. Ez nem baj, de a Karta feladata az, hogy minden érintett csoportra figyeljen” - hangsúlyozta.  Tájékoztatása szerint a HBLF hamarosan indít egy képzést is, amelyben meg lehet tanulni, hogy milyen feladatokkal jár a sokszínűség megteremtése, és azok a vállalatok, amelyek ezt elvégzik, megkapják majd a Diversity Champion címet.

A sokszínűség az iskolapadban kezdődik

Zsuzsa úgy gondolja az, hogy fontos-e a sokszínűség, alapvetően a cégkultúra része. Nem függ attól, hogy kicsi vagy nagy cégről beszélünk, ahogy attól sem, hogy fővárosi vagy vidéki vállalatról van-e szó. „Ha a felsővezető befogadó, akkor ilyen lesz a cég is, de legalábbis elindul ebbe az irányba. A fenntarthatóságnak fontos része a sokszínű cégkultúra, ráadásul kutatások támasztják alá, hogy az üzleti eredmények is jobbak a befogadó vállalatoknál. Azt tapasztaljuk, hogy sok cég került közelebb a kérdéshez azóta, amióta komoly munkaerőhiánnyal kell számolni. A szükség sokakat tett nyitottabbá, de még sok munka áll előttünk. Ahhoz, hogy a sokszínűség alapvetés legyen, a társadalmi szemléletformálás is elengedhetetlen, már az iskolában egyetemeken beszélni kell a témáról. A HBLF-nek  az oktatási munkacsoportja is besegít  abban hogy egyre több egyetemet érjünk el, én magam is tartok előadásokat, és más sokszínűségi szakértőket is összekapcsolunk az intézményekkel, hogy minél többen halljanak a témáról, hiszen képzéssel, tanítással és tapasztalatszerzéssel lehet a legnagyobb változásokat elérni” – hangsúlyozta.

Zsuzsa társadalmi munkában végzi feladatait a HBLF-nél, mindeközben a Jobsgarden ügyvezetője, ahol egyebek mellett felsővezetői fejlesztést végez és outplacement projekteket visz. A sokszínűséget pedig stratégiai fontosságúnak tartja a Jobsgarden életében is.