Do we speak English?
Az Education First angoltudást összehasonlító nemzetközi felmérésében Magyarország idén is a 17. helyet szerezte meg. A közzétett kutatási jelentés azért is különösen érdekes, mert sajnálatosan kevés adattal rendelkezünk a magyarok nyelvtudásáról.
A svájci székhelyű oktatási szervezet English Proficiency Index címet viselő kutatási jelentéséből is látszik, sok még a teendő a munkaerőpiacon aktív korosztályok nyelvtudásának javítása és megtartása terén, ráadásul ebben a vizsgálatban a szóbeli készségeket nem is mérték.
A hivatalos magyar statiszitkák nem mérik, csak saját önbevallás alapján tartják számon a nyelvtudással rendelkező magyarokat. A legfrissebb, 2022-es adatok a népszámlálás eredményeit mutatják:
Ebből egyértelmű, hogy hazánkban a leggyakoribb "beszélt" idegen nyelv az angol. A népszámlálási adatokból az is kiderült, hogy bár a lakosság valamivel több mint fele még saját bevallása szerint sem beszél idegen nyelveket, de az angol nyelvismerettel rendelkező magyarok száma 2011 óta jelentősen, másfélszeresére nőtt, leginkább a 40-49 éves korosztályokban. Azt is közzétették, hogy angolul beszélők java az aktív munkavállalói korosztályok derékhadából, a 20-49 évesek közül került ki.
Hasonló eredményeket mutatnak az Education First English Proficiency Indexének magyarországi adatai is: a legerősebb nyelvi készségekkel a 26-30 éves korosztály rendelkezik, a 2016-os eredményekhez képest a legnagyobb fejlődést pedig hagyományosan a 30-as, 40 os korosztály tudta felmutatni.
Bár a grafikonok a legtöbb korosztályban mutatnak némi visszaesést az elmúlt években, egy dolog egyértelműen kiderül: a magyarok írásban mérhető angoltudása a vizsgált 116 ország felső középmezőnyében található a 17. hellyel, azonban EU országok között ez már csak a középmezőnybeli pozíciónak bizonyult elegendőnek.
Természetesen nem gondoljuk, hogy egy ilyen felmérés tökéletesen reprezentatív és megbízhatóan pontos adatokat közöl, azonban a fenti grafikonokat és a teljes kutatási jelentést elnézve egyértelmű: bőven van még teendőnk felnőttképzéssel foglalkozó szakemberekként. Az aktív munkavállalói korosztályok nyelvismerete ugyanis közvetlen relációt mutat az adott országok termelékenységével, versenyképességével, fejlettségével és az innovációs képességeivel is, és sok érv szól amellett, hogy ez vállalati szinten is igaz.
Ahogy korábbi cikkünkben fogalmaztunk, a vállalati nyelvi képzések gyorsan megtérülő befektetések, egyszerre több területen is erősítik a szervezetet és a munkavállalói elégedettséget egyaránt. A jó hírünk az, hogy a vállalati képzési programokba könnyedén beilleszthetők minden korosztály számára motiváló és tanulási élményt adó nyelvi képzések.
A vállalati képzési szakemberek dolga csak annyi, hogy kiválasszák a szervezet számára leginkább megfelelő képzési formát. A nyelvtanfolyami órák mellett választhatók nyelvi készségeket és a hatékony munkavégzést egyaránt támogató intenzív, egy-két napos nyelvi készségfejlesztő tréningek és az önálló tanulást támogató e-learning platformok egyaránt jó megoldás lehet a szervezeti szintű nyelvtudás fejlesztésére.