Felnőttképzés? Vagy mégsem?
Mit jelent az új felnőttképzési törvény a vállalatok számára?
Hallottuk már hírét egy ideje, hogy új felnőttképzési törvény van születőben, mégis a hatálybalépés és a megvalósítás sokunkat hozott nehéz helyzetbe. Az új felnőttképzési törvényt így is kell keresni a neten, hogy „új felnőttképzési” törvény, mivel új számot nem kapott. A régi felnőttképzési törvény száma él továbbra is (2013. évi LXXVII. törvény) is, ami tartalmilag viszont teljesen átalakult. Van ugyan egy hosszas átmeneti időszak, de ezt leginkább a szakmai és OKJ-s képzések kifuttatása miatt volt célszerű meghagyni.
A vállalati belső képzések, nyelvi képzések, készségfejlesztő tréningek esetén 2020. szeptembertől ripsz-ropsz máris az új törvény lépett hatályba. A legnagyobb változást az jelenti, hogy ezentúl nem önkéntes, hogy valaki magára nézve kötelezőnek tekinti-e törvényt, hanem, aki felnőttképzéssel foglalkozik, annak bizony be kell regisztrálnia a felnőttképzés alá és be kell tartani annak szabályozását. Igen, tudjuk, napvilágot látott egy kivételek listája, vagyis egy minisztériumi értelmezés arról, hogy ki (mi) nem tartozik mégsem a felnőttképzés alá. De miért olyan fontos ez?
Azért boncolgattuk olyan sokat ezt a kérdést, mert az új felnőttképzési törvény alapján, a felnőttképzési adatszolgáltatás rendszerbe (röviden csak FAR) mindenkinek be kell jelentenie magát, aki ilyen jellegű tevékenységet végez. Ez egyfelől érthető, jó lenne, ha lehetne látni országosan azt, hogy milyen mértékű az országban a felnőttképzési tevékenység, hány tanár, képző van stb…A gyakorlatban viszont az történt, hogy nemcsak a képzőket érinti a törvény, de gyakorlatilag valamennyi gazdasági szereplőt. A képzőkön kívül a FAR rendszerbe kellett regisztrálni az országban az összes olyan vállalatnak, akinek van belső képzése. De hát kinek nincs belső képzése? A törvény szerint még egy tűzvédelmi oktatás miatt is regisztrálni kellett, elég nagy káosz és leterheltség keletkezett a FAR adminisztrációban.
Ez a cikk egy örömérzés miatt lát napvilágot, máris megjelent a felnőttképzési törvény módosítása.
Kikerültek a törvény hatálya alól a munka- és tűzvédelmi oktatások, ill. a vallási tevékenység folytatásával összefüggésben szervezett oktatások, képzések. Ez sokak számára nagy könnyebbséget jelent.
A FAR rendszerbe való bejelentkezés és a bejelentési szám megszerzése egyébkén nem bonyolult. Az azzal járó izgalom, hogy átfut-e időben a bejelentési procedura, ill. a kapcsolódó képzési regisztrációk, személyes adatok kezelése váltotta ki a kapkodást és a negatív érzést.
Na, igen, a személyes adatok. Ez a másik kiemelt téma egy vállalat életében, ahol 2018. óta mindenki szigorú GDPR szerint kezeli a munkavállalói adatait, a személyes adatok tárolásának idejét, módját. Hát kérem szépen, most bármely vállalati képzés megtartása esetén, el kell kérni és nyilvántartani, 8 évig (!), nemcsak a személyazonosítási adatokat, de az adószámot, TAJ számot, külföldiek tartózkodási engedélyének számát és okát………. Képzőként találkoztunk hideggel és meleggel is, hogy miért kérdezünk ennyire részletes és személyes információkat, miközben a világ afelé tart, hogy a személyiségi jogok egyre erősebbek, az adatvédelem egyre kiélezettebb. A legtöbben megadták persze, amit kértünk, de volt, aki azért nem járt végül angolra, mert nem akarta megadni az adatait.
Itt az újabb jó hír! Egy újabb módosítás a törvényben - mi nagyon boldogak lettünk emiatt:)
Kikerült a bekérendő adatok közül: a „nem”, az állampolgárság, a lakcím, a levelezési cím, a telefonszám, a TAJ szám és az adóazonosító jel. (Most már csak ezeket kell nyilvántartani: természetes személyazonosító adatok, email cím, legmagasabb iskolai végzettség.) Így azért mindjárt más.
Az adatok bejelentésének időpontja belső képzés esetén - azaz a vállalatok részére -: annak a negyedévnek az utolsó napjáig kell az adatszolgáltatásnak eleget tenni, amelyikbe a belső képzés befejezésének időpontja esik - egyébként a képzés megkezdést követő 3. munkanapig, amely szabály az adatváltozásra is vonatkozik, de ebben nincs változás-.
Visszakanyarodva a kivételek listájához, mi nem tartozik a felnőttképzési törvény hatálya alá? Azt mindenki érti, hogy nem számít felnőttképzésnek és nem vonatkoznak rá ezek az adminisztrációs kötelezettségek a workshopra, bemutatókra, konferenciákra, hobbi körökre, online videótárra vagy ismertető anyagokra. Mi a helyzet a korrepetálással, coachinggal, fejlesztő órával? Ezekhez a tevékenységekhez annyi volt a meghatározás, hogy akkor nem tartozik a felnőttképzés alá, ha a képzés „nem szervezett” és „nem célirányos”. A nem célirányost még meg lehet oldani, de a nem szervezett az mit jelenthet? Azt a választ kaptuk – szakmai egyeztetések sora után-, hogy az leginkább azt jelenti, hogy nem ismert a résztvevők köre. Ezt figyelembe véve, azt a konklúziót vonhatjuk le, hogy a vállalati képzéseknél a coaching a felnőttképzési törvény alá tartozik. Ellenőrizni is érdemes, hogy a coachunk, trénerünk bejelentkezett-e a felnőttképzési törvény alá. Ez őket kritikusan érinti, mert eddig nem volt ilyen elvárás feléjük. Még jobb, ha egy megbízható képző nyelvtanárait, coachait, trénereit választjuk a vállalati képzéseinkhez. Úgy biztosan nem lesz gond egy esetleges ellenőrzésnél vagy az elszámolásnál.
Jászberényi-Király Szilvia
felnőttképzési szakértő
Juventus Language Group