Ne féljenek a robotoktól a havi 500 ezret keresők

Érdekes olvasmány a tekintélyes McKinsey tanácsadócég néhány héttel ezelőtt megjelent tanulmánya, amely a jövő magyar álláspiacával foglalkozik. Azon belül is kiemelten az automatizáció hatásával. "Az emberi munkaerő gépi kivá

Érdekes olvasmány a tekintélyes McKinsey tanácsadócég néhány héttel ezelőtt megjelent tanulmánya, amely a jövő magyar álláspiacával foglalkozik. Azon belül is kiemelten az automatizáció hatásával. "Az emberi munkaerő gépi kiváltása megoldja a munkaerőhiányt és javítja a termelékenységet" - ez a végső konklúzió, de ne szaladjunk ennyire előre. Végre egy olyan összeállítás, amely konkrét számokat és számításokat tartalmaz. És ami feladja a leckét a hazai közoktatásnak...

Számomra az első meglepő megállapítás: a munkanap felében akár gép is tudné helyettesíteni az embert. Egészen pontosan Magyarországon a munkaórák 49 százalékát lehetne automatizálni a már létező technológiák felhasználásával, ami mintegy 2,2 millió ember munkájának felel meg. Az átlagos forgatókönyv szerint azoban 2030-ig a jelenlegi munkaóraszámnak csupán 24 százalékát váltják ki robotok.

Imigyen folytatja a McKinsey: a magyarországi munkahelyek mintegy 60 százaléka rendelkezik legalább 30 százalékos technikai automatizálási potenciállal, míg a foglalkozásoknak csak kevesebb mint 3 százalékát lehetne teljes körűen automatizálni. Gépesíteni az ismétlődő és jól kiszámítható feladatokat lehet leginkább. Például jelenleg a munkaidő jelentős részét töltik a szellemi munkát végzők adminisztratív, adatgyűjtéssel, -feldolgozással kapcsolatos munkákkal. A fenti tevékenységekre fordított idő több mint 65 százalékát lehet automatizálni, ami 39,3 milliárd dollár bérmegtakarításnak felel meg.

A leginkább érintett szektorok

Ez a folyamat leginkább a gyáripart, a kereskedelmet és a szállítást fogja érinteni. A nagy- és kiskereskedelemben mind az ügyfélkapcsolati, mind a raktári tevékenységek automatizálhatók, például az alkalmazásalapú logisztika vagy az önkiszolgáló pénztári rendszerek használatával.

A McKinsey számításai szerint a termelésben a tevékenységek 82, az ügyviteli támogatásban (asszisztensek) 67, az ételkészítésben 59 százaléka kiváltható gépekkel. Ezzel szemben az egészségügyben csak 36, a vezetőknél 25, az tanároknál 15, míg a jogászoknál 12 százalék. (Alább szakterületenként - világoskékkel az automatizálható tevékenységek aránya)

Eltűnnek az unalmas munkafolyamatok

Mi ennek a következménye? Az optimisták azt mondják, hogy az automatizálás mentesíti az embereket a monoton feladatok elvégzése alól. Ezzel megnyílhat az út, hogy nagyobb hozzáadott értékű tevékenységekre összpontosítsanak, amelyek olyan alapvető emberi készségeket igényelnek, mint a kreatív gondolkodás, a bonyolult problémák megoldása vagy a szociális készségek.

A havi félmilliót keresők nincsenek veszélyben

Amit eddig számosítva nem láttam: A McKinsey szerint Magyarországon a havi bruttó 320 ezer forintnál (a tanulmányban: 1 143 dollár) kevesebbet kereső dolgozók vannak leginkább kitéve a gépek uralmának, mivel náluk a jelenlegi munkaóraszám 50-60 százalékát becsüljik automatizálhatónak. Ugyanakkor azokról a munkavállalókról, akik havi bruttó 470 ezer forintnál (1 477 dollár) többet keresnek, általánosságban elmondható, hogy olyan munkát végeznek, amelynek automatizálási potenciálja 30 százaléknál kisebb.

Azokban az állásokban, ahol elegendő az általános vagy középiskolai végzettség, az automatizálási potenciál 56-64%, míg az egyetemi diplomát igénylőknél 19-23%. Ettől függetlenül a felsőoktatásban jelenleg tanított számos készség, így például az adatgyűjtés és -feldolgozás is automatizálható.

A budapesti munkavállalók valószínűleg kevésbé fogják érzékelni a robotizáció bevezetésének hatását, mivel ebben a régióban kevesebb az autógyár, és több olyan intézmény van, amely szakmai, tudományos és technikai szolgáltatásokkal, közszolgáltatásokkal, pénzügyi tevékenységekkel és biztosítással foglalkozik.

Nagyobb verseny a jól fizető állásokért

A taácsadócég szerint a jól fizető állások iránti verseny élesedhet, ennek során a magasan képzett munkavállalók egyre több időt töltenek értéknövelt tevékenységekkel, és ezáltal tovább bővítik készségeiket. Ezzel szemben a kevésbé piacképes készségekkel rendelkezők ördögi körbe kerülhetnek a kevesebb munka- és képzési lehetőség miatt, ami tovább csökkenti az esélyüket arra, hogy pénzre váltható képességeket szerezzenek.

Felkészült erre a magyar közoktatás?

Miként lehet minderre felkészülni? A gyerekeknek már az általános iskolától kezdve tanulniuk kellene olyan készségeket, mint a programozás, az informatika, adatelemzés és egyéb digitális képességek, melyek segítségével hatékonyan tudnak kommunikálni a gépekkel.

Hangsúlyosabban kell foglalkozni a puha készségek (alkalmazkodási, kreatív, döntéshozatali, empátiás és érvelési) fejlesztésével.

Nekem a végére csupán két kérdésem maradt:

-Ki fogja a mai 25-30 éves betanított vagy az automatizációnak leginkább kitett munkákat végzőket felkészíteni a jövő kihívásaira? Hogy nekik 10-15 év múlva is legyen egzisztenciájuk...

-Alkalmas a magyar közoktatás arra, hogy az általános iskolásokkal megszerettesse és megismertesse a későbbi érvényesüléshez elengedhetetlen digitális és soft skilleket?