Mit üzen a Petry-ügy munkaadónak és munkavállalónak?

Nagyot ment a hír és még napokig beszélnek majd róla. Kedden azonnali hatállyal kirúgta Petry Zsoltot a berlini Hertha BSC futballklub. Azért, mert a magyar kapusedző társadalmi kérdésekben - bevándorlás, szivárványcsaládok - elmondta a véleményét. Ami történetesen nem egyezett a klub értékeivel. Petry Zsolt hülyeséget csinált és az állásával fizetett mondataiért. Mit lehet ebből tanulni?

Nézzük, mit is mondott Petry Zsolt (idézet a Magyar Nemzetnek adott interjúból):

"Gulácsi Péternek a szivárványcsaládokról alkotott liberális véleményével a magyar társadalom többsége nem ért egyet"....

"Nem is értem, hogy Európa hogyan képes morálisan ilyen mélyre süllyedni, mint ahol most van. A bevándorlás-politika nálam az erkölcsi leépülés megnyilvánulása. Olyan nemzeti értékek mentén folytassuk az életünket Európában, amelyeket hosszú évek alatt megtanultunk. Európa keresztény földrész, én nem szívesen nézem végig azt az erkölcsi leépülést, ami végigsöpör a kontinensen. A liberálisok felnagyítják az ellenvéleményeket: ha te nem tartod jónak a migrációt, mert rettentő sok bűnöző lepte el Európát, akkor máris rád sütik, hogy rasszista vagy. Ez nem engedhető meg, a másik ember véleményét ritkábban tolerálják, főleg akkor, ha az illető konzervatív álláspontot képvisel."

Egy kis személyes történet

Valamennyire ismerem Berlint és a Herthát is. 1999-ben fél évet ösztöndíjasként a városban töltöttem, rendszeresen kijártam a Hertha meccseire, sőt sportújságíróként még interjúkat is készítettem a klub játékosaival (az akkor szárnyait bontogató Dárdai Pállal is) és menedzserével, Dieter Hoenessel. Azóta csak a távolból figyelem a német futballközeget, naponta olvasom a német sajtót és néhány évente ellátogatok Berlinbe, mert az egyik kedvenc városom.

Hogy miért kezdem innen a Petry-ügy elemzését? Mert személyesen láttam már akkoriban, milyen fontos a szerepe a futballkluboknak a német közéletben és a társadalmi integrációban. Németországban a Bundesliga tízmilliókat megmozgató megaesemény, hihetetlen nagy a közvélemény figyelme és érdeklődése a bajnokság iránt. A csapatokban pedig egyre több a török, az afrikai gyökerű, már Németországban született játékos. Az első nem fehér bőrű játékos 2002 körül lépett pályára a német válogatottban (Asamoah), mostanra a keret jó része külföldi hátterű. 

A sportklubok így többek, mint klasszikus munkaadók: különösen fontos értékek számukra a sokszínűség és a befogadás. És ezek nem üres frázisok - mint néhány cégnél, amely aláír ilyen-olyan chartákat, aztán a vállalati mindennapokban a nyomát sem mutatja - hanem tényleg láthatóak és a mindennapok részei. A kluboknak pedig nem csupán a játékosnevelésben, hanem a szurkolói kultúra alakításában is nagy a felelősségük.  

Petry Zsolt egy ilyen cég, közeg alkalmazottja és a nagy nyilvánosság előtt a Hertha BSC kapusedzőjeként beszélt. Ugyan magánvéleményt fogalmazott meg, ám ezt nehéz a munkaadótól leválasztani. Főleg, ha a német média felkapja, és a szalagcímekben már nem "Torwarttrainer Zsolt Petry" (Petry Zsolt kapusedző), hanem "Herthas Torwarttrainer" (a Hertha kapusedzője). Csak egy példa a mértékadó Die Welt napilapból: Herthas Torwarttrainer nach homophoben Aussagen in der Kritik - A Hertha kapusedzőjét bírálják homofób kijelentései miatt.

Nem ismerem a klub belső szabályzatát, de sok cég kifejezetten tiltja, hogy alkalmazottja a vállalatot képviselve a nyilvánosság előtt a cég értékeivel ellentétes véleményt fogalmazzon meg. Nem lennék meglepve, ha ez a Herthánál is így lenne.

Ráadásul a német mainstream politika és közvélemény inger- és toleranciaszintje a migráció és a sokszínűség kérdésében jóval alacsonyabb, mint a magyaré. Ami nálunk belefér, az ott már nem. És a globális világban már nem lehet csak a magyar médiának nyilatkozni.

Sajnálom Petry Zsoltot. Meggondolatlan volt. Bármit is gondol a világról, az nagyon rossz, ha magánvéleménye kimondása miatt veszíti el az állását. A klub döntése viszont a német futballterepet ismerve borítékolható volt.

Mi ebből a tanulság Magyarországon?

Munkaadóként érdemes belső szabályzatban az elvárt viselkedési normákat lefektetni és legalább olyan fontos ezt közölni a munkavállalókkal írásban és szóban már a belépéskor. 

Munkavállalóként pedig legyünk óvatosak. Ha a cég színeiben lépünk fel nyilvános eseményen, maradjunk a kaptafánál, azaz csak saját szakterületünkről beszéljünk. Ha pedig olyan cégnél dolgozunk, amely a sajátunkéval ellentétes társadalmi értékeket támogat, és ez bennünket zavar, akkor keressünk más munkahelyet.