Ők a cégek új zsoldosai: így építs freelancerekre

Az Egyesült Államokban rohamléptekkel terjed. Nálunk is megindult valami, egyelőre kicsiben és elsősorban Budapesten. A digitális szabadúszók tábora azonban duzzad, az ebben rejlő potenciált az élelmes cégek már kihasználják A freel

Az Egyesült Államokban rohamléptekkel terjed. Nálunk is megindult valami, egyelőre kicsiben és elsősorban Budapesten. A digitális szabadúszók tábora azonban duzzad, az ebben rejlő potenciált az élelmes cégek már kihasználják A freelancerek előnyei és a cégek aggodalmai egy most indult akció apropóján.

Csütörtökön délelőtt egy beszélgetésen vettem részt a pesti Muse közösségi irodában. A work.buzz által útnak indított “Az Év szabadúszója” pályázat kapcsán tárgyaltuk ki a cég vezetőivel a globális munkaerőpiaci trenddé váló szabadúszó jelenséget.

Ki is az a freelancer? Már a tárgy definiálásánál megakad az ember, ugyanis pontos, mindenki számára elfogadható szókapcsolat nincs. Egyéni vállalkozó? Szabadúszó? Szellemi szabadfoglalkozású? Független szakértő? Freelancer? Independent professional?… Csak úgy záporoznak a magyar és az angol kifejezések. Számomra a freelancer a szellemi tőkéjét szolgáltatásként nyújtó, több ügyfélnek vállalkozási alapon és ezáltal kötetlen munkaidőben dolgozó munkavállaló. Nálam ő fehérgalléros, a fodrászt és a mezőgazdasági őstermelőt nem ebbe a kategóriába sorolom.

Terjed ez a munkaforma Kétségtelen tény, hogy ez a munkaforma - főleg a technológiai fejlődésnek köszönhetően - terjedőben. Erre épülnek például a co-working irodák, melyek a freelancerek és az induló startup cégek közösségi terei. Ezekbe belépve és az ott dolgozókkal beszélgetve egy teljesen más világ tárul a hagyományos munkaformákhoz szokott emberek elé. Találkoztam már amerikai könyvelőirodáját Budapestről irányító vállalkozóval, ausztrál weboldalakra online tanácsot adó szakértővel, a világot járó és skype-on oktató nyelvtanárral, és még sokáig sorolhatnám.

Ez inkább saját tapasztalat: a HR-rel kapcsolatos területeken is törnek előre a szabadúszók. Nagyot nőtt az utóbbi évtizedben a coachok, a trénerek, a fejvadászok, a szervezetfejlesztési szakemberek száma, akik nem ritkán laza szövetségeket kötnek egymással, hogy még nagyobb portfóliót tudjanak lefedni egy-egy nagyobb cég tenderén.

Mi a freelancer előnye egy megbízó cég számára? - Olcsóbb, hiszen csak szolgáltatási díjat kell fizetni, ezen kívül semmilyen fizetési kötelezettsége nem terheli (se táppénz, se fizetett szabadság). A megbízó csak a kiadott és a megfelelő minőségben elvégzett feladat teljesítése esetén fizet. - A munkaviszonynál könnyebben meg tudja szüntetni az együttműködést (például nincs végkielégítés) - Jó ajánlás esetén kiváló minőséget kap gyorsan - Nincs képzési-fejlesztési költség.

Ennek ellenére úgy látom, hogy a szabadúszók tömeges alkalmazása egyelőre gyermekcipőben jár Magyarországon megbízói szempontból és elsősorban Budapestre koncentrálódik.

Ezen belül is inkább a kisebb, innovatív cégek hajlanak erre. Ezek már csak azért is, mert főállású HR-est, marketingest, kommunikációs vezetőt - nem tudnának megfizetni és többnyire napi 8 órás munkát sem tudnának adni nekik.

A rugalmasság felé mozdulnak a cégek, egyelőre alkalmazotti szinten A közép- és nagyvállalatok zöme viszont még mindig alkalmazottakban gondolkodik. Érzik ugyan a másik oldal igényét a nagyobb szabadságra. Ezt azonban alkalmazotti státuszon belül kezelik: például rugalmas munkaidővel, heti egy-kétszeri otthoni munkavégzéssel, amivel az irodai tér is csökkenthető. Ha külsős segítséget vonnak be, akkor pedig nagyobb, ismertebb szolgáltatókat bíznak meg a munkával.

Miért ódzkodnak a cégek az egyéni szabadúszóktól? - A vezetők akkor érzik magukat biztonságban, ha látják a dolgozót, ha szóban azonnal tudják utasítani, ha egy-egy váratlan helyzetre azonnal van bevethető emberük. Az online felhőben megforduló szabadúszóval nehezebb a prompt kapcsolattartás - Az egységes cégkultúra, a csoportkohézió, a közös értékek mentén egy irányba húzás alkalmazottként megy inkább. - A bizalmas információk megosztásától való félelem, főleg egy erős versenyhelyzetnek kitett cégnél. - Nincsenek bejáratott utak a freelancerek keresésére, megbízására. Kockázatos belevágni, el kell adni a felsővezetés felé. Ha beszállítót kell keresni, akkor kisebb kockázatnak érzik nemzetközileg ismert, nagy cégnek adni egy-egy kisebb munkát is.

Így használja a szabadúszó újságírókat Minden aggodalom ellenére úgy gondolom, hogy az alternatív munkaformákban gondolkodás a cégvezetők számára a jövőben elkerülhetetlen lesz. Részint a munkaerőhiány, részint a hatékonyságnövelés miatt. Persze minden cégnél kell egy belső, alkalmazotti mag, amely a motorja a fejlesztésnek és válasz a fenti félelmekre. Emellé azonban érdemes egy laza szabadúszó közösség szervezését elkezdeni konkrét feladatok mentén. Példák már akadnak erre. Egy kommunikációs vezetőként dolgozó egykori kollégám például freelancer újságírókból szervezett a cég számára content gyártó közösséget. Időnként összejönnek, a cég elmondja az igényeit, a sajtósok bedobják az ötleteiket és már indulhat is a videós, szöveges, képes tartalomgyártás. Ennek persze az az alapja, hogy a cég megtalálja, megismerje a hozzá passzoló freelancereket. Úgy látom, hogy erre még mindig a személyes ajánlások működnek leginkább, emellett persze hasznos a LinkedIn és a freelencerek megismerését segíti a poszt elején említett work.buzz.

A német jövőkutató véleménye Hogy ne csak a saját gondolataim álljanak itt, visszakerestem egy korábbi interjúmat, amelyet 2016 nyarán készítettem Sven Gábor Jánszky - magyar gyökerekkel rendelkező - neves német jövőkutatóval (ez is szakmává nőtte ki magát...). Egyik kérdésem a munka jövőjére vonatkozott, ő ezt prognosztizálta 2025-re: "Németországban a demográfiai folyamatok miatt 6,5 millióval kevesebb alkalmazott lesz az előrejelzések szerint. Ez azt jelenti, hogy a jól képzett munkaerő válogathat az állások között. Lesz egy réteg, amely projektalapon szerződik, határozott időre, aztán a feladat végeztével új céghez szegődik új programra. Az ilyen emberek főleg nagyvárosokban élnek, magasan képzettek, a munkában kihívást, alkotást keresnek és mobilisak. Lesznek olyan cégek, amelyek csak rájuk alapoznak, és projektalapon működnek minimális állandó személyzettel.

A cégek másik része – főleg kisvárosokban – nem tudja elérni ezeket a projektmunkásokat. Az ő stratégiájuk az állandó csapatra épül, dolgozóikat pedig nem fizetéssel, hanem a családtagokat is célzó pluszjuttatásokkal próbálja megtartani. Például céges óvodával, iskolával, a dolgozó párjának elhelyezésével vagy a nagyszülők támogatásával. Az utóbbi cégtípus a „caring company” (gondoskodó vállalat), amely nem szociális érzékenységből segíti a dolgozót, hanem anyagi megfontolásból. A pótlás és a termeléskiesés sokkal többe kerülne, mint a megtartásra költött pénz. Ilyen caring companyk egyébként már most is léteznek, de a munkaerőhiány erősödésével a modell terjedni fog, az eszköztár pedig bővül" - nyilatkozta nekem 2016 júniusában Sven Gábor Jánszky.

A freelancer téma annyira bőséges, hogy írok egy második részt, amely a szabadúszóvá válásról és az ehhez szükséges skillekről írok. A work.buzz pályázatán egyébként az Év digitális szabadúszójára lehet szavazni, és külön kategóriákban - például kismama - is hirdetnek nyertest. Az oldal a freelancerek bemutatkozását segíti különféle eszközökkel.

Karácsony Zoltán