Szép új világ munkatársaid motiválásában
Új trend van kibontakozóban a munkatársak motiválásában, legalábbis az USA-ban, itthon még csak szerényen bimbózik: a Gamification, magyarul "játékosítás". Ennek legfőbb oka, hogy az USA-ban a munkavállalók 70%-a elégedetlen a munk
Új trend van kibontakozóban a munkatársak motiválásában, legalábbis az USA-ban, itthon még csak szerényen bimbózik: a Gamification, magyarul "játékosítás". Ennek legfőbb oka, hogy az USA-ban a munkavállalók 70%-a elégedetlen a munkájával (a Gallup felmérése alapján), és ez egyre nagyobb fejtörést okoz a vállalatvezetőknek. Sokan a Gamification-ben látják a megmentőt, amelyről nemrég Párizsban rendeztek egy komoly konferenciát "Gamification in HR Summit" címmel.
Amennyiben a Gamification-ról szeretnél többet megtudni, olvasd el a Computerworld cikkét, de ha már ismersz, akkor tudod, hogy mint minden divatról, erről is megvan a különvéleményem. Hiába, kellő tapasztalattal a hátam mögött már nem tudok felhőtlenül örülni minden új szakmai "hype"-nak. Főleg akkor nem, amikor valaminek a tünetét akarják vele kezelni, és nem a problémát magát. Így van ez a Gamification esetében is, ami egyébként egy nagyon jó eszköz, ha arra és úgy használják, amire való…
Először nézzük meg, hogy mire nem való, és miért van az USA-beli (megsúgom, a magyaroknak is) vállalkozásoknak és vállalatoknak olyan sok gondja munkatársaik motiválásával? Fontos még tudni, hogy legfőképpen a 30 év alatti munkavállalók, az Y-generáció motiválásával van olyan sok gondja a vállalatoknak és jó kérdés, hogy vajon miért?
Más az értékrendjük, mint a ma 40-es, 50-es generációnak
Ők már nem abban gondolkodnak, hogy ledolgozzák az életüket egy munkahelyen, és ha kell, feláldozva a magánéletüket szolgálják a vállalatot, továbbá a havi fixért és a biztos munkahelyért cserébe nem vesznek tudomást egy csomó dologról. Nem, nekik fontos a munka-magánélet egyensúlya, a környezettudatosság és még rengeteg olyan dolog, amivel a korábbi generációk nem foglalkoztak, de ami a legnagyobb különbség, hogy ők már nem az anyagiakban keresik minden boldogságukat, nem a pénz a legfontosabb érték számukra.
És itt jön a csavar, mert ez abban is tetten érhető, hogy a vállalatok profitelvárásaira is tesznek nagy ívben, sőt, egyre ellenszenvesebb nekik, amikor egy vállalatnál csak a profit számít, ők meg csak droidok, akik ezt kiszolgálják!
És hát lássuk be, 2008 óta – főleg a multiknál – egyre jobban csak a profit számít, és ez bizony egyre jobban zavarja az Y-generációt. Ennek eredménye a megnövekedett fluktuáció, az egyre több nehezen betölthető munkakör, és az alacsony munkahatékonyság. Ez pedig sok vállalat, vállalkozás versenyképességének elvesztésével jár, szóval a probléma valós és húsba vágó.
Tényleg a "Játékosítás" a megoldás?
Na erre jönnek az innovatív szakemberek, és bemutatják a "Játékosítást", mint csodaszert. Lehet, hogy sokak figyelmét ideig-óráig eltereli a lényegről, különösen a jól kitalált vállalati játékok, de előbb-utóbb mindig szembesülni fog a munkavállaló, hogy az Isten a profit, és akkor annyi a "Játékosítás" minden pozitív hatásának. Arról nem is beszélve, ahogy a videó- és számítógépes játékok nagy része kudarc, és csak kevés az igazán sikeres, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy a vállalati játékok mind bejönnek.
De ugyanez a sorsa minden olyan motiválási módszernek, amely a manipulációra épül, ahogy erről már korábban írtam.
Fontos, nem azt mondom, hogy ne használd, ha tudod a "Játékosítást", hanem azt, hogy ésszel, vagyis ne várj tőle egyből csodát. Mint minden használható motivációs eszköz, ez is csak akkor működik, ha már alapból jó a munkahelyi légkör. Ahogy rengeteg példa van rá, hogyan értek el pont ellenkező hatást a csapatépítő tréningek ott, ahol nem volt jó a munkahelyi légkör (pl. fúrás-faragás volt a dolgozók között, hiteltelen és inkorrekt vezetők voltak).
Mi legyen a profittal?
Lehet, hogy régimódi vagyok, de személy szerint az őszinteség, egyenesség híve. Vagyis, ha a céged célja kizárólag a profit, akkor ne akarjál mindenféle missziót behazudni az embereknek, vállald fel nyíltan a profitot, mint célt. Az őszinteség sokkal jobb, mint a mismásolás, mert hitelessé tesz, a vezetői tekintély alapja pedig a hitelesség, lásd erről is korábbi írásom!
Egy korrekt munkavállalónak bőven elég egy korrekt és hiteles vezető, ha viszont ez nincs meg, akkor jöhet bármilyen motiválós csodaszer, maximum ideig-óráig fog hatni a munkatársaidra. Sőt, ahogy korábban írtam, a motivációs céllal végzett csapatépítő tréningek és rendezvények éppen az ellenkező hatást érik el egy nem motivált munkatársi gárdában, még továbbá mélyítik a problémát.
Akkor most mi legyen a "Játékosítással"?
Ha a korrekt és hiteles vezető vagy, vagy ilyen vezetőid vannak, akkor azt mondom nyugodtan próbáld ki, de igazából nincs szükséged rá. Ha tudatosan építed a vállalati kultúrát, nemzetközi piacon akarsz versenyképes lenni és ezért csúcskategóriás megoldásokra vágysz, akkor a Gamification a most elérhető csúcstechnológia.
Ha azonban vezetői korrektség és hitelesség terén gondok vannak, akkor én a helyedben nem próbálkoznék vele, de más motivációs "csodamódszerrel" sem, mert könnyen visszaüt és egyenesen demotiválni fogja a munkatársi gárdát.
Az is másik kérdés, hogy szerintem inkább a marketingben, a munkáltatói márkaépítésben, a toborzásban és a képzésben (erre már van nemzetközi sikert elért magyar példa) lesz sikeres a "Játékosítás", nem pedig a demotivált munkahelyi légkör felturbózásában…
Egyébként nemrég jelent meg egy magyar szakkönyv is a "Játékosításról".