Ezt tedd pánik ellen: fókuszban a belső kommunikáció

Mondd el, mondd el újra, ismételd meg! Talán ezzel lehet a HR legfontosabb kommunikációs feladatát összegezni a koronavírus járvány jelen szakaszában. A vírus hazai megjelenésével a járvány a megelőzés fázisából az ún. védekezés fázisába került. És rögtön rengeteg kommunikációs feladatunk is lett, amelyek jelentőségét nem szabad lebecsülni.

2020.03.04-én este került nyilvánosságra, hogy két koronavírusos diák és velük élő hozzátartozóik kerültek a Szent László Kórházba.  A nemzetközi tapasztalatok már segíteni fognak abban, hogy ne riadalomként, hanem nyugodtabban vészeljék át a magyarok ezt az időszakot. Ennek ellenére fel kell készülni rá, hogy a munkatársak eltérő módon reagálnak a fenyegető helyzetre. Ahogy közelebb kerül a közvetlen (munka)környezetükhöz az új, ismeretlen kórokozó, megvan az esélye, hogy megjelenhet. a pánik, vagy pánikra jellemző szorongás.  A kommunikáció fontosságáról a Hogyan kommunikáljunk, ha cégünknél járványveszély lehetősége merül fel? című blogposztban már írtam egy hete. 

De pontosan mi is a pánik?

A  pánik kifejezést rémület jelentésben gyakran halljuk a köznyelvben: van pánikszoba, tőzsdepánik, kapuzárási pánik, pánikbetegség, don«t panic  nyelviskola, és sorolhatnám. A kríziskommunikációban és a katasztrófakommunikációban azonban sokkal körülhatároltabb, szakmaibb jelentéssel bír és semmiképpen ne próbáljuk meg a köznapi szavainkkal összemosni.

Amikor nekünk a munkahelyünkön kell kommunikálni a munkatársakkal, felelős vezetőként, akkor a feladatunk nemcsak az információk átadása. Az is, hogy a pánikhoz vezető elemi szorongást, belső nyugtalanságot, amennyire lehet, oldjuk! Ezért olyan jelentőségteljes a kommunikáció minden fenyegető helyzetben. 

A pánik jelenségével sokat foglalkoztak, magyar szakirodalmat is találunk, igaz, nem a legfrissebb források ezek. Dr. Barlai Róbert-Kovágó György Válság – (katasztrófa) kommunikáció című könyvéből idézve:

A pánik hirtelen támadó félelem, rémület, amely váratlan, ijesztő környezeti hatások, események következtében jön létre és működésképtelenséget idéz elő a lelki folyamatok összehangoltságában.”

Nagy segítséget adnak, és bátran ajánlom, hogy elmélyüljön a pánik hazai szakirodalmában minden kolléga. Most mégis a zsanai gázkitörésről készített dokumentumfilm egyik átélőjének szavait idézném (teljes film itt), mert úgy vélem, hogy rendkívül plasztikusan átadja azt, mit él meg az egyén katasztrófahelyzetben: 

“Elviselhetetlen zaj volt. Nem tudtunk aludni, nem tudtunk kijönni a házból, nem tudtuk a tévét nézni, annyira üvöltött a lángoló gáz. Semmit nem tudtunk csinálni, csak félni.” 

A megelőzéshez elsődleges feladatunk, hogy a munkatársak eltérő kommunikációs igényét kielégítsük. És itt az eltérő kifejezésen nagy hangsúly van. Mert lesz, aki már szinte unja az információtengert, amit rázúdítasz, de lesznek olyan kollégák, akiknek még ekkor is újra el kell ismételni a tudnivalókat. Ezért kimagasló jelentősége van az egyes kulcsinformációk ismétlésének. 

Pálcikaemberre leegyszerűsített utasítások 

Mondd el, mondd el újra, ismételd meg!  Nem tudom visszaadni a pszichológiai, lélektani tudományos hátterét egy posztban ennek a rendkívül egyszerű tanácsnak, de azt tapasztaltam munkám során, hogy működik. Nagyon fontos megértenünk, hogy az ismétlés és az információk minél egyszerűbb, szinte pálcikaemberre leegyszerűsített átadása a célszerű. Ha az üzenet összetett, akkor is le kell bontanunk nagyon egyszerű teendőkre. Inspirációt meríthetünk a WHO tájékoztató anyagaiból (például letölthető Moss kezet plakát). Ezek alkalmasak arra, hogy szinte egy pillanat alatt megértse az is, aki kevéssé képzett, vagy rengeteg más gondolata miatt, nem figyelmes. Konkrét listát ebben a blogcikkemben találsz: Koronavírus belső kommunikációs felkészültség ellenőrző lista. De nyilván, ha van pandémiás terved, akkor erre nem is lesz szükség. 

A munkatársaknak kiadott teendők pedig pánik ellen aranyat érnek. Nem véletlen, hogy a magyar központi kommunikációban annyiszor elhangzik, a mossunk kezet tanácsa, vagy az, hogy mennyi energiát fektetnek a felvásárlási láz oldására. Nekünk is ez a feladatunk a saját munkahelyünkön: világos utasítások mentén mondjuk meg a kollégáknak, mit tegyenek. Bár a legtöbbször az várják tőlünk, hogy kreativitásunkat csillogtassuk meg, de járványveszély esetén az egyszerűségnél nincsen jobb módszer az üzenetek célba juttatásához.