A hr-es vétkei: gyakori hiányosságok a kiválasztás során

A hr-esek, kiválasztással foglalkozó szakemberek sokszor szeretnek arról mesélni, hogy az álláskeresők milyen hibákat vétenek a jelentkezés során. Persze, ott a sok internetes oldal, tucatnyi tanáccsal, hogyan kell önéletrajzot írni,

A hr-esek, kiválasztással foglalkozó szakemberek sokszor szeretnek arról mesélni, hogy az álláskeresők milyen hibákat vétenek a jelentkezés során. Persze, ott a sok internetes oldal, tucatnyi tanáccsal, hogyan kell önéletrajzot írni, megjelenni, mit kell válaszolni a kérdésekre. Lássuk be, munkát keresni sem egyszerű, tapasztalat kell hozzá. Felmerül bennem a kérdés, hogy mégis hol és mikor sajátítjuk el az ehhez szükséges tudást, készségeket. A válasz: sehol, pedig ez is egy olyan dolog, amire bárkinek bárhol szüksége lehet. Nevezhetjük életvezetési készségnek is, ha úgy tetszik. Emlékszem, irodalom órán volt egy olyan feladatunk, hogy írjunk önéletrajzot, de nem vártam volna el Brigi nénitől, hogy értsen a kiválasztáshoz. Szóval, én elnéző tudok lenni a munkakeresőkkel, és inkább segítek pótolni a hiányosságokat.

Amikor hr-esként álláskereső voltam, engem különösen zavart, ha egy cég, ahova jelentkeztem, úgy működött, hogy az számomra kárt jelentett, legyen az erkölcsi vagy anyagi (igen, végül is egy munkanélkülinek alapjáraton minden anyagi kérdés). A leggyakrabban az fordult elő, hogy nem kaptam visszajelzést, és a kedvencem: amikor úgy utasítottak el egy sablon e-mailben, hogy másolatba volt téve az összes többi jelölt is.

Összegyűjtöttem azokat a hiányosságokat, hibákat céges oldalról, amelyekkel eddig találkoztam, és amelyek a munkakeresőket rosszul érinthetik. Ez a lista számomra is egy tükör arról, hogy mire kell figyelnem nap, mint nap a munkám során. Véletlenül 13 lett.

1. A hirdetési szöveg alig tartalmaz információt a feladatról vagy a cégről, de hosszan ecseteli az elvárásokat. Két mondattal elintézik, hogy mit ad a cég cserébe, viszont nagyon sokat kér. Ilyet könnyű találni.
2. Már a hirdetésben nyíltan diszkriminálják a jelentkezőket. Ehhez sem kell egy percnél több, de inkább azokra a munkaadókra jellemző, ahol nincs kiválasztási szakember, aki tisztában lenne a jogi vonatkozásokkal.
3. Nincs megadva kapcsolattartó, nincs kitől kérdezni a jelentkezés előtt, az e-mailre pedig nem válaszolnak.
4. Nincs visszajelzés arról, hogy egyáltalán megérkezett-e az elküldött jelentkezés, meddig várjon az ember válaszra.
5. A cég honlapján alig lehet megtalálni az álláshirdetést, sokat kell klikkelgetni.
6. Fél óránál tovább tart jelentkezni. Erre két emlékezetes példám is volt. Az egyik esetben, amikor egy asszisztensi munkára már másfél órája töltöttem az online űrlapot, és még csak azt sem tudtam, hol tartok, úgy döntöttem, feladom. (Nyílván azért volt erre szükség, hogy ne a hr-esnek kelljen bevinni az adatokat az adatbázisba.) A másik cégnél kértek önéletrajzot és motivációs levelet angolul és magyarul is. Erre se találtam racionális magyarázatot az időrabláson kívül, úgyhogy ide sem jelentkeztem.
7. A vállalati oldalon nem található információ a vállalati kultúráról, a szervezetről.
8. A jelentkezőnek nincs információja a kiválasztási folyamatról, hol tart, mi történik éppen, mire számíthat. Teljes bizonytalanságban tartják, és legrosszabb esetben választ sem kap.
9. A kommunikáció a jelentkezőkkel időben elnyúlik, rosszul időzített. Jellemzően lassúak a folyamatok, de a túl gyors kiválasztás sem eredményes, például, ha a jelöltnek nincs ideje gondolkodni a kapott ajánlatról.
10. A válaszok, akár írásban, akár szóban, sablonosak, személytelenek.
11. Az interjúztató felkészületlen, nem megfelelő a hozzáállása. A menedzserek számára az interjúztatás sokszor nyűg, és sajnos, gyakran nem is értenek hozzá, hiszen nem ez a szakmájuk. Ettől még persze tőlük is elvárható, hogy emberi módon viselkedjenek, tiszteljék a jelöltet, például időben érkezzenek.
12. Sok kör és teszt után az elutasítás néhány mondatra korlátozott e-mailben jön. Persze, arra nincs erőforrás, hogy mindenki személyre szabott elutasító levelet kapjon, de ha egyszer a jelentkező rákérdez, illik válaszolni, és megindokolni. Többször előfordult velem, hogy utolsó kör után sem kaptam indoklást, és arra se vették a fáradtságot, pedig én adtam nekik több órát az életemből, hogy telefonon, élő szóban utasítsanak el.
13. Az adatkezelésről és adatvédelemről nincs információ. Azt különösen szerettem, amikor jelentkeztem egy állásra, majd be is kerültem gyorsan egy spam-adatbázisba, ahonnan kaptam a direkt marketing e-maileket, és alig tudtam leiratkozni.