"Csumi, milyen volt a meló-casting?"

Írta: Hajdrik Anita Az ötletért, és az én szókincsemből még hiányzó szlengért köszönet a 4-es villamoson utazó 25 év körüli úriembereknek, akiknek volt szerencsém hallani a beszélgetésüket egy állásinterjú tapasztalatairól.

Írta: Hajdrik Anita

Az ötletért, és az én szókincsemből még hiányzó szlengért köszönet a 4-es villamoson utazó 25 év körüli úriembereknek, akiknek volt szerencsém hallani a beszélgetésüket egy állásinterjú tapasztalatairól. Ezúton köszönöm nekik az inspirációt a mai írásomhoz.

A meló-casting ugyan még nem nagyon, de számos más szleng annyira részévé vált a mindennapi szóhasználatunknak, hogy talán már észre sem vesszük, amikor kicsúszik a szánkon. Állásinterjús szituációban azonban annyira ütnek (hogy én is szlenget használjak), mintha „félkövérdőltaláhúzott” szavak lennének. A fenti szituáció eszembe juttatott néhány korábbi eseményt, amikor egy jónak ígérkező jelölt a kezdeti feszültségből lelazulva (ez legtöbbször 10-15. perc után következik be), beillesztett néhány oda nem illő (értsd: üzleti közegben egyáltalán nem használatos) szófordulatot. Ezeket gyűjtöttem most csokorba.

Nem mondom, hogy ez mindig életveszélyes banánhéj, de legtöbbször igen. Többször hangsúlyoztuk már: az állásinterjú olyan, mint egy mini bemutató arról, hogy miként fogsz viselkedni a leendő munkahelyeden. Hogyan fogsz tárgyalni külsős partnerekkel, hogyan képviseled a céget, de ha nem vagy a front-vonalban, akkor is fontos, hogy miként beszélsz majd a vezetőddel, munkatársaiddal.

Képzeld magad állásinterjús helyzetbe, te vagy a vezető vagy a HR-es. Szerinted hogy hangzanak ezek a válaszok?

- Késett 10 percet…

- Igen, gyökkettővel tudtam csak jönni a forgalom miatt.

-  Említene néhány okot, hogy miért jött el az előző cégétől?

-  Hát, nem volt valami jó a bagázs.

-  Sokat majréztam a pénz miatt, mert okosba kaptam a pénzt.

-  Túl lájtos volt a meló.

-  Nekem ott már lefőtt a kávé.

-  Zizzent volt a főnök, néha leordította a hajam.

-  Sokat abajgatott a műszakvezető, pedig mindig rendesen toltam a műszakot.

Személyes kedvencem:

-   A kialakult konfliktusos helyzetben ön leült ezt megbeszélni a vezetőjével?

-   Igen, de olyan volt, mint halottnak a beöntés.

Nos, ne hidd, hogy ezekből sok kell. Egy ilyen, vagy ehhez hasonló válasz is bőven elég ahhoz, hogy felszaladjon a szemöldöke az interjúztatóknak. És nem azért, mert prűdek, hanem azért, mert az üzleti kommunikáció nem engedi meg a fenti (és még cifrább) szófordulatokat. Legyen az vezetői, szakértői vagy munkatársi pozíció. Úgyhogy csak óvatosan, nehogy a szleng miatt legyen az interjú eredménye kék halál. ;-)