Engedd el!
Mérei megmondta.
Nem vagyunk épp szerencsés helyzetben, hiszen kulturális kontextusban peches helyre születtünk. Hamar megtanultuk, hogy a kérdésekre egyetlen helyes válasz van és nincs „egyéb” rovat, ahol a saját ötleteinket a saját szavainkkal megszövegezhetjük.
A porosz típusú, elvárásokra épülő nevelés, az igazodást követelő iskolarendszer nem éppen a kiegyensúlyozott és boldogságra predesztinált személyiség petricsészéje. A szüleink közül kevesen hallottak a felhatalmazó nevelésről vagy a tanulható optimizmusról, így aztán a legjobb szándékokkal telve nyomasztottak bennünket aggodalmaikkal egészen felnőttkorunkig.
Pedig a kudarc, ahogyan már korábban is állítottam Tina Seelig könyve kapcsán, nem rendszerhiba, hanem a jó terv része. A hiteles és valóban megélt élet része.
Ahogyan Mérei Ferenc fogalmazott:
„Az életben nem kell mindig jól járni. Aki azt a belső kényszert el tudja engedni, hogy neki minden helyzetből győztesen és nyertesen kell kikerülnie, annak nagy lesz a belső szabadsága. Ez a hiteles élet titka.”
Mérei pedig már csak tudta, miről beszél. Nemzetközi hírű tudós volt már, amikor megjárta a munkaszolgálatot, később politikai elítéltként öt évet töltött börtönben, majd élete végéig állambiztonsági megfigyelés alatt állt.
Most én is egy könyvön dolgozom, szerzőtársaimnak az általam legtöbbre becsült kollégáimat, szakmánk legjobbjait kértem fel. Igen, a kudarcról írunk, a saját szakmai kudarcainkról. Élveboncolás lesz és őszinte beszéd. Elmeséljük és megpróbáljuk megérteni. Diszruptív és konstruktív könyvet írunk.
Mert sikerkönyvekkel tele a padlás, de a kudarc természetrajzáról elég keveset tudunk. Egy coach-ot nem az minősít elsősorban, hogy másvalaki életét látványosan meg tudja-e szerelni, vagy épp, hogy milyen ütős posztokat ír, hanem az, hogy milyen mélyen képes önmagára, saját mentális és kognitív folyamataira hatással lenni. Ezt hívjuk hitelességnek - és ez az, amit a coachee elsősorban keres.
A kudarcról, addig is, ebben az írásban olvashatnak.
Mihalik Judit
Fotó: Mérei Ferenc börtönfotója, 1958.