Munka és magánélet egyensúlya – Valóság vagy utópia?
Létezik a munka és magánélet egyensúlya? Vagy csak egy népszerű szófordulat, amit a multinacionális vállalatok menedzsmentje előszeretettel használ? Kiváltságosok hobbija ez, vagy nekem is sikerülhet? Megannyi kérdés és válasz lét
Létezik a munka és magánélet egyensúlya? Vagy csak egy népszerű szófordulat, amit a multinacionális vállalatok menedzsmentje előszeretettel használ? Kiváltságosok hobbija ez, vagy nekem is sikerülhet? Megannyi kérdés és válasz létezik, tele van vele az internet, az intranet, a tanácsadó oldalak, de mégis oly sokan küzdünk vele. Még a legnagyobb tanácsadók is elismerik, hogy ez a mai modern ember legnagyobb kihívása:
„The challenge of work-life balance is without question one of the most significant struggles faced by modern man.” - Stephen Covey
A Multiculti.hu csapata csokorba gyűjtötte azokat a tévhiteket, amelyek felelősek lehetnek a korábbi próbálkozások sikertelenségéért, és e gondolatébresztőnek szánt bejegyzéssel kívánunk mindenkinek sok sikert az egyensúly megteremtéséhez.
1.tévhit: Létezik általános recept
NEM. Épp ezért nem jelent önmagában megoldást több tucat munka és magánélet egyensúlyáról szóló cikk, tanulmány olvasása vagy tréning elvégzése. A 8 óra munka, 8 óra pihenés és 8 óra szórakozás nemcsak a rendszeres túlórázás miatt nem kivitelezhető, hanem mert mindannyian különbözőek vagyunk. Más személyiségjegyekkel rendelkezünk, különféle alvásigényünk van, a szórakozás is mindenkinek mást jelent és igényelt mennyisége is eltérő, nem beszélve az önmegvalósítási igény különbözőségéről. Sőt különböző életszakaszunkban is változik ezen igények aránya, gondoljunk csak a pályakezdő, a kisgyermekes szülő vagy akár a nyugdíj előtti időszakokra. A munka-magánélet egyensúly épp ezért egyénenként és életszakaszonként eltérő, így a megoldási módok is eltérőek, sokszínűek.
2.tévhit: Munka és magánélet egyensúlya = Munka és család egyensúlya
Sokan leegyszerűsítik a kérdést a munka és a család területeire és kimarad belőle az önző ÉN! Életünk során megannyi szerepben „kell” megfelelnünk (beosztott, vezető, szülő, sportolói csapattárs, gyermek, házastárs, barát, stb) Ezért tisztában kell lennünk a szerepeinkkel és az értékeinkkel, mert ha azok ütköznek, akkor az egyensúlyi állapot ismét felborul. „Sok évvel ezelőtt például sokat olvastam, ami kikapcsolt és energiát adott. Erre mostanában nincs IDŐM”. „Korábban rendszeresen úsztam. Erre mostanában nincs IDŐM”. Ismerős? Mi mindennek a hiányát tudjuk az IDŐ hiányával megmagyarázni, és a legrosszabb, hogy el is hisszük. De miért nem akarunk, nem merünk saját magunkkal együtt személyes időt eltölteni?
3. tévhit: Rendszeres túlórázás = Jó teljesítmény
Sokan esnek abban a hibába, hogy ha rendszeresen túlóráznak, akkor nő a teljesítményük. A teljesítménynövekedést a vezető fizetésemeléssel honorálja és így megtudják majd venni mindazokat a tárgyakat, amikre vélt vagy valós igényük van. Sok vezető is megerősíti alkalmazottait ebben és azokat a dolgozókat ismeri el, akik késő este is együtt ülnek vele az irodában. Azonban számtalan kutatás alátámasztotta, hogy a hosszabb munkaidő csak ideig-óráig eredményez nagyobb teljesítményt. Majd szépen lassan az egyén kimerül és hiába minden erőfeszítés, az egyes munkafolyamatokat már csak lassabban képes elvégezni, figyelme lankad és hibát hibára halmoz. Ezért egyre több időt kell munkával töltenie, melynek folyományaként egyre kevesebb idő jut a magánéletre.
4.tévhit: Külső tényezők irányítják életünket
Amennyiben nem a saját elvárásainknak akarunk megfelelni, akkor már nem is a saját egyensúlyunkról beszélünk. Hányan vannak, akik hosszú munkaórákon keresztül olyan munkakörben dolgoznak, amit utálnak, csak azért, hogy megvehessék azokat a cuccokat, amelyekre egyébként semmi szükségük, hogy imponáljanak azoknak az embereknek, akiket nem szeretnek.
Fel kell hagyni azzal, hogy kívülről várjuk a megoldást; csak Magadon múlik, hogy átvedd az irányítást az életed felett. Ha nem tervezed meg a saját életed, akkor valaki más fogja megtervezni helyetted, és nagy eséllyel nem fog tetszeni a beosztás. Multinacionális környezetben pedig különösen fontos, hogy ne bízzuk életminőségünket egy profitorientált cégre, mivel az lényegénél fogva annyit akar kicsikarni a munkavállalóiból, amennyit csak tud.
Ahogy fent említettük, nincs általános recept, csak néhány best practice. A teljes cikk és az említett best practice-ek a www.Multiculti.hu oldalán olvashatók.