A stresszről
Az emberre ható stressz két módon mutatkozhat, pozitív (eustress) és negatív hatású (distress) formájában. Mivel a munkahelyen általában az utóbbi jelent kockázati tényezőt, az eustress-ről most nem szeretnék beszélni, bár érdeme
Az emberre ható stressz két módon mutatkozhat, pozitív (eustress) és negatív hatású (distress) formájában. Mivel a munkahelyen általában az utóbbi jelent kockázati tényezőt, az eustress-ről most nem szeretnék beszélni, bár érdemes megemlíteni, hogy a stressz kapcsán nem elsősorban maga a hatás során képződő hormonok (pl. adrenalin), hanem ezek feldolgozásának módja és ideje a kulcskérdés. Tehát érhet valakit igencsak magas dózisú pozitív stressz is, ha ennek a feldolgozására nem biztosítunk elég időt, az kárt fog okozni. A „programdömpinggel” elárasztott gyermekfoglalkoztatás (angolról balettre, majd gyerekzsúrra és még élsportoljon is a gyerek például) kifejezetten káros is lehet.
Ma már mindent, mindenhol mééérnek... Neked mi a Peches Nap Indexed? :)
A distress viszonylatában az elmúlt években több kutatás is napvilágot látott. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal több kiadványban is vizsgálja a stressz és a munkakörnyezet kölcsönhatását. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (eredeti nevén Occupational Health and Safety Agency, OSHA) kimutatása szerint, minden foglalkozási ágazatban több millió európai dolgozót érint a munkával kapcsolatos stressz:
„[...] az Európai Alapítvány 1996‐os, a Munkakörülmények Felmérése az Európai Unióban c. munkája szerint a dolgozók 28%‐a számolt be stresszel kapcsolatos egészségügyi problémáról (pl.: a hátfájás mögött a stressz második leggyakrabban említett a probléma). Ez azt jelenti, hogy minden évben körülbelül 41 millió európai dolgozót érint a munkával kapcsolatos stressz, és ez sok millió elveszített munkanapot fog jelenteni (a munkával kapcsolatos egészségi okok miatt EU‐szerte körülbelül 600 millió munkanap veszik el évente). Ez jelentős aggodalomra adhat okot és kihívás, nemcsak az egyes dolgozók egészségére gyakorolt hatása, hanem a vállalkozások költségei és a rájuk gyakorolt gazdasági hatás, valamint az európai országokban a szociális költségek miatt is.” [1]
Ennek okán és az egészségvédelem növekedő fontossága miatt, az 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-től hatályos módosítása beemelte a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát. Ettől az időponttól kezdődően a munkáltató köteles a kockázatértékelés elkészítésekor a pszichoszociális kóroki tényezők munkavállalókra gyakorolt hatását is értékelni és kidolgozni a kockázat csökkentésére szolgáló intézkedéseket.[2] Sajnos ennek a gyakorlatba való átültetése 2008 óta csak kevés helyen fellelhető. A törvény által szabályozott egészségvédelem okán is megalapozott egy munkahelyi wellness program kidolgozása.
Erről fogunk beszélni a következő időszakokban, kövess minket itt, vagy a Facebookon.
[1](Cox, Leka, & Griffiths, 2000)
[2]A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény – továbbiakban Mv. - 54. § (1) bekezdés d) pontja
Üdvözlet! Az Emberi Erőforrás szakon van egy specializáció, a munkahelyi jól-lét és egészségfejlesztés. Nem tudom, hányan tanulták idáig, de úgy gondolom, hogy ennek sokkal nagyobb a jelentősége, mint amire pusztán a nevéből következtethetnénk. Hiszem, hogy ez az egyik legfontosabb kihívásunk a környezeti hatások mellett a XXI. században, hogy olyan munkahelyeket teremtsünk, ahol egészségesen és boldogan végezzük a munkánkat. A MunkahelyiWellness blogot 2016-ban indítottam Virág Krisztina inspirációjára, aki nemcsak a lányom, de "munkahely-zöldítő" tevékenységével sokat tesz azért, hogy minél boldogabb munkahelyek jöjjenek létre. Ismerjetek meg bennünket, kérdezzetek és támogassátok a munkánkat, hogy közösen sikerre vihessük ezt a remek gondolatot, és inspiráljuk, hogy minél több BOLDOG munkahelyet jöhessen létre.
