Betegség bejelentése és igazolása: mikor, hogyan?
Hosszabbra nyúlt kihagyás után egy aktuális témával jelentkezem. Itt van az ősz, beindult a betegségszezon. Gyakran tapasztalom, hogy sem a munkavállalók, sem a munkáltatók nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy munkajogi szempontból pontosan mit várhat el a munkáltató a munkavállalótól betegség esetén. Ennek azért van jelentősége, mert az igazolatlan távollét azonnali hatályú felmondáshoz vezethet.
Bejelentés
Hiába böngésszük a jogszabályokat, nem fogunk konkrét határidőt találni arra, hogy a munkavállalónak mikor kell bejelentenie a munkáltatónak, hogy lebetegedett. A munkavállaló általános tájékoztatási és együttműködési kötelezettségéből azonban az következik, hogy akkor kell szólnia, amikor arra ésszerű időn belül a lehető leghamarabb képes. A legtöbb betegségnél ez azt jelenti, hogy aznap reggel, amikor nem tud bemenni dolgozni vagy ha esetleg napközben kell betegség miatt távoznia, egyből jeleznie kell ezt a munkáltatójának. Értelemszerűen persze más az elvárás akkor, ha a munkavállaló magatehetetlenül fekszik az intenzív osztályon. Az egyértelműség kedvéért és későbbi viták elkerülés érdekében érdemes egy rendelkezést beletenni erről az elvárásról a munkaszerződésbe vagy belső szabályzatba.
Orvosi igazolás
Ha a munkavállaló lebetegszik, akkor évente 15 munkanapra betegszabadság illeti meg. Ez azt jelenti, hogy ha lebetegszik, el kell mennie orvoshoz már az első napon, az orvos megvizsgálja, eldönti, hogy beteg, azaz keresőképtelen-e, és már az első vizsgálat alkalmával kiállítja az orvosi igazolást, teljes nevén: „Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről”. Ebben rögzíti, a keresőképtelen állományba kerülés dátumát, az okot egy kód beikszelésével, hogy a beteg kijárhat-e és hogy mikor kell legközelebb megjelennie vizsgálaton. Visszamenőlegesen az orvos legfeljebb öt napra igazolhatja a keresőképtelenséget.
Ha a keresőképtelenség tartós, akkor a munkavállaló táppénzes állományba kerül. A keresőképtelenségi állomány 8. napjától az orvos már az „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” elnevezésű nyomtatványt állítja ki, legalább 2 hetente.
Ha a munkavállaló állapota megengedi, az adott helyzetben, akkor a munkáltató elvárhatja, hogy a munkavállaló az orvosi vizsgálatot követő pár napon belül bemutassa az igazolást a betegszabadságról, táppénzes állományba kerülésről, illetve annak meghosszabbításáról. Így tud ugyanis megfelelően és időben gondoskodni helyettesítésről, munkakör-átadásról, ami sok esetben rengeteg munkaszervezéssel, beosztás-módosítással járhat. Ezeket a határidőket ugyancsak érdemes munkaszerződésben vagy szabályzatban rögzíteni. Ezeket a bejelentéseket, igazolásokat el lehet küldeni e-mailben, sms-ben, viberen és még számos más módon, ezért ez semmiképpen nem jelenthet megterhelést a munkavállalóknak. A munkaszerződésben/szabályzatban azt is érdemes rögzíteni, hogy kinek küldje ezeket a munkavállaló.
Volt olyan, a Kúriát megjárt ügy, ahol a munkavállaló két hét után tájékoztatta a munkáltatóját a keresőképtelenségéről és késedelmesen adta le az igazolást. Önmagában a két heti tájékoztatási késedelem már megalapozta az azonnali hatályú felmondást.
Összegzésképpen, munkáltatói oldalról tanácsos szerződésben vagy szabályzatban előre rögzíteni az elvárásokat és a szabályok alóli kivételeket. Ha egyértelműek az elvárások, konkrét ügyekben nem azon kell a jogászokkal gondolkodni, hogy mi lett volna az adott helyzetben elvárható magatartás a munkavállaló részéről.