5 tévhit a felmondás kapcsán
Számtalan tévhit van a köztudatban a felmondás kapcsán, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon. Ezért most ezekből szeretnénk eloszlatni néhányat. Mindig kötelező-e felmondás indokolása? Bármikor visszavonható a felmondás? Van-e felmondási védelem a táppénz alatt? Mi történik, ha a próbaidő alatti felmondásban indokolást közöl a munkáltató?
1. tévhit - A felmondást mindig indokolni kell
Gyakori tévhit, hogy a felmondást mindig indokolni kell. Ez azonban nem minden esetben van így. A munkavállalónak nem kell indokolnia, ha a határozatlan idejű munkaviszonyát szünteti meg felmondással. Őt csak akkor terheli indokolási kötelezettség, ha munkaviszonyát - próbaidőn kívül - azonnali hatályú felmondással szünteti meg, vagy határozott idejű munkaviszonyát mondja fel.
A munkáltatónak nem kell indokolnia felmondását, ha próbaidő alatt közöl felmondást a munkavállalóval. Ugyancsak nincs indokolási kötelezettség a munkáltató részéről, ha vezető állású munkavállalónak mond fel, és akkor sem, ha nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozott idejű munkaviszonyát szünteti meg felmondással.
Szintén nem kell indokolnia a munkáltatónak, ha a határozott idejű munkaviszonyt szünteti meg azonnali hatályú felmondással. Ebben az esetben azonban köteles a munkavállalónak 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díját megfizetni.
2.tévhit – Táppénz alatt nem lehet felmondani
Még mindig elég gyakran előforduló tévhit, hogy a betegszabadság vagy táppénz alatt nem lehet felmondani a munkavállalónak. A korábbi Munka Törvénykönyve idején ez így volt, de a jelenlegi törvény szerint a munkavállaló keresőképtelensége alatt is jogszerűen közölhető a felmondás. Ha a munkáltató betegszabadság vagy táppénz alatt közli a felmondást, annak jelenleg az a következménye, hogy a felmondási idő a keresőképtelenség megszűnését követően, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év elteltével kezdődik.
3. tévhit – A felmondás bármikor visszavonható
A felmondás egyoldalú nyilatkozat, érvényességéhez nem szükséges, hogy azt a másik fél elfogadja. Ebből az is következik, ha a felmondást a másik fél megkapja, arról tudomást szerez, akkor a felmondást közlő fél egyoldalúan már nem vonhatja vissza felmondását. Azonban arra természetesen lehetőség van, hogy a felek megállapodjanak, hogy a felmondást semmisnek tekintik, és a munkaviszonyt folytatják. Ez viszont már megegyezés kérdése, és nem elég, ha a felmondó munkaadó vagy dolgozó egyszerűen csak visszavonja felmondását.
4. tévhit – Próbaidős dolgozónál nem kötelező az írásbeli felmondás
Akár tájékozatlanság miatt, akár figyelmetlenségből, de sokszor előfordul, hogy a munkáltató a próbaidőn lévő munkavállalót írásbeli felmondás nélkül egyszerűen csak „elküldi”, átadja részére a kilépő dokumentumokat, és ezzel a munkaviszony megszüntetését elintézettnek tekinti. Azonban a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást ugyanúgy kötelező írásban közölni a dolgozóval, mint egy „rendes” munkavállaló felmondását, és ezt nem pótolja a kilépő dokumentumok és igazolások átadása. Amennyiben az írásbeli közlés elmarad, akkor a próbaidős dolgozó munkaviszonyának megszüntetése jogellenes lesz, függetlenül attól, hogy ilyen esetben a munkáltatót indokolási kötelezettség nem terheli.
5. tévhit – Próbaidő alatti felmondás indokolása nem köti a munkáltatót
Annak ellenére, hogy a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást nem kötelező indokolni, előfordul, hogy a munkáltató megteszi ezt, és indokolást fűz az ilyen felmondásához. Azonban érdemes arra figyelni, hogy az ilyen indokolás valóságáért a munkáltató helytállni tartozik a bíróság előtt, függetlenül attól, hogy nem volt kötelező az indokolás. Így ha jogvita esetén a munkáltató nem tudja bizonyítani a bíróság előtt, hogy a felmondásban foglalt indok megfelel a valóságnak, akkor a próbaidő alatti felmondása jogellenesnek fog minősülni.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
A megbízható jogi képviselő
(1) 266-6621
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Jog közérthetően a munkajogászok szemével. A szerzők szerint fontos, hogy a jogot mindenki értse és ismerje, e nélkül nem lehet megfelelő döntéseket hozni. A szerzők a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédei: Dr. Kocsis Ildikó alapító és Dr. Szabó Gergely irodavezető partner. Tájékoztató írásaik hetente jelennek meg országos és helyi médiákban, hírlevelekben. Rendszeresen találkozhatnak velük országos Rádió és TV adásokban is. További információkért látogasson el az alábbi oldalakra: https://kocsisszabougyved.hu, https://drkocsisildiko.hu, https://erthetojog.hu.
