Csökkenhet a GDP a Facebook használattól?
Elsőre talán furcsa lehet az összefüggés a nemzet által megtermelt javak, a GDP és a Facebook népszerű közösségi oldal használata között. De mi a helyzet a munkahelyi Facebook használattal? Kevesebbet dolgozunk a Facebook miatt?
A Facebook közösségi oldal ma már nagy népszerűségnek örvend. A fiatalabb generáció szinte már a kommunikációja nagy részét ezen az oldalon keresztül bonyolítja. Az oldal használatának korlátozása náluk némileg egyszerű feladat, mivel legfeljebb a tanórák közötti szünetekben van lehetőségük rá. Egy munkahelyen a munkavállalókat viszont már nehezebb ellenőrizni, hogy a munkaidőben mikor szörfölnek a neten vagy mikor telik a munkaidejük ténylegesen munkával. Hogyan lehet határt szabni a munkahelyi „netezésnek”?
A személyiségi jogok is érintettek?
A Munka Törvénykönyve rendelkezik a személyhez fűződő jogok védelméről. Az ebben foglaltak alapján a személyhez fűződő jogokat tiszteletben kell tartani. Vagyis a munkavállaló adatait megfelelően kell kezelni és ami a téma szempontjából igen lényeges, a munkavállaló csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartásával kapcsolatban ellenőrizhető. Az ellenőrzés során alkalmazott eszközök és módszerek nem sérthetik az emberi méltóságot.
Diszkrimináció kontra egyenlő bánásmód
A munkavállalók, de már egy állásra jelentkező pályázók között sem tehető önkényes különbségtétel aszerint, hogy ki milyen vallású, nemzetiségű, származású. Ugyanúgy nem lehet hátrányosan különbséget tenni a nemek szerint, egészségügyi állapot vagy életkor szerint sem. Ez miért lényeges? Mert a különböző közösségi oldalakon bizony sokan és sok mindent közzétesznek magukról is.
A fő szabály azonban, hogy a diszkriminációt, a hátrányos megkülönböztetést a jog tiltja. Természetesen vannak olyan helyzetek, körülmények, melyek során a megkülönböztetés nem jogszerűtlen, hiszen például egy-egy munkakörben a munka jellege miatt szükséges különbséget tenni. Gondoljunk csak egy uszoda női öltözőjében dolgozó munkavállalóra, ekkor arányos a nem szerinti különbségtétel, és a munkáltató jogszerűen jár el, ha kizárólag női kabinost alkalmaz. A lényeg, hogy a különbségtétel mindig arányos és indokolt legyen.
Korlátozható a munkahelyi Facebook-ozás?
A fejlett informatikai rendszereknek köszönhetően ma már korlátozható, szabályozható az internet tartalmakhoz történő hozzáférés is. Így lehetőség van arra, hogy a munkahelyi gépek, hálózat tekintetében meghatározott tartalmak legyenek csak elérhetőek. Ezzel azonban a probléma még nincs teljesen megoldva, hiszen az okostelefonok, az egyre kisebb táblagépek ma már bárhol és bármikor lehetővé teszik a közösségi oldalak, vagy internet használatát. Hogyan szabhatunk határt a munkaidőben történő magáncélú elfoglaltságoknak?
A munkáltatói jogok között szerepel az ellenőrzéshez való jog is. Lényeges, hogy az ellenőrzés során a munkáltató nem sértheti az emberi méltóságot és a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.
A munkahelyen követendő szabályokat célszerű írásos formában közzétenni. E körben például szabályozható az is, hogy lehet-e, és ha igen, mikor és milyen mértékben magáncélra használni a munkahelyi számítógépeket, vagy hogy milyen személyes tárgyak vihetők be a munkahelyre, illetve azokat hol és mikor lehet használni vagy tárolni.
Üdvözlettel:
Dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
A megbízható jogi képviselő
(1) 266-6621
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Jog közérthetően a munkajogászok szemével. A szerzők szerint fontos, hogy a jogot mindenki értse és ismerje, e nélkül nem lehet megfelelő döntéseket hozni. A szerzők a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédei: Dr. Kocsis Ildikó alapító és Dr. Szabó Gergely irodavezető partner. Tájékoztató írásaik hetente jelennek meg országos és helyi médiákban, hírlevelekben. Rendszeresen találkozhatnak velük országos Rádió és TV adásokban is. További információkért látogasson el az alábbi oldalakra: https://kocsisszabougyved.hu, https://drkocsisildiko.hu, https://erthetojog.hu.
