Három dolog, amit érdemes tudni a munkaidőkeretről
A munkaidőkeret a munkaszervezés és munkaidő rugalmas beosztásának egyik gyakori eszköze. Azonban szabályait gyakran félreértelmezik, ami mind a munkavállalók, mind a munkáltatók oldalán hátrányos következményekkel járhat. Járnak-e a bérpótlékok munkaidőkeret esetén is? Megúszható-e így a túlóra fizetés? Kell-e a munkaidőkerethez a munkavállaló hozzájárulása?
A munkaidőkeret alkalmazásához, módosításához nem szükséges a munkavállaló belegyezése
A munkaidőkeret a munkaidő és a munkarend meghatározására szolgál. Alkalmazása lehetővé teszi a munkaáltató számára, hogy a munkaidőt az általános munkarendhez képest (hétfőtől-péntekig, napi 8 óra) egyenlőtlenül ossza be. Így munkaidőkeretben lehetőség van arra, hogy például a munkavállalót az egyik héten 3, a másik héten 6 munkanapra ossza be, vagy az egyik munkanapon 12 órás munkanapra, a másik napon 4 órára ossza be.
A munkaidőkeret alkalmazása a munkaszervezéshez, munkaidő-beosztáshoz tartozik, és mint ilyen, a munkáltató joga. A dolgozó hozzájárulása nem szükséges a munkaidőkeret bevezetéséhez, de még a módosításához sem. A Munka Törvénykönyvében rögzített fontos garanciális szabály, hogy a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját a munkáltatónak írásban meg kell határozni, és közzé kell tenni.
A munkaidőkeret nem kötelező eleme a munkaszerződésnek, tehát e tekintetben a munkavállalóval nem kell megállapodni. Amennyiben viszont a felek mégis a munkaszerződés részévé tették a munkaidőkeretről való megállapodást, akkor annak bármely módosítása, vagy eltörlése csak közös megegyezéssel – tehát a dolgozó beleegyezésével – lehetséges.
Munkaidőkeret esetén is keletkezhet túlóra
A munkaidőkeret alkalmazása csak megkönnyíti a munkáltató számára a munkaidő beosztást, de a túlórák lehetőségét természetesen nem zárja ki.
Nyilvánvalóan rendkívüli munkaidő – azaz túlóra - keletkezik akkor, amikor a munkavállalónak a munkaidőkeret végével több ledolgozott munkaórája van, mint amennyi órát a kereten belül teljesítenie kellett. Fontos, hogy a „munkaidő keretes” dolgozónak a kereten belül főszabály szerint ugyannyit kell dolgoznia, mint egy általános munkarend szerint dolgozónak ugyanennyi idő alatt.
Egy példával élve: az 1 havi (4 heti) munkaidőkeretben, alkalmazott munkavállalónak a havi keretben ugyanúgy 160 órát kell dolgoznia az egy hónap alatt, mint egy általános munkarendben foglalkoztatottnak ugyanennyi idő alatt. A különbség abban van, hogy a 160 munkaórát a munkaidőkeretben rugalmasabban lehet elosztani, és nem csak hétfőtől-péntekig 8 óránként. Ha viszont a keret lezárásakor a dolgozónak 165 ledolgozott órája van, az természetesen nála is túlórának számít, így bérpótlékra vagy szabadidőre jogosult.
Lényeges, hogy munkaidőkeret esetén is túlórának számít a munkaidő betoszáson túli időben végzett munka. Azaz túlórát eredményez az is, ha az előre közölt beosztása szerint a dolgozó az adott napon 10 órát dolgozott volna, de a munkáltató túlórát rendel el, és a munkavállaló ténylegesen 12 órát dolgozik.
Munkaidőkeret esetén is jár a pihenőnapon végzett túlóráért, ill. vasárnapi túlóráért járó bérpótlék
A munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó sem lehet hátrányosabb helyzetben a bérpótlékok tekintetében, mint egy általános munkarendben foglalkoztatott. Ennek ellenére előfordul az a félreértés, hogy a munkaidőkeret esetén, csak a munkaidőkereten túli munkáért járó 50%-os bérpótlék illeti meg a dolgozót.
Ezzel szemben a munkaidőkeretben alkalmazott dolgozót is megilleti a 100%-os bérpótlék, ha munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapjára (pihenőidejére) rendel el rendkívüli munkát a munkáltató. A Munka Törvénykönyvében foglalt feltételek esetén pedig az 50% vasárnapi pótlék is megilleti a vasárnapi pihenőidőben teljesített túlórája esetén.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
A megbízható jogi képviselő
(1) 266-6621
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Jog közérthetően a munkajogászok szemével. A szerzők szerint fontos, hogy a jogot mindenki értse és ismerje, e nélkül nem lehet megfelelő döntéseket hozni. A szerzők a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédei: Dr. Kocsis Ildikó alapító és Dr. Szabó Gergely irodavezető partner. Tájékoztató írásaik hetente jelennek meg országos és helyi médiákban, hírlevelekben. Rendszeresen találkozhatnak velük országos Rádió és TV adásokban is. További információkért látogasson el az alábbi oldalakra: https://kocsisszabougyved.hu, https://drkocsisildiko.hu, https://erthetojog.hu.
