Jogszerűen visszahÃvható-e a munkavállaló szabadságról?
A nyár a hosszabb szabadságok ideje, ilyenkor nem ritka, hogy valaki akár több hét szabadságot is kivesz. De mi történik, ha időközben mégis nélkülözhetetlen a szabadságon lévő munkavállaló? Ha senki más nem tud egy adott feladatot megoldani helyette? Jogszerűen berendelhető-e a munkavállaló a szabadságáról?
Milyen hosszú lehet a szabadság?
A szabadság nagy része tekintetében a munkáltató jogosult dönteni arról, hogy mikor és milyen hosszú idÅ‘n keresztül lehet a munkahelyétÅ‘l távol a munkavállaló. Erre is van azonban törvényi elÅ‘Ãrás. Évente 7 munkanap szabadságként történÅ‘ kiadása esetén mindenképpen figyelembe kell venni a munkavállaló arra vonatkozó kérését, hogy azt mikor szeretné igénybe venni. A munkaviszony elsÅ‘ három hónapjára azonban ez a szabály nem vonatkozik. A munkavállalónak is idÅ‘ben kell jeleznie, hogy mikor szeretné kivenni a szabadságát, ezt a szabadság elsÅ‘ napja elÅ‘tt 15 nappal kell megtennie.
A Munka Törvénykönyve elÅ‘Ãrja, hogy fÅ‘ szabály szerint a szabadság kiadásakor figyelni kell arra, hogy minden évben legalább 1 alkalommal 14 egybefüggÅ‘ napig ne kelljen a munkavállalónak dolgoznia. EttÅ‘l a felek megállapodással eltérhetnek. A törvény szerinti 14 nap azonban nem azt jelenti, hogy 14 nap szabadságot kell egyben megkapnia, hiszen a 14 egybefüggÅ‘ napba bele kell számÃtani a hétvégéket, esetleges ünnepnapokat, vagy azt a napot is, amikor a munkavállalónak szabadnapja van. Ha tehát a munkavállaló munkavégzése igazodik a szokásoshoz, vagyis hétfÅ‘tÅ‘l péntekig dolgozik, és a szombat, vasárnapja szabad, akkor a 14 egybefüggÅ‘ nap a következÅ‘képpen jöhet ki. A munkavállaló szabadságra megy július 7-tÅ‘l 20-ig. Ekkor 14 nap egybefüggÅ‘en a rendelkezésére áll, de csupán 10 nap szabadságot fog felhasználni, mert a többi 4 nap szombat és vasárnap lesz, amikor egyébként sem kellene munkát végeznie.
VisszahÃvható-e a munkavállaló a szabadságról?
A munka világában is elÅ‘fordulhatnak váratlan események, melyek azonnali intézkedést igényelnek. Abban az esetben, ha a munkavállaló éppen szabadságát tölti, a munkáltató csak törvényben meghatározott esetben szakÃthatja meg a szabadságát.
A Munka Törvénykönyve a következÅ‘képpen határozza meg, hogy mely esetekben hÃvható vissza szabadságról a munkavállaló:
-         kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy
-         a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén.
Azt, hogy milyen események felelhetnek meg a fenti két kategóriának, igen nehéz elÅ‘re megmondani. Mindig az adott körülményektÅ‘l függ, hogy egy-egy helyzet valóban kivételesen fontos-e, és Ãgy a munkáltató jogszerűen élhet-e a szabadság megszakÃtásának jogával. A váratlan természeti vagy súlyos munkahelyi katasztrófák azonban ebbe a kategóriába eshetnek. Gondoljunk csak a vörös iszap katasztrófára, vagy akár egy árvÃz fenyegetettségre.
Szabadság megszakÃtás: kinek a költsége?
Túl azon, hogy az ember nem boldog, ha a nyaralásból hirtelen ismét a munkahelyén találja magát, a szabadság megszakÃtásának nem csak érzelmi, de pénzbeli, anyagi vonzata is van. A Munka Törvénykönyve azonban ezt is rendezi a következÅ‘ módon.
A munkavállalónak a szabadság megszakÃtásával összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtérÃteni. Ha visszahÃváskor a munkavállaló éppen nyaralását tölti - akár belföldön, akár külföldön - a munkahelyére történÅ‘ utazás és a munka végeztével a nyaralás helyszÃnére történÅ‘ visszautazás ideje a szabadságába nem számÃt bele.
Gondtalan nyaralást kÃvánok mindenkinek!
Dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Â
Érthető Jogi Tudástár: Letölthető kiadványok!
Itt érheti el: http://megbizhatougyvediiroda.hu
A megbÃzható jogi képviselÅ‘
Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
(1) 266-6621
- - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhÃvó célzattal készült, mely nem minÅ‘sül jogi tanácsadásnak.
Â