Lehetséges-e a munkavállaló minimálbér alatti foglalkoztatása másik állam jogának választásával?
Előfordulhat, hogy a munkáltató úgy kívánja a bérköltségeket csökkenteni, hogy olyan államból alkalmaz dolgozókat, ahol alacsonyabb minimálbér érvényes, vagy pedig a munkaszerződésben a számára kedvezőbb külföldi jogot rendeli alkalmazni. Jogszerű lehet-e ily módon a munkavállaló minimálbér alatti foglalkoztatása?
A jogválasztás lehetősége
A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a munkaszerződést kötő felek megállapodjanak arról, hogy melyik állam jogszabályai szerint kívánnak munkaviszonyt létesíteni. Így lehetséges, hogy a felek a magyar jog szabályai helyett egy másik jog szabályait válasszák, akár olyat is, ahol például a minimálbérre, munkaidőre vonatkozó szabályok eltérnek a magyartól.
A magyartól eltérő jog választása azonban nem jár azzal, hogy a másik állam alacsonyabb minimálbér szabályai alkalmazhatók, mivel ez a munkavállalókat védő Európai Uniós garanciális szabályokba ütközne. Így nem jogszerű az, hogy egy Magyarországon dolgozó munkavállaló szerződésében a felek például a bolgár jogot kötik ki, és ezért az illető a bolgár minimálbérnek megfelelő díjazásba részesül.
Külföldről haza, otthonról külföldre
Előfordulhat az is, hogy egy külföldi székhelyű cég külföldi dolgozókat úgy alkalmaz állandó magyarországi munkára, hogy e munkaviszonyra a külföldi állam jogát kell alkalmazni. Ehhez hasonló az a helyzet is, ahol egy magyar munkáltató alkalmaz magyar munkavállalókat, akik a munkát külföldi államban végzik. Egyik esetben sem beszélhetünk kiküldetésről, ha a dolgozó a munkát az első esetben rendszerint Magyarországon, a második esetben rendszerint külföldön végzi, mert ilyenkor a munkavégzés helye eleve az adott államban van.
Garanciális védelem
Mind a jogválasztás esetén, mind a Magyarországról külföldre, illetve külföldről itthonra történő alkalmazás esetén kizárt az, hogy a munkáltató a tényleges munkavégzés helyén irányadónál hátrányosabb szabályokat alkalmazzon a munkavállalóra, a minimálbér vagy például a munkaidő és bérpótlékok tekintetében. Ennek oka, hogy a vonatkozó nemzetközi jogszabályok korlátozzák a jogválasztás lehetőségét ebben a tekintetben.
Az irányadó Európai Uniós rendelet úgy rendelkezik, hogy a jogválasztás nem eredményezheti azt, hogy a munkavállalót megfosztják az olyan védelemtől, amelyet annak az országnak a joga biztosít, ahol a munkavállaló a munkát rendszeresen végzi. Ilyen védelmet jelentő szabályok természetesen az egyes államok minimálbérre, munkaidőre, a munkabér védelmére vonatkozó kötelező erejű szabályai is.
Ezért a fenti példánál maradva, hiába kötik ki a felek a bolgár jogot a munkaszerződésben, ez nem fog kiterjedni a minimálbér szabályokra, így itthon végzett munka esetén továbbra is a magyar minimálbér szabályok irányadók. Természetesen a nem garanciális jellegű szabályok tekintetében ez esetben a bolgár jogot kell majd alkalmazni.
Hasonló a helyzet az olyan magyar munkáltató által foglalkoztatott hazai munkavállaló esetén, akinek viszont rendszerinti munkavégzési helye Angliában van, azaz tevékenységét nem kiküldetés keretében végzi. Rá a munkavégzés helyének megfelelő, angliai minimálbér szabályok érvényesek.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
A megbízható jogi képviselő
(1) 266-6621
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Jog közérthetően a munkajogászok szemével. A szerzők szerint fontos, hogy a jogot mindenki értse és ismerje, e nélkül nem lehet megfelelő döntéseket hozni. A szerzők a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédei: Dr. Kocsis Ildikó alapító és Dr. Szabó Gergely irodavezető partner. Tájékoztató írásaik hetente jelennek meg országos és helyi médiákban, hírlevelekben. Rendszeresen találkozhatnak velük országos Rádió és TV adásokban is. További információkért látogasson el az alábbi oldalakra: https://kocsisszabougyved.hu, https://drkocsisildiko.hu, https://erthetojog.hu.
