Munkaviszony felmondása: meddig kell dolgozni?
A munkaviszony megszűnése soha nem könnyű helyzet, akár a munkáltató, akár a munkavállaló kezdeményezi azt. A legnehezebb helyzet a munkaviszony felmondása esetén van, hiszen ez az egyik fél számára biztos, hogy váratlan változást jelent. Ha az alkalmazottnak mondanak fel, felmerül a kérdés, hogy meddig kell a munkahelyén dolgoznia.
Felmondási idő – Felmentési idő: melyik mit jelent?
A munkaviszony felmondása esetén beszélünk felmondási időről és felmentési időről is. A kettő azonban nem ugyanazt jelenti. A felmondási idő az az időtartam, ami a felmondás közlése és a munkaviszony megszűnése között telik el. Ennek minimális mértékét törvény határozza meg, de arra van lehetőség, hogy a munkaszerződésben ennél hosszabb időt kössenek ki a felek.
A felmentési idő a felmondási időn belül van, annak egy része, vagy a munkáltató döntése alapján akár egésze is lehet. Felmentési időnek hívjuk azt az időtartamot, amikor a munkavállaló felmondási ideje még nem telt le, de már nem kell munkát végeznie. A felmentési idő minimális mértékét szintén törvény rögzíti. Csakúgy, mint a felmondási időnél, itt is van arra lehetőség, hogy a munkáltató a törvényben meghatározott minimum időtartamnál hosszabb felmentési időt biztosítson.
Meddig dolgozzon a munkavállaló?
A munkáltató felmondása esetén, a felmondási időn belül köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ez részben arra szolgál, hogy a munkavállalónak lehetősége legyen ez alatt az idő alatt álláshirdetésekre, pályázatokra jelentkezni, vagy tovább képeznie magát, hogy ismét el tudjon majd helyezkedni.
A felmentési idő a munkavállalóra irányadó felmondási idő fele, melytől a munkavállaló javára el lehet térni. Ez tehát azt jelenti, hogy a munkavállaló ennél hosszabb időre felmenthető a munkavégzés alól, rövidebb időre azonban nem! Sőt a munkáltató azt is megteheti, hogy a munkavállalót a felmondási idő teljes tartamára mentesíti a munkavégzés alól. Ha a munkavállalót a felmondási idő teljes idejére mentesítik a munkavégzés alól, akkor a felmondást követő naptól már nem kell dolgoznia.
A felmentési idő tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
Mi történik a ki nem vett szabadsággal?
A törvény alapján járó felmentési időbe a még ki nem adott szabadságot nem lehet beszámítani. Arra azonban van lehetőség, hogy a felmondási idő másik felére, azaz a munkavégzés alóli felmentéssel nem érintett időszakra szabadság kerüljön kiadásra.
Ha a szabadság nem kerül kiadásra, akkor azt a munkáltatónak meg kell váltania, vagyis pénzben kell megfizetni a munkavállaló részére.
Dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jogi Tudástár: Letölthető kiadványok!
Itt érheti el: http://megbizhatougyvediiroda.hu
A megbízható jogi képviselő
Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
(1) 266-6621
- - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Jog közérthetően a munkajogászok szemével. A szerzők szerint fontos, hogy a jogot mindenki értse és ismerje, e nélkül nem lehet megfelelő döntéseket hozni. A szerzők a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédei: Dr. Kocsis Ildikó alapító és Dr. Szabó Gergely irodavezető partner. Tájékoztató írásaik hetente jelennek meg országos és helyi médiákban, hírlevelekben. Rendszeresen találkozhatnak velük országos Rádió és TV adásokban is. További információkért látogasson el az alábbi oldalakra: https://kocsisszabougyved.hu, https://drkocsisildiko.hu, https://erthetojog.hu.
