Visszakövetelhető-e a túladott szabadságra kifizetett bér?
A munkaviszony év közben való megszüntetése esetén előfordulhat, hogy a munkavállalónak több szabadság került kiadásra és kifizetésre, mint amennyi neki időarányosan nézve járt volna. Ilyen esetben némely munkáltató vissza kívánja fizettetni a munkavállalóval a túladott szabadságra kifizetett távolléti díjat. Jogos-e a munkáltató visszafizetési igénye túladott szabadság esetén?
Mi a túladott szabadság?
„Túladott szabadságról” akkor beszélhetünk, ha a munkáltató a munkaviszony megszűnéséig több szabadságot adott ki, mint amennyi a munkavállalónak időarányosan járt volna. Például, ha a január 1-jén kezdődött munkaviszony június 30-án szűnt meg, és a dolgozónak eddig az időpontig 15 munkanap szabadság került kiadásra, az egész évre járó 24 munkanap szabadságból. Időarányosan számítva június 30-ig a munkavállalóra 12 munkanap szabadság jutott volna, így 3 nap túladott szabadságról beszélhetünk.
Fontos megjegyezni, hogy a szabadságot minden esetben a munkáltató adja ki, és nem a munkavállaló veszi ki. A munkavállaló évi 7 munkanap szabadsággal maga rendelkezik, de a szabadságot ez esetben a munkáltató adja ki a dolgozó kívánságának megfelelően.
Visszafizetendő-e a túladott szabadságra eső kifizetés?
A korábbi Munka Törvénykönyve kifejezetten rendelkezett arról, hogy, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. A jelenlegi Munka Törvénykönyve azonban ilyen, visszafizetésre vonatkozó szabályt már nem tartalmaz.
A fentiek alapján tehát a munkáltató nem követelheti vissza a túladott szabadságra kifizetett távolléti díjat (munkabért) a munkavállalótól. Ennek alapvető oka az, hogy a szabadság évközben szabályosan és jogszerűen került kiadásra és kifizetésre a munkáltató által. Ugyanis a munkáltató számára semmilyen szabály nem írja elő, hogy a szabadságot időarányosan kell kiadnia. A munkáltató több szabadságot is kiadhat annál, mint amennyi a munkavállalónak a szabadságkiadás időpontjában időarányosan járna.
Mire hivatkozhat a munkáltató?
Bár kifejezett szabály jelenleg nincsen a túladott szabadság visszafizetésére, azonban a munkáltató hivatkozhat arra, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a jogalap nélkül kifizetett bért a munkavállalótól visszakövetelheti. Erre a munkáltatónak alapesetben a kifizetéstől számított 60 napon belül van joga. 60 napon túl csak akkor követelheti vissza a jogalap nélkül kifizetett bért, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A túladott szabadság esetén pedig az utóbbiról semmiképpen nem lehet szó, mert a túladott szabadság csak később, a munkaviszony megszűnésekor derül ki, mivel időarányos elszámolást csak ekkor lehet készíteni.
Másfelől véleményem szerint jogalap nélkül kifizetett bérről túladott szabadság esetén egyáltalán nem beszélhetünk, mert a szabadság kiadása szabályosan történt, így az arra eső bér kifizetése nem tekinthető jogtalannak. A jogszerűen kiadott szabadság és a kifizetett bér pedig utólag nem válhat jogalap nélkülivé azáltal, hogy a munkaviszony esetlegesen megszűnik.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
A megbízható jogi képviselő
(1) 266-6621
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Jog közérthetően a munkajogászok szemével. A szerzők szerint fontos, hogy a jogot mindenki értse és ismerje, e nélkül nem lehet megfelelő döntéseket hozni. A szerzők a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédei: Dr. Kocsis Ildikó alapító és Dr. Szabó Gergely irodavezető partner. Tájékoztató írásaik hetente jelennek meg országos és helyi médiákban, hírlevelekben. Rendszeresen találkozhatnak velük országos Rádió és TV adásokban is. További információkért látogasson el az alábbi oldalakra: https://kocsisszabougyved.hu, https://drkocsisildiko.hu, https://erthetojog.hu.
