Az álláskeresés pszichológiája - Vajon mi jelenti a fő akadályt?
A sikertelen álláskeresés problematikája mögött a legtöbb esetben önismereti elakadásokra derül fény - árulta el Szűcs István, az Ygen Humánerőforrás Központ vezetője az idei Pszinapszison arra utalva, hogy a közhiedelemmel ellent
A sikertelen álláskeresés problematikája mögött a legtöbb esetben önismereti elakadásokra derül fény - árulta el Szűcs István, az Ygen Humánerőforrás Központ vezetője az idei Pszinapszison arra utalva, hogy a közhiedelemmel ellentétben az álláskeresők legnagyobb részének nem a piac korlátozottsága, a túl- vagy alulképzettség vagy a nehéz gazdasági helyzet jelent leküzdhetetlennek tűnő akadályokat. A háttérben rejlő okok leginkább a személyiség működésében lelhetőek fel. Legalábbis személyes tapasztalataik és az ELTE tanársegédje, Karner Orsolya által végzett felmérés is ezt támasztja alá.
Kutatásukban 3 napos álláskereső tréningek hatásait mérték fel kérdőíves módszerrel. A résztvevőkkel ugyanazt a kérdéssort töltették ki a tréning előtt, a tréning után közvetlenül, majd 8 hónappal később is. Számos személyiség- és viselkedésbeli változót vizsgáltak, amelyek segítségével következtetni tudtak a tréning hosszú- és rövidtávú hatékonyságára egyaránt.
Előzetes tapasztalatok
A pszichológia alaptézisei közé tartozik az a működésmód, miszerint a negatív jelenségeket az emberek nagy része alapvetően hajlamos külső okokra visszavezetni ahelyett hogy saját gondolkodásában, szemléletében, tevékenységében, benyomásaiban, érzelmi életében keresné az ellenszert azokra. Szűcs István tapasztalatai szerint egy ilyen tréningen a tapasztaltabb szakember számára rövid idő alatt kiderül, hogy egy-egy álláskereső milyen jellegű problémával is küzd valójában, függetlenül attól, hogy ennek tudatában van vagy nincs. Általában nincs. Így juthattunk el az előadó által is gyakran emlegetett és izgalmas történetekkel illusztrált gondolathoz miszerint - az élet szinte minden területéhez hasonlóan -, a megfelelő önismeret az álláskeresés esetében is nélkülözhetetlen tényező.
"A jelentkezők sokszor más problémával jönnek be hozzánk, mint ami a valódi gond. Gyakorlatilag a tüneti szinttel érkeznek." - mondja az előadó és teszi hozzá, hogy a jelentkezők eleinte gyakran hárítják saját felelősségüket és külső tényezőkre hivatkoznak. Amíg pedig ebből a gondolkodásmódból nem képesek kimozdulni, addig a készségfejlesztéstől sem várható eredmény.
Eredményeik alapján a hatékony személyes segítséget kiegészítve egy készségfejlesztő tréning is megfelelő terep lehet arra, hogy elinduljon egy olyan önismereti folyamat, amely segít a sokszor kilátástalannak tűnő helyzet kezelésében és ezen keresztül az elhelyezkedésben. Az említett tréning segítségével végzett tanácsadói munkájuk során általánosan 60%-os elhelyezkedési mutatót mértek. Mindemellett örömteli, hogy a trénerek javaslatára előfordul az is, hogy később néhányan terápiás segítséget is kérnek a felmerülő lelki okok további kezeléséhez.
A kutatás
A vizsgálat hátterében a kompetencia háromszintű modellje áll, amely megkülönbözteti az ismereteket, a készségeket és az attitűdöt egymástól és amelyek közül az utóbbi a legkevésbé ismert tényező a jelentkezők számára, holott gyakran ez jelenti a sikeresség legfőbb akadályát. Abból indultak ki, hogy az álláskereséssel szorosan összefügg a személy megküzdési módja, énhatékonyságának mértéke és az is, hogy inkább külső vagy belső kontrollos működésre hajlamos.
Ebből kiindulva Karner Orsolya számos személyiség és viselkedés szinten megnyilvánuló tényezőt vizsgált kutatásában. Ilyenek például az önértékelés, a társas támogatás, a depressziós állapot, motiváció és energia, tervezés, optimizmus vagy az időstrukturálásra való képesség. Az Ygen tréningjén résztvevők mellett egy olyan csoportot is vizsgált, amelynek tagjai hagyományos módon, egy munkaügyi központon keresztül igyekszenek álláshoz jutni. Végül azt az eredményt kapta hogy a tréning résztvevői összességében a felsorolt jellemzők mindegyikében nagyobb, pozitív irányú változást mutattak hosszú- és rövidtávon egyaránt, mint a másik vizsgált csoport tagjai.
Következtetések
Összefoglalásképpen az előadók azt fogalmazták meg, hogy az álláskeresőknél az elhelyezkedést gyakran személyiség szintű elakadások gátolják, amelyek sokszor rejtve maradnak, mert hárításokkal, látszólagos akadályozó tényezőkkel "maszkolják" azokat. Azzal hogy tüneti szinten tartják a problémáikat egy játszmafelületet képeznek mind saját maguk, mind a nekik segítő szakemberek számára. A tapasztalat az, hogy amíg a mélyben rejlő okokat nem oldja meg a személy, addig a tudásbeli vagy készségszintű fejlődés, fejlesztés sem vezet sikerre, hiszen ezek a kifogások a legtöbb esetben mankóként szolgálnak a személyes felelősséggel való szembenézés nehézségeinek kezelésében és ezáltal az énvédelmet szolgálják. Egy hatékony tanácsadói helyzetben azonban kialakítható az a biztonságos légkör, ahol az álláskeresők az énvédelem megőrzése mellett tudnak az említett, addig tudattalanul megbúvó okokkal foglalkozni és végül sikeresen el tudnak helyezkedni a munka világában.
Az előadás a XVII. Pszinapszison hangzott el "Csak a hárításaimra figyeljenek mert csalok" - Álláskeresők és az ő személyiségszintű elakadásaik címmel.
A fotókat készítette: Móricz Kristóf
