EU Kék Kártya

  Az Európa Parlament által közzétett demográfiai előrejelzések szerint az Európai Unióban 2050-re az aktív, dolgozó népesség száma jelentősen csökkeni fog a társadalom elöregedése miatt. Ennek következtében a gazdasági növ

Az Európa Parlament által közzétett demográfiai előrejelzések szerint az Európai Unióban 2050-re az aktív, dolgozó népesség száma jelentősen csökkeni fog a társadalom elöregedése miatt. Ennek következtében a gazdasági növekedés fenntartásához ide kell vonzani a fiatal tehetségeket. 

Ennek megoldására az Európai Bizottság 2005-ben előterjesztett, legális migrációra vonatkozó politikai tervében a harmadik országbeli állampolgárok különböző kategóriáira vonatkozóan a Kék Kártya irányelve az első.

Az amerikai zöldkártya mintájára tavaly bevezetett „kettő az egyben” Kék Kártya, ami munkavállalási és tartózkodási engedély is egyben, a magasan képzett, EU-n kívüli munkavállalókat célozza meg azzal a nem titkolt céllal, hogy a beutazás és a tartózkodás feltételeinek EU-n belüli harmonizálása révén lehetővé tegye a magasan kvalifikált személyek tartózkodásának engedélyezését, valamint egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, s ezáltal Európába vonzza a magasan képzett, harmadik országbeli munkavállalókat.

Tavaly május 1-én a szabad mozgás jogának (azaz, hogy minden EU-s állampolgár szabadon vállalhat munkát és életvitelszerűen tartózkodhat egy másik EU tagállamban) átmeneti korlátozása a 2004-ben csatlakozott államokkal szemben megszűnt. Így az újonnan csatlakozott EU tagállamokból jelentős létszámú munkaerő áramlott a régi EU-s országokba, s az Unió munkaerőpiaca jelentősen megnőtt. Mivel a szabad munkaerő-áramlás mindenki számára egyformán lehetővé tette az Európai Unión belül a vándorlást, a tagállamok nem válogathattak a magasan képzett, tapasztalt és a képzetlen, a társadalom támogatására szoruló bevándorlók között.

Bár a fentiek egyenes következménye a bevándorlási kérdés körüli feszültség, mindezek ellenére az Európai Uniónak az elöregedő társadalom és a szakképzett munkaerő ellensúlyozására szüksége van a bevándorlókra.

Elsősorban azok az expatok keresettek, akik magasan képzettek és számottevő szakmai tapasztalattal rendelkeznek, ezzel növelik a munkáltató versenyképességét, valamint hozzájárulnak az ország gazdaságához is azzal, hogy a más országból származó jövedelmüket a fogadó országban költik el, s nem utolsó sorban az állami egészségügyet és a nyugdíjrendszert sem terhelik.

 Az újonnan bevezetett engedély nem helyettesíti az egyes országok már meglévő, magasan képzett bevándorlókra vonatkozó szabályzatát, sőt a Kék Kártya kritériumai még szigorúbbak is lehetnek a már létező követelményrendszernél.

Az EU Kék Kártya elviekben vitathatatlan előnyeit elsősorban azon munkáltatók élvezhetik, akik magasan képzett munkaerőt szeretnének kiküldeni valamely EU tagállamba, hiszen akár 4 éves időtartamra kiadható, lehetőséget nyújt a munkahelyváltásra, valamint az Unión belül más országokban való munkavállalásra, s nem utolsó sorban leegyszerűsíti a családtagokra vonatkozó eljárást.  

Mivel a kártya csak tavaly került bevezetésre, gyakorlati hasznát nehéz még látni,s csak remélhetjük, hogy beváltja a hozzáfűzött reményeket, és döntő szerepe lesz az európai tudásalapú gazdaság megerősítésében, a társadalmi elöregedés megakadályozásában és a gazdasági fejlődés elősegítésében, ezáltal hozzájárulva a lisszaboni stratégia végrehajtásához.

Cziczárdi Györgyi, Global Mobility Specialist
www.expatcenter.hu